A tanácsadó cég sajtóközleménye szerint az ellenőrzés és bírságolás szabályainak szigorításával szeretnék elérni a feketegazdaság visszaszorítását.
A Deloitte fontosnak nevezi az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó javaslatokat is.
Ezek egyike, hogy a munkáltató kérésre köteles lenne elkészíteni a munkavállaló bevallását. A munkáltatói adómegállapítást ezentúl az adóévet követő év január 31-éig lehetne kérni a tervezet szerint (jelenleg február 15-éig).
Fontos változás az is, hogy az adóhatósági adómegállapítás helyett "egyszerűsített bevallás" néven új jogintézményt vezetnének be azon adózók részére, akiknek kizárólag a munkáltatójuktól származó jövedelmük van. Az ő bevallásukat ennek megfelelően az adóhatóság állítaná össze, a rendelkezésére álló adatok alapján.
Arról az időszakról, amelyben az adózónak nem keletkezik elszámolási kötelezettsége, a korábbi "nullás igazolás" helyett ezentúl elég lenne majd egy elektronikus űrlapon nyilatkoznia. Ez kétségtelenül egyszerűsítené a folyamatot, hiszen az űrlap szabályos bevallásnak minősül, nem árt azonban odafigyelni, mert valótlan tartalmú nyilatkozat esetén az adózó mulasztási bírságra számíthatna - hívja fel a figyelmet Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadási üzletágának partnere.
A jogszabálytervezet módosítja a közbeszerzéshez kapcsolódó felelősségi szabályokat is. Ezzel párhuzamosan létrejönne egy "pozitív adóslista", vagyis a köztartozás nélküli adózók adatbázisa, amelybe az adózó, bizonyos feltételek teljesítése mellett, kérheti a felvételét az adóhatóságtól.
A tervezet értelmében a közbeszerzéseknél ezentúl a kétszázezer forint feletti kifizetés esetén kellene nemleges ("nullás") együttes adóigazolást bemutatnia az adózónak, erre csak azoknál nem lenne szükség a jövőben, akik szerepelnek a már említett pozitív adóslistán.
Az szja-ban az egyik új elem, hogy a jövőben a háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, így például a lakásfelújítással vagy a háztartási nagygépek karbantartásával, javításával összefüggésben is érvényesíthető adókedvezmény (ezzel a számlakérést szeretnék ösztönözni).
Az illetéktörvény tervezett módosításával a Pénzügyminisztérium egyik fő célja a Deloitte szerint az, hogy az adózók minden esetben szabályosan bejelentsék esetleges vagyonszerzésüket, függetlenül attól, hogy a vagyonszerzés mentesül-e az illetékfizetés alól. A felek ezt a bejelentést gyakran elmulasztják, a mostani változás viszont lehetővé tenné az adóhatóság számára, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírságot vessen ki. Másfelől viszont a várhatóan növekvő számú bejelentett adatok újabb vagyongyarapodási vizsgálatok megindításához is vezethetnek.
Veszprémi István figyelmeztetett: a tervezet szabályozná a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre vonatkozó illetékfizetést is. A forgalmi érték 50 százaléka alatti áron történő, "visszterhes" vagyonátruházáskor a jövőben az ajándékozási illeték-mértékkel megállapított illetéket kell majd fizetni, a forgalmi érték 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után.
