Számos munkáltatónál még mindig nyitott kérdés, hogy az adóváltozások ellenére is megtartják-e a cafeteria-rendszert és amennyiben igen, akkor az azzal járó adó fizetését átvállalják-e, vagy ráterhelik a dolgozóikra. Munkavállalói oldalról lényegében hasonló kérdés merül fel: értelemszerűen a cafeteria megszűnése vagy az azzal járó adó ráterhelése az alkalmazottakra egyenlő a kevesebb béren kívüli juttatás összegével. Ha a munkáltatók oldaláról nézzük, viszonylag egyszerű az érv a 25%-os adókulcsba tartozó béren kívüli juttatások megtartása mellett: a juttatások után kevesebb adót kell fizetnie a munkáltatóknak, mint a bérek után.
Amennyiben a munkáltató vállalja a 25%-os adó megfizetését, akkor a 10.000 forintos önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 12.500 forintba kerül. Ezzel szemben bérként ezt az összeget – 100.000 forint bruttó bért feltételezve – 24% TB járulék, 3% munkaadói járulék és 1,5% szakképzési hozzájárulás, azaz összesen 28,5%-os költség terheli, ami esetünkben 12.850 forint, így a munkavállaló/pénztártag zsebébe mindössze 6.500 forint kerül. Az említettek alapján a munkavállalónak az az érdeke, hogy munkáltatója átvállalja a juttatás adóterhét és ne a dolgozót terhelje vele. Ezzel a munkáltató munkavállalója lojalitását is növelheti.
Miért éri meg belépni önkéntes nyugdíjpénztárba?
Az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, hiszen egyre kevesebb befizetésből kell egyre több embert eltartani. Napjainkban 4,5 munkaképes "tart el" egy 65 év felettit, ez 2050-re nagy valószínűséggel két munkaképesre fog csökkenni. A jelenlegi középkorú és fiatal generáció számára az állami nyugdíjrendszer nem tudja majd biztosítani a megfelelő nyugdíjat, így a saját erőből adódó megtakarításokra is szükség van a nyugdíjas éveik biztonságának megteremtéséhez. Ennek elérésére is kedvező megoldást kínál az önkéntes nyugdíjpénztári tagság.
Önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén kevesebb, mint napi 70 forintért 21 év alatt a hozamokkal együtt 1.330.000 forintot spórolhat meg öregkorára!
Munkáltatói előnyökadózás szempontjából önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén:
- Kedvező, 25%-os adókulcs a minimálbér 50%-áig. A támogatás (adomány) közérdekű kötelezettségvállalásnak számít, amellyel az adóalapját az adózás előtti eredménye 20%-áig csökkentheti.
- Az egyéni adókedvezmény mértéke változatlan marad, így az önkéntes pénztári számlára történő egyéni befizetéssel továbbra is jelentős megtakarítás érhető el. Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja, az általa fizetett tagdíj, eseti befizetés, valamint a részére jutatott támogatói adomány együttes összege után 30%-os adójóváírást érvényesíthet.
- Az adókedvezmények összege adóévenként legfeljebb 100.000 forint, több különböző típusú önkéntes pénztári tagság együttes fennállása esetén 120.000 forint lehet.
- Jövedelemmel rendelkező nyugdíjas pénztártag, illetve olyan tag esetében, aki 2020. január 1-je előtt vonul nyugdíjba, vagy eléri a nyugdíjkorhatárt, a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető összeg maximum – egy pénztári tagság esetén – 130.000 forint, illetve – több különböző típusú pénztári tagság esetén – 150.000 forint lehet.
- Az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon keletkezett hozamok – és ezek az idei évben már most kétszámjegyűek – mentesek az egyéb befektetésekre jellemző kamatadó alól.
Az öngondoskodás különböző formáival élők - az önkéntes pénztári befizetések után járó - adókedvezményét az általuk megjelölt pénztári számlára utalja az adóhatóság.
További információ:
