Járulékkedvezmény: szakképzésiből csak a tartósan álláskeresőknél és kismamáknál
Matolcsy György benyújtott javaslata pontosítja a már korábban a munkahelyvédelmi akcióterv keretén belül bejelentett járulékcsökkentéseket. Bár a csomag bejelentésekor még "munkaadói járulékot" említett Orbán a kedvezmények alapjaként, amiből arra lehetett következtetni, hogy a munkaadó által fizetett teljes járulékrészből lehet érvényesíteni a kedvezményt (vagyis a fizetett 27 százalékos hozzájárulási adó és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás összegéből), a benyújtott előterjesztésből kiderül, hogy elsősorban a nagyobb terhet jelentő 27 százalékos szociális hozzájárulási adó képezi a kedvezmény alapját.
A javaslat értelmében a szakképzési hozzájárulás alapja pedig bruttó 100 ezer forinttal csökkenthető a foglalkoztatás első két évében a tartósan munkanélküliek és a gyedről, gyesről visszatérők esetében, akiknél a munkaadó igénybe veszi a szochó-kedvezményt. Ez azt jelenti, hogy bruttó 100 ezer forintos munkabér alatt mentesül a munkaadó a szakképzési hozzájárulás fizetése alól az említett két foglalkoztatotti csoportnál, ha a munkabér ennél viszont több, akkor a 100 ezer forint feletti részre már fizetni kell a 1,5 százalékos járulékot.
Az előzetes bejelentésnek megfelelően a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a munkaadó bruttó 100 ezer forintos bérig 14,5 százalékos járulékkedvezményt érvényesíthet. Ugyanilyen mértékű könnyítésben részesülhet a munkáltató, ha 25 év alatti vagy 55 év feletti munkavállalót foglalkoztat.
A tartós munkanélküliek fogalma azonban a törvény értelmében különbözik a statisztikában használt jelentéstől. Matolcsy ebben az esetben nem az egy éven túli álláskeresőket érti, hanem a foglalkoztatást megelőzően 6 hónapig regisztrált álláskeresőket. Ebben az esetben az első két évben 27 százalékos, a harmadikban pedig 14,5 százalékos kedvezményt kap a szociális hozzájárulási adóból a munkáltató. Szintén a foglalkoztatás első két évében teljes szochó-kedvezményt kap a munkaadó a gyedről, gyesről visszatérő kismamák foglalkoztatásakor. Ezt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti.
Újdonság, hogy a törvényjavaslat tisztázza a meglévő START-kártyarendszerrel való kapcsolatot is. Eszerint a munkahelyvédelmi akcióterv részeként biztosított járulékkedvezmény a kártyás adókedvezménnyel nem vonható össze.
Kisvállalkozói adó: 50 vagy 25 ezer forint
Ugyanakkor Matolcsy a kisvállalkozói adózást érintő törvényjavaslattal összhangban az alanyi áfamentesség határát 5 millió forintos bevételszintről 6 millió forintra növelné.
A benyújtott javaslat értelmében a kisvállalkozói adózást választhatja az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint közkereseti társaság és betéti társaság, aki ezen választását, valamint legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót bejelent az állami adóhatósághoz.
Az adó havi összege bejelentett főállású dolgozó esetében 50 ezer, ha pedig mellékállásban végzi a tevékenységet, akkor havi 25 ezer forint. Ettől függetlenül, ha az éves bevétel meghaladja a 6 millió forintot, akkor az azt meghaladó rész után 40 százalékot kell még adóként megfizetni a vállalkozónak. Adminisztráció tekintetében egyedül a bevételeinek tételes nyilvántartására kötelezi a vállalkozót majd a törvény.
Ezzel az új adóval kiváltják a vállalkozói szja-t, a vállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányadót, a társasági adót, az szja-t, játulékokat, egészségügyi hozzájárulást, illetve a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.
Kisvállalati adó: 16 százalék
A kisvállalatok munkaerő piacon betöltött szerepének és súlyának növelése érdekében az új adót a maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják, kiváltva ezzel a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket, így a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót - derül ki a javaslatból.
A kisvállalati adót akkor lehet választani egyébként, ha az adóévet megelőző év november végéig megszerzett bevétel nem több 500 millió forintnál, illetve az adóévet megelőző két naptári évben nem volt az adószáma felfüggesztve.
Az adó mértéke 16 százalék lesz, amivel kiváltják a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást is. Adóelőlegként pedig 19 százalékot kell majd befizetnie az új adózási formát választóknak.
Az autógázt, dohányárut, alkoholt érintő jövedéki adóemelésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatja. Az emelésre azért van szükség, mert a kormány ezzel teremtené elő a forrást az egészségügy számára a béremelésekhez.
Székely Sarolta
mfor.hu
