<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
2p

Van kiút az építőipari és az energiaválságból?

Klasszis Klub Live Lázár Jánossal, ifj. Chikán Attilával és más neves szakértőkkel - személyesen és online!

2023. június 14.

Jelentkezzen most!

Évi 1,8-2 milliárd forintjába kerül az országszerte ügyeletet adó 770 gyógyszertárnak, hogy nyitva tartási időn kívül is a betegek rendelkezésére állnak; a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) azt szeretné, ha ezt az összeget nem a patikáknak kellene kigazdálkodniuk, és az ügyeletek szabályozása is egységes lenne - írja a Világgazdaság.

Az újság csütörtöki cikke ismerteti: az ÁNTSZ adatai szerint ma összesen mintegy 770 patika vesz részt a lakosság ügyeleti gyógyszerellátásában, országszerte egy időben 150-180 gyógyszertár áll a betegek rendelkezésére nyitva tartási időn túl. Ugyanakkor – amint az a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, Sohajda Attila által készült vitairatból kiderül – arra vonatkozóan, hogy melyik településen, mennyi gyógyszertárnak, milyen időbeosztásban kell ügyelnie, nincs egységes rendezőelv, a gyógyszertárakat az ÁNTSZ jelöli ki. Egyes területeken jelentős az átfedés, míg másutt ellátatlan területek találhatók.

Sohajda Attila szerint a gyógyszertári ügyelet szabályozásával párhuzamosan az ügyeleti finanszírozás rendszerét is át kell alakítani. Az elmúlt évek, évtizedek során kialakult gyakorlat szerint két bevételi forrás áll rendelkezésre az ügyeletek finanszírozására: a forgalomból származó árrés-bevétel illetve az ügyeleti díj. Az utóbbi években mindkét bevétel jelentősen csökkent. Az MGYK elnöksége szerint egyrészt az OEP-költségvetésen belül biztosítani kell erre a célra egy alapdíjat, másrészt a nem ügyelő gyógyszertáraknak egyfajta hozzájárulási díjat kellene fizetniük az ügyeletben részt vevőknek - ismerteti az újság.

MTI