Hol a megtakarítás a rokkantnyugdíjakon?
A tavaly márciusban bemutatott Széll Kálmán Terv értelmében már az idén 88 milliárd forintot kellene megtakarítania az államnak a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával és szigorításával, azonban ez az összeg a költségvetésben nem látszik. Sőt, a pénteken benyújtott törvényjavaslat értelmében jövőre sem költünk kevesebbet az összes rokkantnyugdíjra, mint az idén.
A rokkantellátások rendszere tavaly átalakult, hiszen a korhatár feletti ellátások az Egészségbiztosítási Alaphoz kerültek a Nyugdíjbiztosítási Alaptól, míg a korhatár alatti ellátásokat a Nemzeti Szociálpolitikai Alap folyósítja. A költségvetésben azonban az összegek el vannak különítve, így viszonylag könnyen nyomon lehet követni, mennyit fordít az államkassza ezekre az ellátásokra.
Korhatár alatti rokkantsági ellátásokra 2011-ben 279 milliárd forintot fordított a Nyugdíjalap, ez az idei költségvetésben 312,7 milliárdos összeggel szerepel a Nemzeti Szociálpolitikai Alap költségvetésében. Vagyis nemhogy nem csökkent 88 milliárd forinttal az erre fordítandó összeg, de 33,7 milliárddal emelkedett tavalyhoz képest. Jövőre ezen a soron 303,8 milliárd forint van betervezve, ami ugyan 10,9 milliárddal alacsonyabb az ideinél, de még így is messze van a tervezettől a megtakarítás mértéke.
A rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról egyelőre annyit lehet tudni, hogy a március végi határidőig a 196 ezer érintett közül mintegy 180 ezren kérték a vizsgálatot, aki ezzel nem élt, az májustól automatikusan elbukja a rokkantnyugdíját. A vizsgálatok csak tavasszal indultak el, és a tervek szerint 2013 végéig fejeződnek be, ezért is lehet, hogy még a jövő évi költségvetés tervezetében sem szerepel lényegesen kisebb összeg korhatár alatti rokkantnyugdíjakra.
Ha a teljes rokkantnyugdíjakra fordított összeget vizsgáljuk, akkor az derül ki, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Alap mellett az Egészségbiztosítási Alap költ az idén 284,4 milliárd forintot a korhatár feletti ellátásokra. Ha ehhez hozzávesszük az egészségkárosodási járadékok 58 milliárdos összegét, akkor a 342,4 milliárdos összeg 38,1 milliárddal marad el a tavalyi 380,5 milliárdtól. Jövőre ez a tervek szerint 339,6 milliárd forint lesz, ami mindössze 2,8 milliárdos csökkenést jelent, 2011-hez képest pedig 40,9 milliárdos a mérséklődés.
A fentieket összegezve az látszik, hogy a tervek szerint jövőre rokkantsági és szolgálati ellátásokra összesen 643,4 milliárd forintot fordít a költségvetés az idei 655,1 milliárd után. 2011-hez képest 41,7 milliárd forintos a csökkenés, vagyis kevesebb mint a fele a tervezett 88 milliárdnak, amit már az idei évre meg kellett volna spórolni. Érdekesség, hogy a következő években sem számol jelentős visszaeséssel a kormány, 2016-ban a tervek szerint mintegy 10 milliárd forinttal kevesebbet költene az államkassza korhatár alatti ellátásokra, mint az idén. Persze az inflációt is figyelembe véve ezt komoly értékcsökkenésnek érezhetik az érintettek.
Kevesebb jut családtámogatásra és gyógyszerre
A válság kezdetén az egyik első intézkedés volt a családtámogatások befagyasztása, a jelek szerint a "jól bevált" modellt a jelenlegi kormány sem dobja el jövőre. A Nemzeti Szociálpolitikai Alap kiadásait vizsgálva az derül ki, hogy családi pótlékra például az idei évre előirányzott 355 milliárd forint után jövőre 354 milliárdot szánnak. Ez önmagában nem jelentős csökkenés, de ha hozzávesszük az 5 százalék feletti inflációt, akkor kijelenthető, hogy jövőre kevesebbet fog érni a családi pótlék, mint 2012-ben.
Gyesre idén 66 milliárd forintot költene összesen a kormány, ez jövőre 64,15 milliárd forintra csökken a pénteken benyújtott törvénytervezet értelmében. A gyermeknevelési támogatás összege 14,2 milliárd forintról 14 milliárdra csökken, míg a közgyógyellátás keretösszege 19,5 milliárdról 18,5 milliárd forintra mérséklődik.
Az Egészségbiztosítási Alap jövő évi költségvetését vizsgálva az látszik, hogy táppénzre az idei 61 milliárd forint után 53 milliárdot fordítana a kormány, míg a gyógyszertámogatások összege 219 milliárd forintról 158 milliárdra csökkenhet, vagyis újabb komoly megszorításnak néznek elébe a gyógyszergyártók, amit a lakossági is megérezhet az áremelkedéseken keresztül.
Tranzakciós illeték: 283 milliárd forint csak a kezdet
Az nem újdonság, hogy bizonyos pénzügyi tranzakciók után illetéket kell fizetni jövő januártól. Ebből a kormány az első tervek szerint 130 milliárd forintos bevételt várt, majd a költségvetési tervezet benyújtásakor ezt emelték 283 milliárdra. A törvényjavaslatban azonban van egy 2016-ig szóló kitekintés, melynek értelmében ez csak a kezdet, 2014-től évente 322 milliárd forintot szedne be az új teherből a kormány.
Szakemberek már a 283 milliárd forintos összeg láttán arra figyelmeztettek, hogy erősen kérdéses annak beszedése, Matolcsy György a kritikákat azzal igyekezett leszerelni, hogy a kormány számításai szerint 300-400 milliárd forint folyhatna be az illetékből, így nem okoz majd gondot a bevételi terv megemelése. A jelek szerint 2014-től majdnem a teljes említett összeget be akarják szedni.
A kitekintésből az derül ki, hogy 2016-ra társasági adóból például mintegy százmilliárd forinttal többet szedne be a kormány, mint idén, míg áfából 543 milliárd forint lehet a többletbevétel a 2012-es tervhez képest. Utóbbiban szerepe lehet annak, hogy a kabinet esetleg a fogyasztás növekedésére számít a jelenlegi ínséges évek után. Személyi jövedelemadóból az idei bruttó 1574,3 milliárd forint után 2016-ban már 1814,6 milliárdos bevétellel kalkulál a jelenlegi költségvetési terv.
Beke Károly
mfor.hu
