Miért hullanak a vidéki kkv-k?

2007. április 25. 07:01

Egyre több kisvállalkozás kerül fizetésképtelen helyzetbe, főleg a szolgáltatási szektoron belül, nyilatkozta az mfor.hu Stafétájában Balogh Ákos. A Kinizsi Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója szerint a vidéki cégeknél felerősödött a körbetartozás, a bankok az ágazati kockázatok miatt megvonják a támogatást sok ígéretes vállalattól, amelyek a szigorú feltételek miatt képtelenek lehívni az uniós pályázati pénzeket. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ezt cáfolja: szerinte a cégek egyelőre csupán kivárnak.

Kürti Sándor, a Kürt Rt. elnöke:

- Mit lehet látni vidéken a fejlesztésekből, mire következtet a gazdaság jelenlegi működéséből?

Balogh Ákos, a Kinizsi Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója:

- "A négy éves politikai váltógazdaság nem kedvez a stabilitásnak. Bankárként életközeli valóságot látok, s ez a pillanatnyi állapotokat tekintve nem sok biztatót mutat.

Ügyfélkörünk döntő része a hazai kkv-k köréből kerül ki, amelyek egyre nagyobb számban szüntetik be a vállalkozásukat. A körbetartozás szinte ágazati profiltól függetlenül felerősödött és általánossá vált, emellett lényegesen megcsappant azon kkv-k száma, akik beruházási céllal kívánnak ingatlant vásárolni.

Öt-hat éve még úgy éreztük, hogy megindul a minimálbérek, bérjárulékok felelősségteljesebb kezelése. Ennek alapja a bizalmi index növekedése, a hosszú távú előnyöket előtérbe helyező stratégia felerősödése volt, mely együtt járt a beruházási kedv növekedésével. Ez a tendencia mára jórészt teljesen leállt, sőt megfordulni látszik.

Olvadó profitok

A kisvállalkozók közül a legnehezebb helyzetben a szolgáltatási szektor van, mert ezen a területen kicsi az árrés, ami könnyen a profit elolvadásáház vezethet. A fix költségek ugyanis folyamatosan emelkednek, miközben az árakat a fizetőképes kereslet hiánya miatt nem tudják emelni.

Viszonylag szerencsésebb helyzetben vannak a nagyobb társaságok, amelyek profilja lehetővé teszi a globális piacra való kilépést, illetve azok a cégek, amelyek képesek fejlesztésre, és így az új technológiával olcsóbban tudnak termelni. Szintén növeli az esélyeket a túlélésre a vállalkozások együttműködése, a piacon való közös fellépés, ami főképp a kereskedelemben jelentkezik.

Régiónkban meggyengült az önkormányzatok többségének fizetőképessége és tehervállaló képessége is. Az állami címzett és céltámogatások csökkenésével gazdaságélénkítő szerepük veszik el.

Teljesíthetetlen támogatási feltételek?

Az induló uniós pályázati rendszer első felhívásainak szigorú feltételrendszere csalódást okozott a vállalkozások körében, mivel többségük nem tud megfelelni az előírt követelményeknek. Például melyik kkv vállalhat tizenöt százalékos éves árbevétel-növekedést a jelenlegi makrogazdasági feltételek mellett? Ha pedig ez a feltétel nem teljesül, a jelenlegi rendszer alapján a kapott támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével kell visszafizetni.

A makrostabilitást, a vállalkozói bizalmat alapjaiban kellene helyreállítani, amelyhez egy vállalkozásösztönzést megcélzó gazdaságpolitika elindítására lenne szükség.

Egy működő modell: Jeremie

Megoldást jelenthetne azoknak a jelenleg előkészítés alatt álló nagy ágazati projekteknek az elindítása, amelyekkel a vállalkozók átmenetileg juthatnak tőkéhez. Az úgynevezett Jeremie-intézkedésekkel csakis a jövőorientált és versenyképes, de tőkeszegény cégeket lehetne segíteni. Jelenleg sok ígéretes vállalatot az ágazati kockázatok miatt nem finanszíroznak a bankok.

A Jeremie keretében - agogy ez külföldön már működik - az állam biztosítaná a források csaknem ötven százalékát, a többit magánbefektetők teremtenék elő. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) pályázati pénzek húsz százalékát ilyen módon juttatná el a magánszektorhoz az állam, és a 2. Nemzeti Fejlesztési Tervben is főszerepet kapnának ezek az intézkedések. Ezt a tervet feltétlenül támogatni kell.

Nem találtak egymásra az egyetemek és a cégek

A pólusprogramok egyébként kiemelkedő motorjaivá válhatnak a vidéki gazdaságélénkítésnek. Ezek célja olyan kutatóbázisok létrehozása, amelyre épülve a vállalkozók fejlődni tudnak. Nincs kialakult intézményrendszer ugyanis a felsőoktatási kutatások eredményeinek és a vállalati szféra tevékenységének összekapcsolására. Országos szinten a következő hét évben a tervek szerint 500-550 milliárd forintot költene erre az állam.

A projektek sikerességéhez azonban intenzívebb kapcsolattartásra lenne szükség a vállalkozókkal, valamint a programok céljainak és az együttműködés feltételeinek világos közvetítését is el kell érni. Egyelőre azonban hiányzik az egymásra találás az egyetemek és vállalkozók között: nem alakultak ki azok a menedzsment szervezetek, amelyek biztosíthatnák a projektek sikerességét."

Balogh Ákos Bóka Istvántól, Balatonfüred első számú vezetőjétől, az Év Polgármesterétől kérdez:

- Balatonfüreden az elmúlt időszakban több jelentős szállodaberuházás történt, és az SCD-csoport is tízmilliárd forintot meghaladó fejlesztést jelentett be a városban. Mire számít, melyek az első érezhető hatásai a beruházásoknak, bízhatunk-e a Balaton vonzerejének növekedésében?

A választ Staféta című sorozatunk következő részében olvashatják!

Magyar Bálint: - Mely területeken kellene beavatkozni az alkalmazott kutatás jelentős fejlesztése érdekében?
Kürti Sándor (képünkön): - Három, egymással szorosan összetartozó területet látok, ahol különböző mértékű állami ráhatások szükségesek az alkalmazott kutatási eredmények pénzre és egyéb értékre való beváltásához.