Szerdán nyitott meg az első mangalicából készült termékekre specializálódott mintabolt a fővárosban, ahol minőségi magyar termékeket (spanyol technológiával érlelt sonkákat, kolbászokat, mézet és különféle hazai sajtokat vagy mangalicatöpörtyűvel töltött étcsokoládét) lehet megvásárolni. A megnyitón Czerván György államtitkár kiemelte, hogy húsz évvel ezelőtt a mangalica még a kihalás szélén volt, most pedig már mintabolt is nyílt. Ez azért bír különös jelentőséggel, mert az őshonos állatok génmegőrzése fontos feladat, állami érdek, ami csak akkor sikerülhet, ha ez találkozik a termelők gazdasági értékeivel. Sikeres állattenyésztés nélkül ugyanis nincs eredményes növénytermesztés, ezek nélkül nem lehet jól működő mezőgazdaság, ami létfeltétele a vidéknek, s rajta keresztül az országnak is - mutatott rá.
Legalább kétszer drágább
Annak ellenére, hogy korábban kihalás fenyegette a mangalicát, az elmúlt években stabilizálódni látszik a hazai állományszám. 1990-ben csupán 154 koca volt az országban. Jelenleg viszont 6800 regisztrált és ugyanennyi törzskönyv nélküli tenyészmangalicát tartanak, évente pedig átlagosan 50-60 ezer hízót állítanak elő. Az ágazat árbevétele ebből kifolyólag 4-5 milliárd forintot tett ki az előző évben.
A mangalica tartás költsége három, négyszerese is lehet a normál sertésének. Ez azzal magyarázható, hogy közel kétszer annyi időbe telik, míg eléri a vágósúlyt, így kétszer annyi ideig kell takarmányozni és nevelni. Mindez nyilván megjelenik a fogyasztói árakban is, ennek ellenére az elmúlt években némi növekedés figyelhető meg a prémium-termék iránti keresletben.
Hiába van 2005 óta a mangalica a magyar őshonos állatok listáján, az állam nem támogatta a gazdákat annyira, amennyire szükséges lett volna. Ennek hiánya több kistermelő tönkremenetelében is szerepet játszott. Később a tenyésztési kedv növeléséért a szaktárca adó- és reklámkedvezményeket kínált a termelőknek. Ugyan a hazai keresletben lassú növekedés tapasztalható, a mangalica az árá miatt egy jó ideig még biztos nem lesz a tömegek sertése, hiszen a termékek kilónkénti ára 4-5000 forint körül mozog.
Előállítási monopólium
Magyarországon a termelők a fentiek miatt exporthelyzetbe kényszerülnek – a mangalicából készült termékek mindössze 20-30 százaléka kerül hazai forgalomba. Ennek egyik oka, hogy a luxusnak számító különlegességeket a belső fogyasztás egy szűkebb réteget tudja csak megfizetni. Ezzel szemben a fizetőképesebb amerikai, német vagy spanyol vásárlók körében egyre kedveltebbé válnak ezek a termékek – az elmúlt időszakban a távol-keleti piacról is egyre több megrendelés érkezik.
A növekvő kereslet tovább lendítheti a hazai mangalicatenyésztést, hiszen óriási előny, hogy hazánk ebből a szempontból előállítási monopolhelyzetben van. A helyzetet csak az nehezíti, hogy az Unióból nem lehet friss húst szállítani, így az exportáló országoknak a már feldolgozott húst sonkaként, szalámiként, vagy kolbászként adjuk tovább. Míg a hazai igényeket közel 150 kistermelő elégíti ki, a külföldi megrendelések teljesítését 10-15 nagyüzem végzi.
Ezúttal lehet sikeres?
Az elmúlt években több próbálkozás volt a 100 százalékosan magyar termékek forgalmazására, ám ahogy évekkel ezelőtt a Magor csődbe fulladt, az őshonos állatok húsából készült termékekre specializálódott Koppány Nemzeti Boltok többsége is bezárásra kényszerült idén év elején.
A múltbéli tapasztalatokból kiindulva egyelőre még kétséges, hogy a jelenleg kísérleti jelleggel működő Húspatika mekkora sikerre számíthat. Hiába válik egyre fejlettebbé a mangalicatenyésztés, nagyszámú fizetőképes kereslet külföldön található. Ami az árakat illeti, érdemes figyelembe venni, hogy ha sikerülne megvalósítani a termelők, a feldolgozóipar és a kereskedelem jól működő összhangját, a mangalicatenyésztés magas önköltségén nem sokat lehetne lefaragni. A magasabb költségek már csak a hosszabb nevelési idő miatt is jelentkeznek, ami a ridegtartással együtt jár, igazi minőség pedig csak ilyen tartásforma mellett állítható elő .
Székely Sarolta
mfor.hu
