Július 27-én tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a rendelettervezetet, mely az étel- és italautomatákat automata felügyeleti egységgel látná el, ezáltal bekötve azokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerébe - az online kasszákhoz hasonlóan. A tervezet véleményezésére nem sok időt hagyott a tárca, hiszen azokat július 28-án 16:30-ig várják a megadott e-mailcímre, vagyis alig egy napja maradt az érintetteknek.
A rendelettervezet alapján az automatákba egy automata felügyeleti egységet (AFE) szerelnének, ez biztosítaná az automata és a NAV szerverei közötti kommunikációt. Az egység rögzíti és a rendeletben meghatározott szabályok szerint tárolja az automatán keletkező adatokat, melyeket a felügyeleti szolgáltató legfeljebb 60 perces késedelemmel továbbít majd a NAV felé.
Az automata üzemeltetőinek egy felügyeleti szolgáltatóval kellene szerződést kötniük, amely majd az AFE beszereléséért, karbantartásáért és integritásáért felelne. A tervezet szerint a szolgáltatás hatósági áras lesz, de azt, hogy mennyit is kellene az üzemeltetőknek fizetnie havonta, egy kormányrendelet szabályozná.
Rájuk vágynak a pénzéhes emberek
A felügyeleti egység és az online adatkapcsolat, illetve úgy egészében az automaták NAV-hoz történő bekötésének ára sarkalatos pont az ágazat számára. A bekötés ugyanis egy használt kólaautomata árába kerülne, ezért ha nem lesz állami támogatás, akkor az az iparág végét is jelentheti - nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnak Szöllősi Balázs, a Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke.
Szerinte az új rendszer bekötése 100-150 ezer forintba - egy használt automata árába - kerül a vállalkozóknak és egy ilyen automatába havonta nagyjából 50-60 ezer forintot dobnak a vásárlók, ami 10 ezer forint körüli hasznot jelent.
Korábbi, iparági becslések szerint a magyar piacon 40 ezer automata bonyolíthat évente 30-50 milliárd forint közötti forgalmat, s most az átállási költségek profitjuk egy jelentős részét vihetik el.
mfor.hu
