Az Országgyűlés november 25-én fogadta el a jövő évi büdzsé fő számait. Eszerint a bevétel 8300,2 milliárd forint, a kiadás 8961 milliárd forint, a hiány 660,8 milliárd forint lesz. Vagyis pontosabban lenne, mert a múlt héten az ellenzék megszavazott több olyan javaslatot, amely növelte a hiányt. Ez azt eredményezte, hogy nőtt a költségvetés jövő évi hiánya - mondta Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára az MTI-nek vasárnap. Hozzátette: erre elvileg már nem lett volna lehetőség, hiszen a főszámokat, köztük a jövőre tervezett költségvetési hiány mértékét már korábban elfogadta a parlament.
Ha hétfőn elbukna a kormány javaslata, akkor a hiányról szóló korábbi döntést is módosítani kellene, de a költségvetés elfogadásának mostani szakaszában erre már nincs lehetőség, és erre még nem is volt példa - mondta Keller László. Az államtitkár azonban bizakodó, szerinte a többség "visszaállítja" az eredeti tervet, elfogadja a kormány indítványát.
Veres reménykedik
A parlament reményeink szerint hétfőn kellő többséggel elfogadja a 2009. évi költségvetést, mert a legnagyobb kárt az okozná az országnak, ha nem lenne költségvetése - hangoztatta Veres János pénzügyminiszter sajtótájékoztatón pénteken Tapolcán. Soha olyan bizonytalan nem volt a makrogazdasági környezet a soron lévő költségvetést megelőzően, mint az idén.
"Ahogyan a helyzet normalizálódik, illetve változik a következő időszakban, nekünk is végig kell majd gondolni, hogyan lehet alkalmazkodni" - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Megjegyezte: ha szükséges, akkor a költségvetési kereteket kell módosítani ahhoz, hogy Magyarország ebben a helyzetben is megfelelően tudjon tovább működni, s hogy a gazdaság megfelelő teljesítményt érhessen el.
Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Narancs csütörtöki számában három kockázati tényezőt említett a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban: a bevételcsökkenéssel járó, vártnál kisebb növekedést, a tervezettet jóval alulmúló inflációt, valamint a kiadásokat növelő, a számítottnál több munkahely megszűnését.
"Most olyan költségvetést készítettünk, amelynek a nettó külső finanszírozási igénye lényegében nulla. A költségvetés finanszírozásához nem kell kibocsátani új kötvényt devizában" - fogalmazott az interjúban a miniszterelnök hozzátéve, hogy az IMF-hitelt csak az ország szokásos finanszírozására, az államadósság kezelésére lehet felhasználni - kivéve a magyar bankszektor megerősítésére fordítható mintegy 600 milliárd forintot.
Név szerinti szavazás a 13. havi bérről
A kormány még nyáron nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amellyel a közszolgálati sztrájkbizottsággal tavaly kötött megállapodást hajtotta volna végre. A közalkalmazottak, köztisztviselők és a közszféra más dolgozói újra, egy összegben és a tárgy év végén kapják meg a 13. havi fizetésüket. Erről szeptember-októberben lefolytatták a parlamenti vitát, de a zárószavazás akkor elmaradt. Most pedig a hétfői, az idei utolsó ülés napirendjében megjelent a Munkaügyi Minisztérium javaslata, hogy a változás csak 2010-től legyen érvényes, viszont 2009-ben az idei szabályt se alkalmazzák. Vagyis ezzel iktatnák törvénybe a többször bejelentett szándékot, hogy jövőre nem lesz 13. havi bér a közszférában.
Fidesz: ordító igazságtalanság a 13. havi bér elvétele
A házszabály szerint csak akkor lehet változtatni a szövegen, ha abban belső ellentmondás van, vagy más törvénnyel ütközik. Nos, itt éppen ez a hivatkozás: az ugyancsak hétfőn elfogadandó költségvetésben nincs erre pénz, mert a pénzügyi válság miatt csökkenteni kell a kiadásokat, és ezt az ellentmondást kell feloldani. Emellett a minisztérium arra is hivatkozik, hogy ez neve ellenére nem munkáért járó bér, hanem külön juttatás. Vagyis: nem jogtalan, ha egy évre elveszik.
A Fidesz név szerinti szavazást kezdeményez a közszférában dolgozók 13. havi bérének elvételét tartalmazó indítványról. Az ellenzéki párt ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány 700-800 ezer családot nagyon nehéz helyzetbe hozzon - mondta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Répássy Róbert brutális megszorításnak nevezte a 13. havi bér elvételét, ami szerinte "ordító igazságtalanság", mert a tanárok, az ápolók, a rendőrök vagy a tűzoltók nem tehetnek arról, hogy a kormány példátlanul nehéz helyzetbe hozta az országot. A közszférában dolgozók eddig is ugyanolyan jól dolgoztak, mint eddig, ezért megérdemlik a 13. havi bérüket, ami egyáltalán nem kegy, hanem törvény szerint jár nekik - hangsúlyozta.
Répássy Róbert úgy véli: a 13. havi bér elvételéhez semmilyen erkölcsi alapja sincs a kormánynak, mert az MSZP folyamatosan elutasítja a parlamenti képviselők létszámának csökkentését, valamint az állami vállalatok igazgatótanácsainak és a felügyelőbizottságainak szűkítését és a tagok jövedelmének korlátozását.
A Fidesz ezért név szerinti szavazást kezdeményez az ügyben, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány ezzel lépéssel a 700-800 ezer családdal akarja megfizettetni a válság félrekezelésének árát, miközben állami cégvezetők, másodállásban felügyelőbizottsági tagok háborítatlanul vesznek fel százezer forintokat.
Az ellenzéki párt politikusa szerint a 18 oldalas zárószavazás előtti módosító 2009-re hatályon kívül helyezi az összes 13. havi bérre vonatkozó szabályt, így legközelebb 2010 decemberében fizetnek ilyen juttatást.
Varga M. István
Menedzsment Fórum
