Szigorodhat a gyógyszertári marketing
A gyógyszertári marketingtevékenység szabályozásának szigorításában az Országgyűlés egészségügyi bizottságának valamennyi tagja egyetértett a testület hétfői ülésén. A térítésmentes fogászati ellátás korhatárának megemelése ellen több ellenzéki képviselő nyújtott be módosító javaslatokat, de ezeket a többség leszavazta, akárcsak a munkaidő-beosztást érintőeket.
Az egészségügyi bizottság az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló csomaghoz, az úgynevezett "egészségügyi salátatörvényhez" benyújtott, mintegy 50 módosító javaslatot tárgyalta. A bizottság, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) képviselőinek egyhangú támogatásával elfogadták a gyógyszertári marketingtevékenységre vonatkozó szabályozás szigorítását, amelynek értelmében az egészségnevelő, népegészségügyi célú tájékoztató kiadványok kivételével a gyógyszertárban forgalmazható termékeket tilos lesz a betegeknek ajándékozni. Szintén mindenki támogatta azt az indítványt, amelyik szerint csak fekvőbeteg-gyógyintézet létesíthet és működtethet majd intézeti gyógyszertárat, de a támogatott gyógyszerek körét meghatározó úgynevezett preferált referencia ársáv kibővítésében is egyetértettek a képviselők.
A térítésmentes fogászati ellátás korhatárának megemelése ellen MSZP-s és jobbikos képviselők is nyújtottak be módosító javaslatot, a bizottság azonban ezeket leszavazta, így a térítésmentes fogászati ellátás korhatárát a jelenlegi 60-ról 62 évre emelheti a Ház.
Több ellenzéki módosító indítványban kifogásolták azt is, hogy egy jogszabályban külön kiemeljék a rezidensek önálló érdekképviseleti szervének létrehozását. Gyenes Géza jobbikos képviselő az általuk benyújtott módosítási javaslat kapcsán azt mondta: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szervezetén belül most is létre lehet hozni bármilyen csoportot, amely a MOK helyi és országos ülésein külön képviseltetheti magát, a csoportosulás a köztestületet támogatását élvezi, ezért indokolatlan egy ilyen jellegű egyesület külön létrehozása.
Jobbikos képviselők több módosító indítványt nyújtottak be a dolgozók munkaidő-beosztásáról szóló szabályozás pontosítása érdekében is. Páva Hanna helyettes államtitkár ennek kapcsán azt mondta: a tárca javaslata - mint azt korábban többször is leszögezték - az ügyeletek, készenlétek, önként vállalt túlmunka vonatkozásában csak egy-két helyen tartalmaz érdemi módosítást. Mint kiemelte, a hatályos szabályozás "túl volt írva", céljuk egy egyszerű, világos, közérthetű szabályozás létrehozása volt.
Gyenes Géza nem fogadta el, hogy a helyettes államtitkár "egyszerűsítésre" hivatkozik. Felháborodott továbbá azon, hogy Páva Hanna azt állította: az ágazat érdekeit védő szervezetek beleegyeztek abba, hogy a napi 12 órás munkaidőt a munkáltató egyoldalúan 24 órára bővíthesse. A helyettes államtitkár ennek kapcsán azt mondta, a módosítás egyik indoka az volt, hogy a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) tavaly év végén meghirdette az önként vállalt túlmunka visszautasításáról szóló akcióját. Márciusban a MOSZ-szal és a rezidensszövetséggel tartott egyeztetésen - miután konstatálták, hogy a munkaidő-irányelv lehetővé teszi - kompromisszumként abban egyeztek meg, hogy havi két alkalommal elrendelhető a 24 órás munkaidő - jelezte. Gyenes Géza ugyanakkor megnyugtatónak nevezte a helyettes államtitkárnak a katasztrófahelyzetben történő egészségügyi ellátással kapcsolatban adott azon válaszát, hogy az egészségügyi dolgozók kirendelésének határidejét, illetve egyéb részletszabályokat egy külön végrehajtási rendeletben rendezni fogják.
MTI
