Az MTI kérdésére kijelentette: lesz jövőre adó- és járulékcsökkentés, ennek mértékét azonban csak a költségvetés félévi teljesítményeinek ismeretében, június 30. után lehet meghatározni. Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: a márciusi állampapírpiaci hozamemelkedés 2009-re százmilliárd forinttal csökkentette az adó- és járulékcsökkentések mozgásterét, de ha a következő időszakban a hozamok kedvezően alakulnak, az elvesztett forrás egy része visszatérhet, hozhat mozgástér-növekedést.
Veres János nem tartja megalapozottnak azokat a külföldi véleményeket, amelyek szerint a kedvező mezőgazdasági eredmények akár jelentősen is növelhetik a gazdaság bővülési ütemét. Úgy vélte, nincs ok az idei GDP-prognózis módosítására még. A kormány az idén 2,4 százalékos bővüléssel számol. Kérdésre válaszolva nem értett egyet azokkal a szakértői véleményekkel, amelyek szerint túlhűtötté vált a gazdaság.
Teljesíthetőnek nevezte a pénzügyminiszter az idei államháztartási hiánycélt, elmondta, hogy a féléves deficit várhatóan jobb lesz az időarányosan tervezett mértéknél, és év végén a GDP négy százalékán belül marad. Hangsúlyozta azt is: a 2008-as makrogazdasági folyamatokban látszik, hogy lezárult a stabilizáció legnehezebb, első szakasza; tovább javul az egyensúly, gyorsul a növekedés, lassul az infláció, és kedvezően változnak a jövedelmek, kismértékű fogyasztásbővülés várható.
Veres János kijelentette: a kormány nem tervezi az állami beruházások lassítását vagy megszüntetését, ezt kifejezetten helytelennek tartaná. Hozzátette: az állami beruházások szerepelnek a konvergenciaprogramban, és lassításuk, megszüntetésük akár egy százalékponttal is csökkentené a GDP bővülési ütemét.
A erős forintot illetően a pénzügyminiszter úgy vélte, hogy ez is az országgal szembeni bizalom erősödését és a fundamentumok javulását mutatja.
