A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. önmagában is abszurd működési elvén, miszerint olyan szolgáltatásról állít ki számlát, amelyet más társaságok végeznek el, majd a beszedett pénzt a cég által kreált számlázási képlet alapján osztja vissza a cégeknek, Budapest esetében még egyet csavartak.
Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester ugyanis 2018-ban megállapodott abban, hogy a főváros esetében módosítanak a képleten. Ennek a megállapodásnak a nyomán született meg a titokzatos „F-tényező”. Ami valójában nem takar mást, minthogy a fővárosi szemétszállító céget a vidéki szolgáltatókkal ellentétben nem a fent említett képlet alapján fizette ki az NHKV, hanem a Budapesten beszedett szemétdíj – a Díjbeszedőnek járó összeg leszámítása után megmaradó - teljes összegét megkapta.
Az Orbán-Tarlós megállapodás azonban tavaly júniusban lejárt. Az NHKV egyébként FKF-től leigazolt vezérigazgatója, Vásárhelyi Tibor pedig úgy döntött (vélhetőleg nem teljesen a saját szakállára), hogy hatályos külön megállapodás hiányában visszatér a kormányrendeletben rögzített eljáráshoz, így a többi szolgáltatóhoz hasonlatosan az FKF is a fentebb említett számlázási képlet alapján kapja meg a jussát. Csakhogy ez a fővárosi kukáscég 32 milliárdos büdzséjén évi 7-11 milliárdos lyukat ütne. A hiány már tavaly is jelentkezett, de először 2020 első negyedévében válik érzékelhetővé. Ennyit ugyanis képtelen kigazdálkodni a rezsicsökkentés és más kormányzati intézkedések miatt egyébként is saját belső tartalékait felélő cég.
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztban ismertette az NHKV vezérigazgatójának decemberi levelét, miszerint a korábbi főváros-kormány megállapodás hatályát vesztette, ezért nem a korábbiak alapján fizeti a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt-nek (FKF). A főpolgármester szerint az NHKV ezzel érdemben veszélyezteti az FKF működését, a hulladékszállítás biztonságát. Márpedig a főváros az FKF-et nem gyengíteni, hanem éppen fejleszteni akarja, mert „ez kell a tisztább Budapesthez, a szelektív hulladékgyűjtés terjesztéséhez, de még a klímavédelem egyes területeihez is. Ezt a célunkat egy rossz és igazságtalan szabályozás és egy rosszul működő állami cég meg nem akadályozhatja" - tette hozzá a főpolgármester.
Ebben azonban valószínűleg téved Karácsony Gergely. A Fidesz korábban már sikeresen kivéreztette az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyében szolgáltató Zöld Híd BIGG NKft.-t, amelyet azután kormányközeli kézbe adott. A módszer egyszerű: az NHKV az anyagi források megvonásával először kivérezteti a térség hulladékszállítóját, majd a néhány napig az utcán maradó szemétért az ellenzéket teszi felelőssé, az ellátást átveszi a katasztrófavédelem, amelynek költségét kiszámlázzák a helyi önkormányzatoknak, amelyeknél szintén érzékeny lyukat üt a nem várt kiadás.
Nem elképzelhetetlen, hogy hasonló játszmára készülnek Budapesten is. Az FKF kivéreztetése ugyanakkor kétélű fegyver. A budapestiek vélhetőleg nehezebben fogadnák el a kormány magyarázatát, másfelől a fővárosi cég számos uniós projektet vitt az elmúlt években, amelyeket így szintén bedöntenének, ami viszont a sok milliárdos támogatás visszafizetését vonná maga után.
A kormány – legalábbis a szavak szintjén – nem szeretné élezni a fővároshoz fűződő viszonyát, bár ebben mutatkozik némi véleménykülönbség a kormány tagjai között. Egy újabb front megnyitása azonban visszavetheti az éppen folyamatban lévő egyeztetéseket a Liget-projektről, a Galvani-hídról, vagy éppen a szuperkórházról.
Karácsony Gergely már a kormányülésen is felvetette, hogy az FKF örömmel kilép az NHKV kötelékéből. Ez azonban aligha van ínyére a kormánynak, hiszen az itt keletkező nyereséget a vidéki veszteség enyhítésére fordítják. A főváros mindenesetre ragaszkodik ahhoz, hogy „azt a pénzt, amit a budapestiek a tiszta városukra költenek, azt az állam ne költhesse el másra. A budapestiek kérik vissza a pénzüket.”
Karácsony egyúttal figyelmeztette a kormányt, hogy meg fognak küzdeni ezért. Az Mfor belső információi szerint, ha a kormány nem tér vissza az FKF esetében korábban alkalmazott különleges számításhoz, politikai akciózásba kezdenek.
A fővárosi cég 2018-as pénzügyi évről szóló beszámolója szerint az állami kukaholding 8,65 milliárd forinttal tartozott a pénzügyi záráskor. Ez 6,7 milliárddal volt több, mint egy évvel korábban. Márpedig a 38,8 milliárdról 32,7 milliárdra visszaeső bevételű budapesti társaságnak ez esetenként súlyos likviditási gondot jelentett, ami 67 százalékkal növelte az emiatt keletkező pénzügyi kiadásaikat. Erre rakódna rá az újabb 7-11 milliárdos elvonás.
Az NHKV rövid, négy éves fennállása alatt - megszegve a törvényi előírást -, rendszeresen hónapokkal a határidő letelte után adja le az előző év pénzügyi mérlegét. A 2018-ról szóló beszámolót tavaly decemberre sikerült elkészítenie. Ebből tudható, hogy a 2017-es 43,6 milliárdos követelés 2018 végére 50 milliárdra nőtt, így aligha meglepő, hogy a holding akadozva fizeti ki az önkormányzati hulladékkezelő cégeket.
Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatalának elfoglalása után nem sokkal magához vonta a társaság feletti tulajdonosi jogokat, majd belső vizsgálatot rendelt el a cégnél, aminek a végén menesztették a menedzsment javát. (Hajnal Zsolt vezérigazgató-helyettes puhán landolt, hiszen nem sokkal később rábízták az éppen a kukaholding által csődbe lökött Zöld Híd Kft. vezetését. Igaz addigra Gémesi György gödöllői polgármestert sikerült kiakolbólítani a céget birtokló önkormányzati társulás éléről, helyét természetesen egy kormányhű polgármester foglalta el). Weingartner Balázs vezérigazgatót Palkovics minisztériumába menekítették ki, ahol vélhetőleg nagy erőkkel dolgozik az új stratégián, amelybe az uniós forrásokból kiglancolt lerakók államosítása is beleférhet.
