2018. július 31. 14:59
mfor.hu

A nemzetközi összehasonlítás alapján bőven lehet hova fokozni a nyugdíjaskorú magyarok munkaerőpiaci részvételét.

A kormány legújabb részmegoldása a munkaerőhiány orvoslására a nyugdíjasok minél nagyobb arányú bevonása a munkaerőpiacra. Ha azonban eltekintünk a kialakult problémától, a statisztika alapján úgy tűnik, nem teng túl a magyar nyugdíjasokban a munkavállalási szándék. Persze ennek hátterében részben a jogszabályi környezet is áll, hiszen a közszférában a munka és a nyugdíj egyidejűsége nem volt támogatott, az érintett személy döntéshelyzet előtt állt: vagy dolgozik, vagy a nyugdíjára támaszkodik. 

Az OECD Facebook-oldalán közzétett grafikon az egyes tagállamokban a 60-64 és a 65-69 év közötti munkavállalók foglalkoztatási rátáját rangsorolja, ami szerint a magyar 60-64 évesek körében regisztrált 32,2 százalék körüli foglalkoztatási arány 65-69 év között már 5,2 százalékra zuhan vissza. Vagyis a magyar nyugdíjasoknak elenyésző százaléka dolgozik, náluk csak a 65-69 év közötti szlovénok, belgák és luxemburgiak kényelmesebbek. A foglalkoztatási ráta sorrendben 5,2, 4,7 és Luxemburgban 0 százalék. Igaz, Luxemburgban a magyarnál jóval nagyobb életszínvonal ennek megfelelő hátteret is biztosít.

A rangsor másik végén a legdolgosabb nyugdíjaskorúak az izlandiak, a 65-69 év közötti lakosságnak ugyanis 56,3 százaléka dolgozik valamit. Mögöttük a koreai idősek állnak, körükben 45 százalékos a foglalkoztatottak aránya, Japánban 42,8, Új-Zélandon pedig 42,6 százaléka dolgozik.

Izlandon 67 év a nyugdíjkorhatár, Japánban pedig lehetőség van arra, hogy valaki 60 éves korától nyugdíjba menjen, viszont ha úgy dönt, akár 70 éves koráig is dolgozhat, Koreában 65 év a nyugdíjkorhatár.