<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A pandémia éve alapjaiban formálta mind az Európai Unió, mind Magyarország lakosságának költekezési szokásait – vajon mire költöttünk több vagy éppen kevesebb pénzt? Összegyűjtöttük.

2020-ban a háztartások fogyasztási kiadásai példátlanul, 8 százalékkal csökkentek 2019-hez képest az Európai Unióban – ez azonban nem minden, hiszen nemcsak a kontinens szintjén, hanem minden egyes tagállamban is visszaestek a költések.

Az Eurostat összefoglalójában kiemelte, hogy ez a legnagyobb mért csökkenés az adatgyűjtés kezdete óta, és elsősorban a világjárvány hatásainak tudható be – a kötelező távolságtartás, az utazási és vásárlási korlátozások, valamint a nem alapvető gazdasági tevékenységekre fordított összeg visszaesése mind jelentősen befolyásolta a háztartások fogyasztási kiadásait.

(Fotó: MTI)(Fotó: MTI)

Uniós szinten a legnagyobb visszaesést az „Éttermek és szállodák” (-38 százalék), a „Ruházat és lábbelik”, a „Közlekedés” és a „Rekreáció és kultúra” (mindegyik -17 százalék) kategóriák esetében tapasztalták. A legjobban a kiadások ezzel szemben az „Élelmiszerek és alkoholmentes italok” (+3 százalék) és a „Kommunikáció” (+2 százalék) kategóriákban nőttek – olyannyira, hogy a járvány évében az összes kiadás több mint negyedét az élelmiszertermékek megvásárlása jelentette.

Így költekeztek a magyarok és a régió

Az Európai Unióban észlelt tendencia a régiós összehasonlításban is megjelenik, hiszen kivétel nélkül a V4-ek minden országában csökkentek a költések a járvány első évében – mindezek mellett a legnagyobb különbséget Csehországban és Magyarországon mérték. 2020-ban Magyarországon 4,6, míg Csehországban 8,7 százalékkal esett vissza a háztartások költekezése, megtörve ezzel a több éve tartó ütemes emelkedést.

Annak fényében, hogy 2020-ban minden eddiginél több időt töltöttünk otthon, ráadásul a szigorítások és a lezárások miatt aki csak tehette, bespájzolt, egyáltalán nem meglepő, hogy a háztartások lényegesen többet költöttek élelmiszerre. Érdekesség, hogy az Eurostat adatai alapján Magyarországon ebből a szempontból alig zajlott le változás, a magyarok mindössze 0,4 százalékkal hagytak több pénzt az élelmiszerboltokban, mint 2019-ben, hasonlóan a csehekhez. Ezzel szemben a legjobban az élelmiszerboltokat Szlovákiában rohanták meg, és ez a számokban is megjelent: közel 10 százalékkal nőttek a háztartások ilyen jellegű költései északi szomszédunknál.

A legérdekesebb a háztartások járvány alatti költéseiből azonban egyértelműen a rezsi befizetésére fordított összeg változása. Itt Magyarország ugyanis élesen szembe ment mind az uniós, mind a régiós átlaggal, hiszen míg 2020-ban mindenhol csökkentek a rezsikiadások, addig itthon közel 6 százalékkal több pénzt kellett kiadnia a lakosságnak erre a célra. A legjobban egyébként a csehek jártak, hiszen itt 2,5 százalékkal kevesebbet kellett a rezsidíjak fedezésére fordítania a háztartásoknak.

Mire költöttek jóval kevesebb pénzt a magyar háztartások a járvány alatt?

Azt tehát már tudjuk, hogy a magyaroknak a rezsidíjak megfizetése miatt mélyebben kellett a zsebükbe nyúlnia 2020-ban, de vajon mik azok a területek, ahol jóval kevesebb pénzt költöttünk, mint korábban? A válasz eltér az uniós tapasztalattól: bár az étterem- és szállodalátogatás terén is komoly visszaesés volt, a győztes a közlekedés – a több mint 40 százalékos visszaesés a karantén, a lezárások, valamint a közösségi közlekedés egyes rétegek számára történő ingyenessé tétele mellett egyáltalán nem meglepő.

Összességében tehát meglehetősen felemás képet mutat a hazai háztartások költése a járvány első évében: hiszen míg a rezsire többet kellett költeni, addig például a régióval össszehasonlítva a magyarok élelmiszerköltései csak minimálisan változtak 2020-ban az előző évhez képest. Az persze megint más kérdés, hogy a hasonló, 2021-es adatok megjelenésekor mit tapasztalunk majd – mi nagy tétben fogadnánk arra, hogy az elszálló infláció mellett már nem lesz ilyen szerény az élelmiszerre költött összeg növekedése.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.