<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Rajk László Szakkollégium tagjaként jóban volt a fiatal fideszesekkel, de első üzleti sikerét Simor András jegybankelnökkel közösen érte el. Az üzleti szférában mozgott, a politikához csak szőr mentén, például a Heti Válasz résztulajdonosaként kötődött. Korrupciógyanús ügyben is meg kellett szólalnia, Palkovics László lemondásának híre után pedig egyből az ő neve merült fel utódként. Portré Lantos Csaba leendő energetikai miniszterről.

Úgy tűnik, tényleg mindenkivel jóban tud lenni Lantos Csaba, aki a december 1-jével megalakuló energiaminisztérium tárcavezetője lesz. Az 1962-es, hódmezővásárhelyi születésű Lantos a középiskolát Nyíregyházán, az ottani Krúdy Gyula Gimnáziumban végezte el, majd a fővárosba került, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdász-szociológia szakos hallgatója lett. Itt a Chikán Attila (Orbán Viktor első, 1998-as kormányának gazdasági minisztere) által alapított Rajk László Szakkollégiumhoz is csatlakozott, amely komoly kapcsolatban állt az ELTE jogi karán működött Bibó István Szakkollégiummal, amelyből a ’80-as évek végén a Fidesz is kinőtt. Chikán Attila egy interjúban azt mondta,

„a bibósok vezető rétege benne maradt a politikában, a rajkosok pedig elmentek szakmai vonalakra. Ezért aktív rajkos politikus alig van, de a gazdasági életben sokan vannak vezető pozícióban, a legnagyobb magyar vállalatok vezetői között szép számban találhatók rajkosok”.

Lantos is ez utóbbi körbe tartozott, az üzleti életben helyezkedett el, a 100 leggazdagabb magyar listáján idén 13,3 milliárd forintra becsült vagyonával a 96. helyet foglalta el, illetve neve a Befolyás-barométerben is rendszeresen feltűnik a top 50-ben.

Persze ő nem erre az előkelő helyre született, de nem is a NER tette milliárdossá. Az egyetem elvégzése után kötvénykereskedőként helyezkedett el a Budapest Banknál, mint egy interjúban fogalmazott, „a kétszintű bankrendszer egyik első alkalmazottjaként”, első főnöke Járai Zsigmond volt. Ez idő tájt a Creditanstalthoz is járt Bécsbe, ahol

együtt dolgozott Bajnai Gordonnal és Simor Andrással is.

Utóbbival, valamint Nobilis Kristóffal közösen építették fel a CA-IB-t, amely a közép-kelet-európai térség legnagyobb brókercégévé vált, 1997 és 2000 között ennek vezérigazgatója volt. Bár – mint látható – diákkora óta a Fidesz közelében volt (sosem lett párttag), a HVG szerint Gyurcsány Ferenc is felkérte volna a vagyonkezelő központ irányítására, amit azonban nem fogadott el.

A rendszerváltást követő időkben a magyar tőkepiac megteremtésében is aktív szerepet vállalt, az első tőzsdetanács tagja volt, illetve a tőzsdei forgalom elszámolását végző Keler megalapításában és működtetésében is elévülhetetlen érdemei vannak, konkrétan 2015 végéig ennek elnöke is volt. Csányi Sándor OTP-vezér az ezredfordulón csábította át saját bankjához, amelynek 2007-ig volt vezérigazgató-helyettese, a lakossági üzletág irányítása volt a feladata.

Ezt követően más vizekre evezett, egészségügyi befektetésekbe kezdett. Megalapította a Róbert Károly Magánkórházat, amiből szeretett volna tízmilliárd forintos forgalmú vállalkozást csinálni, de ez végül nem jött össze, így azt 2018-ban eladta. Ennek ellenére több egészségügyi befektetése is megmaradt a K+F szektorban, illetve továbbra is igazgatósági tagja a Richter Gedeon Nyrt.-nek. A magánegészségüggyel kapcsolatos gondolatairól, a magánkórházban levő üzletrészének értékesítéséről a lapunknak akkor adott interjújában beszélt.

A politikához 2008-ban került igazán közel először, ekkor

résztulajdonosa lett a jobbközép értékrendű Heti Válasznak,

melynek egy másik tulajdonosa ugyanakkor Csák János volt, aki most minisztertársa lesz az ötödik Orbán-kormányban. Érdekesség, hogy egy harmadik kormánytag is feltűnik ebben a történetben: Szalay-Bobrovniczky Kristóf mostani honvédelmi miniszter még Lantos tulajdonrészszerzése előtt, 2007 elejéig ügyvezetője volt a hetilapot kiadó kft.-nek. Csák Jánossal a kapcsolata ugyanakkor régebbről ered, a mostani kulturális és innovációs miniszter által 2003-ban alapított Széll Kálmán Alapítványnak Lantos Csaba évekig kuratóriumi elnöke volt.

Lantos Csaba a Széll Kálmán Alapítvány 2012-es rendezvényén (Fotó: Földi Imre / MTI)
Lantos Csaba a Széll Kálmán Alapítvány 2012-es rendezvényén (Fotó: Földi Imre / MTI)

Lantos Csaba neve a 2010-es évek elején-közepén bukkant fel újra a politika körül, mégpedig elég kellemetlen kontextusban. A MET-botrány egyik főszereplőjévé vált. Lantos a MET Holdig AG igazgatótanácsi tagjaként, míg jó barátja, Hernádi Zsolt, akivel a Rajk Szakkollégiumból ismerték egymást, Mol-vezérként (a Mol résztulajdonos volt a MET-ben) volt érdekelt az ügyben. A korrupciógyanúsnak tartott ügy lényege az volt, hogy az állammal folytatott gázkereskedelemből származó árkülönbségek (a tőzsdei gázár sokkal olcsóbb volt, mint a hosszú távú gázszerződés alapján szállított orosz energiahordozó) a MET-nél mint offshore, azaz homályos tulajdonosi hátterű cégnél csapódtak le az állam kárára. A botrányban Lantos volt a beszélő fej, egy akkori interjújában

a MET-et átláthatónak, a támadást pedig nemtelennek minősítette, illetve visszautasította, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek bármi köze lenne a botrányhoz.

Lantos 2021 nyara óta pedig a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is, ahol kuratóriumi tagtársa többek közt Trócsányi László európai parlamenti képviselő, korábbi igazságügyi miniszter is.

Miniszterként a neve Palkovics László lemondásának múlt szerdai sajtóhíre után azonnal felmerült, és ötnapnyi hallgatás után Gulyás Gergely kancelláriaminiszter hétfőn meg is erősítette, hogy az üzletember fogja vezetni a Technológiai és Ipari Minisztérium szétszabdalása után létrejövő energetikai tárcát.

Befektetési tanácsok a leendő minisztertől

 

Lantos Csaba 2018-ban, a pénzügyi válság tízéves évfordulóján visszaemlékezést írt lapunknak, melyben felidézi, hogyan élte meg az akkori befektetések elértéktelenedését, illetve tanácsokat is ad arra, mikor érdemes újra beszállni.