Egyre általánosabbá válik az antiszemitizmus napjainkban. 2021-ben a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján az Egyesült Államokban az antiszemita incidensek minden idők csúcsát megdöntötték (pontos adatot nem közöltek - a szerk.). Egy másik felmérés szerint az amerikaiak 85 százaléka hisz legalább egy zsidóellenes elméletnek, és körülbelül 20 százalékuk hisz féltucat vagy még több elgondolásnak – ez durva növekedés a mindössze négy évvel korábbihoz képest. Emellett a zsidó főiskolai hallgatók egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy nem érzik magukat biztonságban, kiközösítik vagy zaklatják őket az egyetemeken.
„Mindez a holokauszttal kapcsolatos ismeretek széleskörű hiányából fakad. A január 27-i Nemzetközi Holokauszt Emléknap közeledtével - az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor felszabadulásának napján - fontos újragondolnunk, hogy a pedagógusok milyen edukációt terveznek az antiszemitizmusról és a holokausztról" - írja a The Conversation oktatási szakírója.
Véleménye szerint ahelyett, hogy a holokausztot elszigetelt eseményként tanítanák, az oktatóknak meg kell küzdeniük azzal, hogyan kapcsolódik a múlt a jelen antiszemitizmusához, s mindez ott, ahol az emberek ma tanulnak és élnek, azaz az online világban.
Mérgező információs táj
Az online ökoszisztéma, ahol a mai antiszemitizmus virágzik, az információk és a félretájékoztatás vadnyugata, hiszen ezeket sokszor nem ellenőrzik, és egy pillanat alatt megosztják. Csakhogy a közösségi médiában megjelent bejegyzéseket és hírfolyamokat gyakran olyan algoritmusok szűrik, amelyek szűkítik a felhasználók által fogadott tartalmat, megerősítve a már kialakult hiedelmeket.
Az olyan mainstream platformok, mint a TikTok, amely népszerűsége ugrásszerűen növekedik a fiatalok körében, simán felhasználható az antiszemitizmus népszerűsítésére, csakúgy, mint az olyan kevésbé ismert alkalmazások, mint például a Telegram. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2022-es jelentése szerint a holokauszttal kapcsolatos nyilvános TikTok-tartalom 17 százaléka tagadta vagy torzította el a zsidókkal történt történelmi eseményt. Ugyanez a Twitternél öt holokauszttal kapcsolatos bejegyzésből közel egynél igaz, a Telegram holokauszt-tartalmának pedig mintegy 49 százalékára.
Új veszély
Az egyik legújabb veszély a mesterséges intelligencia megjelenése, melynek új forrásai potenciális oktatási eszközöket kínálnak – de ezzel együtt a könnyen terjedő és ellenőrizetlen félretájékoztatás veszélyét is magukban hordozzák. Például az úgynevezett „Történelmi alakokkal való csevegés” lehetővé teszi, hogy bármilyen történelmi személyiséggel "beszélgethessünk", akár a holokauszthoz kapcsolódó egykori emberekkel is. Csakhogy az áldozatoktól kezdve - mint a holokauszt híres naplóírója, Anna Frank - egészen az olyan elkövetőkig, mint Joseph Goebbels, Adolf Hitler propagandaminisztere.
Ezek a webhelyek figyelmeztetnek, hogy ezek a válaszok kitalációk is lehetnek, és hogy a felhasználóknak ellenőrizniük kell az előzmények pontosságát, mégis könnyen félrevezetőek és pontatlanok.
A mesterséges intelligencia másik lehetséges veszélye a mélyhamisított videók. A médiaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szintetikus tartalom megsokszorozódásával már követhetetlen az „igazság hanyatlása”, vagyis képtelenség megtudni, mi a valódi és mi a hamis. A holokausztkutatók fel akarják venni a harcot, hogy a történelmi forrásokat és oktatási anyagokat ne manipulálhassák a mélyhamisítók. Különös aggodalomra ad okot, hogy a mélyhamisításokat a túlélők vallomásának manipulálására vagy aláaknázására használják fel.
Európában is hasonló a helyzet
Az, hogy Európában is hasonló aggasztó tendenciával küzdenek, egy UNESCO-kiadvány is alátámasztja, miszerint a zsidó közösségek világszerte fokozódó fenyegetettségnek vannak kitéve, és aggasztónak tartja, hogy miközben a holokauszt-túlélők eltávoznak közülünk, a zsidó közösségek Európában ismét antiszemita támadások veszélyét érzékelik. Sőt, az interneten terjedő különféle szélsőséges ideológiák és összeesküvés-elméletek táptalaját pedig gyakran az antiszemitizmus jelenti.
Az UNESCO arra hívja fel a figyelmet, hogy az új médiakörnyezet olyan helyzet kialakulásához vezet, amelyben a nyílt antiszemitizmus már nem korlátozódik szélsőséges körökre, hanem bekerül a főáramba. És a jelenkori antiszemitizmus hatása nem korlátozódik zsidó személyekre vagy közösségekre, hanem az egész lakosság emberi jogainak megsértésére és az általános biztonságra is, ezért óriási szerep hárul a mai pedagógusokra.
Magyarországon az ELTE kutatói 2019. december 1.-2020. július 30. között online kommenteket vizsgáltak, annak fényében, hogy a koronavírus-járvánnyal egyidőben felerősödek az antiszemita összeesküvés-elméletek. Magyarországon egyébként 1999-ben a zsidók 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az antiszemitizmus erős vagy nagyon erős Magyarországon, 2017-ben viszont már 65 százalékuk mondta ugyanezt.
Tippek a tendencia megállítására
Alan Marcus, a Connecticuti Egyetem oktatója, a cikk írója szerint újra kell gondolni az oktatást, mivel szerinte is gyorsan csökken azoknak a holokauszt-túlélőknek a száma, akik még el tudják mesélni történeteiket.
Szerinte első lépésként az oktatóknak meg kell tanítaniuk a diákoknak az online információk közötti navigációt, s hogy kritikusan közelítsék meg a netes forrásokat. Hogy mérlegeljék, ki áll az adott információ mögött, és milyen bizonyítékokat szolgáltatnak, mit mondanak a megbízható webhelyek az információkról vagy a szerzőkről. Egyben edukálják őket az online antiszemitizmus gyakori formátumairól, például a mélyhamisított videókról, a mémekről és trolltámadásokról.
A holokauszt-oktatók új technológiákat tehetnek magukévá. Például jóval a túlélők halála után a speciálisan rögzített tanúvallomások és nyelvi programok segítségével a diákok „beszélgethetnének” velük a múzeumokban és az osztálytermekben.
Vannak olyan magával ragadó virtuális valóság-programok is, amelyek a felvett túlélők vallomásait kombinálják a koncentrációs táborokban, a túlélők szülővárosaiban és más történelmi helyszíneken tett VR-látogatással. Ilyen A The Journey Back” az Illinois-i Holokauszt Múzeumban és Oktatási Központban. Az a tapasztalat, hogy ezekkel a holokauszt VR-élményekkel a tanulók érzelmileg elkötelezik magukat a túlélőkkel.
Ne maradjunk semlegesek
Fontos, hogy a fiatalok megértsék, az antiszemitizmus szörnyű története nem a holokausztból ered. Azok a leckék, amelyek arra késztetik a tanulókat, hogy elgondolkodjanak azon, a közömbösség és az együttműködés miként szította a gyűlöletet - vagy hogy a mindennapi emberek hogyan segítettek ennek megállításában -, arra ösztönözhetik őket, hogy megszólaljanak és cselekedjenek a növekvő antiszemitizmus miatt.
A holokauszt oktatása igen fontos cél. Ahogy Elie Wiesel túlélő tudós mondta az 1986-os Nobel-békedíj átvételekor: „Mindig a jó oldalra kell állnunk. Mert a semlegesség az elnyomót segíti, soha nem az áldozatot.”