A keddi Kormányinfón Gulyás Gergely azt közölte, hogy a kormány aznapi ülésén áttekintették az energiaellátás helyzetét. Szerinte az ellátásbiztonság nincs veszélyben, mind a gáz, mind az áram tekintetében megnyugtató a helyzet. A miniszter azt is elmondta, hogy folyamatosan tárgyalnak a bővítésről, de - mint fogalmazott - sajnos jelentősen megemelkedtek az energiaárak, ezért a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás erejéig tudják biztosítani a lakosság számára.
Az ellátásbiztonság kapcsán arról is beszélt Gulyás Gergely, hogy 3,8 milliárd köbméter földgáz van jelenleg a hazai tárolókban, a töltöttség 60,6 százaléknak felel meg. Ez az ország teljes fogyasztását tekintve 76 téli napra elegendő. Azt is jelezte, hogy
amennyiben csak a lakossági fogyasztást vesszük, akkor fél évre elegendőek a tartalékok.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden közzétett adatai szerint augusztus 15-én 3,63 milliárd köbméter gázt tároltak be. Ez értelemszerűen nem zárja ki, hogy a Gulyás Gergely által említett adat ne lenne helyénvaló, hiszen az elmúlt egy hétben tovább növekedhetett a tartalékok szintje. Augusztusban egyébként az illetékes vállalatok kitettek magukért és rég nem látott mennyiségű gázt sikerült a tárolókban felhalmozni. A korábbi nyári hónapokban jellemzően napi 30 millió köbméter gáz jött be a vezetékeken, aminek egy része ráadásul továbbment, az utóbbi hetekben viszont már 40 millió köbméter gáz jött Magyarországra. Ráadásul a beérkezett földgáz további tranzitjára nem került sor, azt hazánkban használták fel, illetve a nagyobb része a gáztárolókba került.
A fentieknek köszönhetően július 15. és augusztus 15. között nagyjából 0,8 milliárd köbméternyivel nőtt a télre eltett gáz mennyisége, ami az elmúlt évek átlagához képest kimagasló, jellemzően ugyanis félmilliárd köbméterrel bővült a tárolókban lévő mennyiség. Igaz, volt egy év, 2019, amikor a mostaninál is többet, 0,9 milliárd köbmétert sikerült hasonló időszak alatt elraktározni. Érdekesség, hogy azon év januárjában az ideihez hasonló mennyiségű gáz volt a tárolókban, ám a tél végén akkor több maradt, majd a feltöltés is dinamikusabb volt. Így 2019 augusztusának közepén 3,63 milliárd köbméternyi gázzal szemben 5,5 milliárd állt rendelkezésre.
Sőt, nemcsak három éve, de az elmúlt öt évben minden esztendőben magasabb volt a tartalékok szintje az év ugyanezen időszakában. 2018-ban 3,9 milliárd köbméter, míg 4,9 milliárdot sikerült eddigre eltárolni. Az alacsonyabb tartalékok ellenére a mostani szint, illetve az utóbbi egy hónap teljesítménye összességében nem ad okot pánikra, majdnem biztosan kijelenthető, hogy a hazai lakossági ellátásnál semmilyen körülmények között nem lesznek fennakadások. Hogy a közületeket, szociális intézményeket, iparvállalatokat is el lehet-e látni, az persze még nem tisztázott. Ráadásul az olyan híradások, amelyek szerint a Belügyminisztérium is vizsgálja az oktatási intézmények esetleges fával való fűtését, mindenképpen bizonytalanságot okoz.
Ahhoz, hogy az idei télen zavartalan legyen az ellátás, három dolog szükséges, mondta el lapunknak a közelmúltban Holoda Attila energiapiaci szakértő. Mint kiemelte, a megfelelő mennyiségű betárolt gáz mellett a zavartalan hazai kitermelés és a folyamatos import is szükséges feltétel. A tartalékok kapcsán egyébként, amennyiben az utóbbi hetekhez hasonló tempóval töltik a tárolókat, a fűtési szezon előtt elérjük az uniós előírást, a 80 százalékos telítettséget. Ami a hazai kitermelést illeti, a meglévő földgázkutak üzemelnek, ugyanakkor azt nem látni, hogy a kormány által kitűzött kapacitásbővítés reálisan megvalósulhatna. A politikusok azt szeretnék elérni, hogy a jelenlegi 1,2-1,5 milliárdos Magyarországon felszínre hozott mennyiség 2 milliárd köbméterre növekedjen.
A harmadik feltétel kapcsán lehet a legnagyobb tanácstalanság bennünk, hiszen időről-időre megkérdőjeleződik az, hogy valóban egész télen kapunk-e majd importgázt. Egyrészt azért, mert - ahogy arról lapunk többször írt - az oroszok a háború közepette egyfajta zsarolási eszközként használják a földgázt, és a szankciókra válaszul korlátozzák a szállításokat. A meglóduló árak miatt viszont számukra a bevételi oldalon a kevesebb szállított gáz nem jelent kevesebb bevételt, az orosz büdzsé így is folyamatosan hízik. A másik ok, ami bizonytalanságot szül, hogy az utóbbi hetekben a kormányzat már azt kommunikálta, hogy Oroszország leszállította a szerződésben vállalt mennyiséget és immár a hosszútávú kontraktus feletti egyezményekben foglalt energiahordozót szállítják. Ha ez igaz, akkor korántsem biztos, hogy az év végéig a mostanihoz hasonló intenzitással érkezik a gáz. Arról nem is beszélve, hogy ez esetleg magyarázza azt, hogy miért látogatott néhány hete Szijjártó Péter Moszkvába, és miért járt ott Nagy Márton is, egy honvédségi gépet igénybe véve.
Az ugyanakkor enyhít a bizonytalanságon, hogy az ország fogyasztásának 10 százalékát kitevő mennyiségre szóló cseppfolyós gáz (LNG) a szerződésben foglaltak szerint érkezik és a következő időszakban ebből 1 milliárd köbméternyi mennyiség is a tárolókba kerülhet.
Paradox módon az ellátás kapcsán az is segítséget jelenthet, hogy a rezsicsökkentett árhoz képest a piaci árak fájdalmasan magasak. Így ez mindenképpen takarékosságra fogja ösztönözni mind a vállalatokat, mind pedig a lakosságot. Persze megfagyni nem lehet, de az észszerű használat révén is könnyen elképzelhető, hogy akár az unió által szorgalmazott 15 százalékos megtakarítás nálunk is meg fog valósulni, annak ellenére, hogy a javaslatot egyedüliként a magyar kormány nem támogatta.
