A Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonába tartozó V-Híd Zrt. építheti meg a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez, vagyis a leendő BMW-gyárhoz tartozó vasútépítés két újabb projektjét – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői számából. A kétrészes tenderen összességében 13 milliárd forint elköltéséről döntött a kormányzati irányítású Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). Egy pénteki hirdetmény értelmében ugyancsak a V-Híd valósíthatja meg a Balmazújvárosig húzódó vasútvonal fejlesztését, korszerűsítését.
A Macs Ipari Park Terminál fejlesztése az eredetileg becsült 658,5 millió forint helyett 2 milliárd 31 millió forintba, míg a Fatér állomás fejlesztése nevű projekt a becsült 8 milliárd 620 millió forint helyett 10 milliárd 856 millió forintba fog kerülni. Ennél is zsírosabb a Macs–Balmazújváros közti szakasz korszerűsítése, melynek ára a tervezett 25 milliárd forintról emelkedett csaknem 35,5 milliárd forintra.
Így a közvetlenül Mészáros Lőrinc tulajdonában álló vállalkozás néhány nap alatt több mint 48 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.
A közbeszerzési eljáráson a felcsúti milliárdos cége mellett a Swietelsky és a Strabag is megmérette magát, sikertelenül, míg a balmazújvárosi vonalra kiírt tenderen a vesztesek között található a Strabag és a Swietelsky mellett a Subterra-Raab Kft., Dömper Kft. és Pannon-Doprastav Kft. alkotta SDD Konzorcium, az Inter Mobility Kft., sőt Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak Homlok Építőipari Kft.-je is.
A debreceni gigaberuházást 2018 közepén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Akkor úgy becsülték, 2023 körül indulhat a termelés az üzemben.
A beruházás elnyerésére több európai város is pályázott, a bajor autógyár azonban az alföldi magyar nagyvárost választotta a számára kedvezőbb adókörnyezet mellett például a jóval gyengébb szakszervezeti érdekérvényesítő képesség miatt.
A fejlesztés összértéke várhatóan eléri az egymilliárd eurót, amihez a kormányzat szinte azonnal 12,3 milliárd forintos támogatást adott. Szijjártó Péter ekkor jelentette be, a zöldmezős gigaberuházáshoz vadonatúj infrastruktúrát is kiépítenek, ennek része a mostani vasúti fejlesztés is.
A terület előkészítésére kiírt közbeszerzési eljárást a Garancsi István nevével fémjelzett Market Zrt. nyerte el 22,29 milliárd forintért, akik 2019 márciusában kötötték meg a szerződést a debreceni önkormányzattal. Tájékoztatásuk szerint
„az ipari terület kialakítására fordított, a közbeszerzési eljárás alapján kialakult költség részét képezi az eladási árnak”.
A gyárépítés 2019 szeptemberében kezdődhetett meg, amikor aláírták az infrastrukturálisan előkészített terület adásvételi szerződését. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter akkor azt közölte,
„a kormány 130 milliárd forinttal járult hozzá a gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakításához, további 35 milliárdot pedig a debreceni oktatási rendszer fejlesztésére fordítanak annak érdekében, hogy hosszú távon szakképzett munkaerőt biztosíthassanak a városban működő cégeknek”.
A pandémia a beruházást is hátráltatta, így az alapkőletételre csak idén júniusban került sor, nemrégiben pedig az látott napvilágot, a gyárat az ottani konténervárosba költöztetett vendégmunkásokkal építteti a nyugati autógyár.
A BMW-gyár gyártósoráról várhatóan 2025-ben gördülnek le az első autók, a tervek szerint vegyesen fognak elektromos, hibrid, illetve robbanómotoros személygépkocsikat gyártani évi 150 ezer darabos mennyiségben.
