A magyarok 97 százaléka elutasítja a brüsszeli szankciókat, harsogja a kormányzati propaganda. Ez önmagában sem igaz, hiszen az adat csak azt a 17 százalékot fedi le, akik visszaküldték a konzultációs kérdőívet. Az is érdekes kérdéskör, hogy Orbán Viktorék szerint nálunk szankciós infláció van, ezért romlott például decemberben éves szinten közel 25 százalékkal a hivatalos statisztikák szerint is a pénzünk vásárlóértéke, és lett majd 45 százalékos az élelmiszerinfláció. Az ugyanakkor nem derül ki a kormányzati kommunikációból, hogy utóbbi kategóriában miért is vagyunk Európa-bajnokok, ahogy arra sem kapunk indoklást, hogy miként lehetséges az, hogy az EU más országaiban az év végén már csökkent az infláció értéke, miközben nálunk tovább gyorsult. (A jegybank és a független elemzők is arról beszélnek, hogy szó sincs szankciós inflációról, sokkal inkább az elhibázott kormányzati gazdaságpolitika eredménye mindez.) A magyar politikai vezetők arra szoktak hivatkozni, hogy a szankciók Európában megoldhatatlan helyzetet okoztak, miközben Oroszország gond nélkül átvészelte ezeket. Miközben ez az állítás sem megalapozott, érdemes kiemelni, hogy az orosz gazdaság állapotát tekintve a ködben tapogatózunk, a hivatalos adatok döntő többségét ugyanis jó ideje nem publikálják.
Ez is persze téma lett, és az orosz döntéshozók most azon vitatkoznak, hogy feloldják-e több adat titkosítását. Problémát jelent ugyanis, hogy a Kreml törekvése, miszerint ellehetetlenítik a valós folyamatok megismerését, orosz szervezetek számára is problémákkal jár. Nem véletlen, hogy egyes értesülések szerint Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke kezdeményezte a gazdasági adatok tömkelegének titkosítására vonatkozó döntések visszavonását. Persze, ahhoz, hogy ezek az információk ismét publikusak legyenek, szükség van az orosz politikai vezetés jóváhagyására. Ezt pedig nem lehet biztosra venni, hiszen a Kreml éppen azért rendelkezett az adatok titkosításáról, hogy ne derüljön ki, milyen károkat okoznak a nyugati szankciók. Lehetséges, hogy a jelenleg a gazdasági statisztikák széles körére vonatkozó szabályozáson kis mértékben módosítanak, de valószínűleg lesznek olyan adatok, amelyeket a jövőben sem közölnek majd. A minősített adatsorok olyan fontos mutatókat tartalmaznak, mint a devizatartalék-állomány és az exportadatok.
Nabiullina a múlt hónapban azt mondta, hogy az országnak több adatot kell nyilvánosságra hoznia. "Néhány kivételtől eltekintve vissza kell térnünk a megfelelő közzétételhez, hogy a befektetők értékpapírokba fektethessenek" - mondta. A jegybank szombaton azt mondta, "sok hatóság osztja a véleményünket, hogy vissza kell térni az adatok nyilvánosságra hozatalához", hozzátéve, hogy egyeztetést folytat a kormánnyal az ügyben.
"A nyilvánosan elérhető statisztikák hiánya befolyásolja az elemzők és kutatók munkájának minőségét" - mondta a bank. "A nemzeti bank a pénzügyi kimutatások közzétételének visszaállítását szorgalmazza, kivéve azokat a mutatókat, amelyek növelik a vállalatok és a gazdaság sérülékenységét a szankciós kockázatokkal szemben." A vita a szakértők szerint rávilágít arra, hogy a gazdasági adatok milyen mértékben váltak a Vlagyimir Putyin ukrajnai offenzíváját kísérő orosz információs háború részévé.
Az orosz elnök idén január 17-én a gazdasági kabinetjéhez intézett beszédében büszkén jelentette ki, hogy Oroszország a legrosszabb szankciókat is átvészelte. "A gazdaság sokkal stabilabbnak bizonyult, mint ahogy azt sok szakértő előrejelzte" - mondta Putyin. Az orosz elnök felidézte, hogy nemcsak nyugati, de számos orosz elemző is brutális gazdasági összeomlást jövendölt. Ők azt prognosztizálták, hogy a bruttó hazai termék 10, 15, sőt 20 százalékkal csökkenhet 2022-ben.
Ahogy a nyugat-európai országok gazdaságai nem rogytak térdre a gázcsapok elzárása miatt, az elemzők konszenzusa szerint Oroszország is a vártnál kisebb visszaesést szenvedett el. A probléma az, hogy a valós adatok nem ismertek, az orosz propaganda pedig csak dicshimnuszokat zeng. Ugyanakkor az egyik, a háborús dezinformáció ellenére is megismerhető adat sok jóra nem utal. A minősített költségvetési kiadások ugyanis több mint 40 százalékkal, 95 milliárd dollárra nőttek a háború előtti 54 milliárd dolláros tervezéshez képest. "A statisztikák átláthatatlansága még a rendszerben lévők számára is problémákat okoz" - mondta az orosz központi bank egyik vezető tisztviselője a Financial Timesnak. "A főbb makrogazdasági adatokhoz ugyan a jegybank szakemberei hozzáférnek, ám a vállalati statisztikákra már nekik sincs rálátásuk.
Az sem segíti a tisztánlátást, hogy a publikus adatok megbízhatóságát sokan kétségbe vonják. Példaként a szakértők a munkanélküliséget említik. A múlt héten Putyin azt mondta, az orosz munkaerőpiac megőrizte a stabilitását és rekordalacsony, 4 százalék alatti munkanélküliséget mértek. Az elnök azonban azt elmulasztotta megemlíteni, hogy az invázió kezdete óta az országból elmenekültek számát fél és egymillió közé teszik a becslések. A munkaerőpiacról rajtuk kívül 300 ezer frissen besorozott is eltűnt. A rejtett munkanélküliség, ideértve az állásidőt, a fizetés nélküli szabadságot és a részleges foglalkoztatást is, 4,66 millió főt ért el 2022 harmadik negyedévében, ami 7,5 százalékkal nőtt éves szinten – írták a FinExpertiza tanácsadó hálózat elemzői.
A hiányzó adatok megtalálásához a külföldi és hazai elemzők kreatív keresztellenőrzési módszereket alkalmaznak. „Elkezdtünk alternatív mutatókat használni az export és az import dinamikájának nyomon követésére: az import áfájára vonatkozó fiskális adatokat, az orosz külső partnerek kereskedelmi statisztikáit, és a szállítási adatokat” – mondta az angol gazdasági lapnak Szofja Donec, a Renaissance Capital moszkvai befektetési bank vezető oroszországi közgazdásza. De nem lehet mindent helyreállítani. "Nagyobb probléma az állami vállalatok és bankok beszámolóinak és más adatainak nyilvánosságra hozatalának hiánya" - tette hozzá a közgazdász.
A Kreml szerint a nyugati szankciók elengedhetetlenné tették a nyilvánosságra hozatal korlátozását. „Hibrid háború folyik Oroszország ellen, beleértve a gazdasági hadviselést is. Tehát ilyen körülmények között teljesen természetes, hogy minősítjük ezeket az adatokat” – mondta Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője a Financial Timesnak. „Mindenki, akinek tudnia kell, mindenki, aki részt vesz a gazdaságpolitikai folyamatban, hozzáfér az adatok, statisztikák és egyebek teljes skálájához.”
Az sem segít a helyzeten, hogy a Putyin által a koronavírus-járvány idején bevezetett szigorú távolságtartási politika nem enyhült a háború miatt, most ugyanis az állítólagos biztonsági fenyegetések miatt nehéz vele találkozni. A pletykák szerint a katonai és politikai tanácsadók találkozhatnak az elnökkel. A többiek, így a gazdasági tanácsadók hátrébb szorultak.
„Az elnök közelében lévő emberek azt mondják neki, amit hallani akar. Ezért hoz rossz döntéseket” – mondta egy korábbi magas rangú tisztviselő a Financial Timesnak. Szóvivője szerint ellenben Putyin rendszeresen kap jelentéseket vezető a gazdaságról. „Minden állítás, miszerint torz információkat kap, téves. Minden információ birtokában van, gyakorlatilag hetente tartanak gazdaságikabinet-üléseket” – mondta Peskov.
Az orosz statisztikák megbízhatóságával kapcsolatos, régóta fennálló kétségek 2020-ban is komoly visszhangot kaptak, amikor a halálozási ráta többszörösen meghaladta a koronavírus-áldozatok hivatalos számát. Putyin azonban a hivatalos adatok alapján kijelentette, hogy az ország legyőzte a járványt, és a nyugati országokat megelőzve visszatért a gazdasági növekedéshez. Az ukrajnai háború csak súlyosbította a kérdést. Amikor az invázió elkezdődött, az orosz állami statisztikai hivatal, a Rosstat felhagyott a részletes, az egyes korcsoportokra bontott havi halálozási statisztikák megosztásával – mondta Alekszej Raksa független demográfus, aki a Covid-adatok kezelését bírálva vesztette el állását a Rosstatnál. Ezek az adatok lehetővé tették volna a kutatóknak, hogy hasonló becsléseket készítsenek a háborús áldozatokról a járvány valószínű valós áldozatainak meghatározására használt módszerekkel. A Rosstat erre úgy reagált, hogy évente publikálják a halálozási statisztikákat, de havonta meg valóban nem közölnek adatokat.
Szeptemberben Putyin nyilvánosan „javította ki” az egyik legmagasabb szintű energetikai tisztviselőt, mert azt sugallta, hogy a Gazpromnál, Oroszország állami monopóliumánál a gáztermelés hanyatlásnak indult. „A Gazprom termelése nem esik vissza. Csak megijesztesz mindenkit. Emelkedik” – mondta az orosz elnök Alekszandr Novák miniszterelnök-helyettesnek – annak ellenére, hogy a még a Gazprom saját statisztikái közel 15 százalékos éves csökkenést mutattak.
A januári kormányülésen Putyin elismerte, hogy a gáztermelés valóban 12 százalékkal esett vissza, ami egybevág Novak december végi interjújában elmondottakkal. De három nappal korábban külön megjegyzésekben Novak 18-20 százalékos termeléscsökkenést mondott, ami vélhetőleg jóval közelebb lehet a valósághoz, ráadásul ezt az adatot a miniszterhelyettes később sem cáfolta. Ha már cikkünk elején a magyar kormány álláspontját idéztük, akkor érdemes ennél a témánál is leragadni. Miután ugyanis a szankciók sikertelenségét Orbán Viktor kabinetje valós számokkal nem tudta alátámasztani, azzal indokolta, hogy nőtt Oroszország energiahordozókból származó bevétele. Csakhogy az utóbbi időben már ez sem kerül elő, ugyanis csupán a nyárig volt ez igaz, elsősorban azért, mert az árak jócskán megugrottak.
Az őszi hónapoktól kezdődően viszont az Európa felé értékesített mennyiség drasztikusan visszaesett, és a kínai export ennek csak a töredékét tudta átvenni. Az EU-ba szinte csak a dél felől jövő Török-áramlat nevű vezetéken jön a gáz, amely Szerbiát és Magyarországot ellátja, illetve hazánkon keresztül a szomszédos országokba is jut kisebb mennyiség. Ugyanakkor, ha nem jön éles fordulat, a mostani trendek további erőteljes visszaesést hozhatnak az orosz gázeladásban. Néhány hete pedig az is kiderült a Centre for Research on Energy and Clean (CREA) friss jelentéséből, hogy Oroszország napi 160 millió eurót veszít az Európai Unió olajembargójának és a G7-ek árplafonjának együttes hatása miatt. Az összeg február 5-e után annak kiterjesztésével további 20-30 százalékkal nagyobb lehet. Eközben minden jel arra utal, hogy sem az Európai Unió, sem Magyarország számára nem okoztak problémát ezek az intézkedések.
A már említett januári értékelésén Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszország GDP-je csak 2,5 százalékkal esett vissza, ami nagyon messze van attól a 30 százalékos ütéstől, amelyre egyes gazdasági elemzők egy hónappal a háború előtt egy titkos bemutatón figyelmeztették. A nemzetközi intézmények előrejelzései nem állnak messze a hivatalos adattól, az IMF, a Világbank és az OECD egyaránt a GDP 3,4 és 4,5 százaléka közé helyezi Oroszország 2022-es zsugorodását.
Ugyanakkor a szakértők kiemelik, hogy az orosz GDP-t ért csapás nagy részét tompította az ország katonai kiadások felpörgetése. Ez viszont az elemzők szerint nem táplálja a reálgazdaságot, és a lakosság számára egyáltalán nem érzékelhető. „A tankok, rakéták és egyenruhák pozitívan járulnak hozzá a GDP-hez. De hol vannak? Az ukrán mezőkön rothadnak” – mondta Vlagyimir Milov volt energiaügyi miniszterhelyettes, aki egy ideje kiszorult a hatalom közeléből. Más adatok is vannak, amelyek a lakosság problémáit jelzik, így például a kiskereskedelmi forgalom jelentősen, 9 százalékkal esett vissza, miközben a hivatalos statisztikák csak a reálbérek enyhe csökkenéséről adnak számot.
Tekintettel a Kreml döntéshozatalának átláthatatlanságára, számos magas rangú tisztviselő szkepticizmusát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az adatok titkosítását feloldják. Mint egyikük mondta: „Tárgyalásokat folytatunk, és reméljük, hogy meghallgatnak minket, de egyáltalán nem bízhatunk benne, hogy a kérésünk nyitott fülekre talál".
