<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Megkongatták a vészharangot: szakértők szerint ameddig nem sikerül növelni az átoltottságot, a Covid-19 újabb és újabb variánsai fognak megjelenni.

Dr. Andrew Freedman, a Cardiff-i Egyetem orvosi iskolájának járványügyi szakértője úgy fogalmazott, hogy ameddig nem sikerült elérni azt, hogy ne csak a gazdag nyugati országok lakossága legyen beoltva, addig újabb variánsok megjelenésétől kell tartani, amelyek adott esetben akár gyorsabban is terjedhetnek, mint az omikron.

Freedman emlékeztetett arra, hogy bár a vírusok idővel enyhülnek, ez nem mindig igaz, így előfordulhat, hogy a jövőbeli variánsok veszélyesebbek lesznek.

(Illusztráció. Depositphotos)(Illusztráció. Depositphotos)

Egyenlőtlen eloszlás

Az Our World In Data statisztikai portál adatai szerint a világ lakosságának 58,6 százaléka kapta meg a koronavírus-vakcinák legalább egy adagját, ez számszerűsítve összesen 9,28 milliárd beadott dózist jelent. Ez elsőre jól hangzik, azonban az egyenlőtlenségek jelentősek, hiszen teljesen védetté tenni döntő többségben csak a nyugati, gazdagabb lakosságát sikerült, ráadásul miután sok helyen már zajlik az emlékeztető oltások beadása, valamint a gyermekek vakcinálása is, ez tovább torzítja a számokat.

A szegényebb országok mindössze 8,5 százalékos átoltottsági rátáját figyelembe véve nem meglepő, hogy az Egészségügyi Világszervezet többször is felszólította a vakciamilliomos országokat arra, hogy adományozzák a felesleges dózisokat a Covax nemzetközi oltóprogramba.

A "senki sincs biztonságban, amíg nincs mindenki biztonságban" mantrával a WHO és más egészségügyi szakértők is egyetértenek, kiemelve, hogy a pandémiának csak akkor lesz vége, mikor mindenki biztonságban lesz.

Ez egyszerűen megkerülhetetlen - fogalmazott az Imperial College London immunológiával foglalkozó professzora, Danny Altmann azzal kapcsolatban, hogy mennyire létfontosságú az átoltottság növelése. Mint mondta:

ez nem jótékonykodás, ez egy globális megoldási stratégia része egy mindannyiukat sújtó pandémiával szemben. Amíg nem sikerül mindenhova eljuttatni a vakcinákat, addig akár úgy is vehetjük, hogy a következő variáns már a sarkon túl várakozik.

Legyen kötelező az oltás?

Egyes országokban már meglépték a vitatott lépést, míg máshol csak fontolgatják, hogy kötelezővé tegyék a védőoltást. Ez az átoltottság növelésében mindenképpen komoly előrelépést jelentene, azonban az esetleges kötelezővé tétel kényes dilemmákat vet fel, például, hogy etikus-e a kisgyermekeket beoltani az idősebb és a kiszolgáltatottabb réteg védelmének érdekében.

100 százalékosan hatékony vakcina nem létezik, és a beoltottak továbbra is megfertőződhetnek és továbbadhatják a fertőzést másoknak, hiába csökkenti az oltás ezt a kockázatot. Mindazonáltal a Covid-vakcinák hatékonysága többször is bebizonyosodott, egyebek mellett abban is, hogy a fertőzést elkapó beoltottak körében jelentősen ritkábbak a súlyos lefolyású megbetegedések, valamint halálozások. Ha egy társadalomban sok a beoltatlan, amellett, hogy az új variánsok könnyebben terjednek, több lesz a súlyos eset is, így az oltás életeket is ment.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy egyre több ország tette vagy teszi kötelezővé az oltás beadását egyes munkavállalói rétegek, például az egészségügyben és szociális szférában dolgozók számára; míg Görögországban és Csehországban a 60 év felettiek, Olaszországban pedig az 50 év felettiek számára sem opcionális a vakcina felvétele.

Bár hatékony, a szakértők sem támogatják egyértelműen az oltások kötelezővé tételét, Freedman szerint sokkal jobb lenne, ha az embereket sikerülne ösztönözni és oktatni arra, hogy oltassák be magukat. Ugyanakkor azt elismerte, hogy végső soron az a lényeg, hogy a világ lakosságának minél nagyobb hányadát sikerüljön immunizálni, hiszen erre lesz szükség a pandémia legyőzéséhez.

(CNBC)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.