4p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A következő évtizedekben a GDP arányában apadni fognak a nyugdíjkiadások, és hasonló folyamatok jellemzik majd az oktatást is.

Sok egyéb mellett a nyugdíjak alakulását is modellezi Magyarország konvergenciaprogramja, melyet a napokban küldtek el Brüsszelbe. A számok nem hazudnak: a GDP-hez mérten kisebb lett az állam ráfordítása az idősek ellátására az elmúlt négy évben. Van egy még rosszabb hírünk: a következő években még kisebb lesz az ilyen típusú kiadások aránya.

Nem tudnak lépést tartani a társadalommal
Nem tudnak lépést tartani a társadalommal

Magyarország gazdasági helyzetjelentését minden évben elpostázzuk az Európai Uniónak. A dokumentumban részben az előző év teljesítményéről ad számot a kormány, de a jelentés alkalmas arra is, hogy előrejelzést nyújtson a következő évtizedekre.

A most benyújtott programban a nyugdíjkiadások alakulását is feltüntetik, és az itt közölt számok egy fontos vita eldöntéséhez szolgálnak adalékul: romlott az idősek helyzete a teljes társadalomhoz képest, vagy - mint a kormányzati kommunikáció állítja - a nyugdíjasok nem járhatnak rosszul.

Az Orbán-kormány szerint ehhez elegendő, hogy a nyugdíjakat évente az inflációval megegyező mértékben emelik - és ha szükséges, akkor év közben kipótolják azokat. Szakmai szervezetek, elemzések viszont arra világítanak rá, hogy a reálérték megőrzését szolgáló intézkedés folyamatosan nyitja az ollót a bérek javára, amelyek viszont bőven az infláció felett emelkedtek az elmúlt években.

A nyugdíjasok várják az elfogadható választ

Ráadásul a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolt infláció eltérhet az általános mutatótól. Például azért, mert az idősek fogyasztásában nagyobb arányt tesz ki az élelmiszer, márpedig ebben a termékkörben jelentős, 7-8 százalékos áremelkedés volt az elmúlt időszakban. Így aki többet költ ezekre az árucikkekre, jóval nagyobb infláció sújtja.

A friss konvergenciaprogram inkább a rendszer kritikusainak fog munícióul szolgálni: az adatok szerint míg 2016-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP 9,7 százalékát tették ki, addig idén a 9 százalékát fogják. Mindezt úgy, hogy a koronavírus miatti gazdasági összeomlás a jövedelmek közül a nyugdíjakat nem sújtja, mivel abból nem vesznek el, azok folyósítása zavartalan, a januári 2,8 százalékos emelésnek megfelelően.

Természetesen felvethető, hogy a GDP lendületes emelkedése miatt csökken a nyugdíjak részesedése, és valójában nominálisan javul a helyzetük, de a gazdaság gyorsabban növekszik. Erre az lehet a válasz, hogy pont ezt hiányolják szakmai szervezetek, jelesül azt, hogy a gazdasági bővülés ütemét kövessék a nyugdíjak (akármilyen indexálás figyelembevételével az év eleji nyugdíjemelések során). Hozzátéve, hogy az elmúlt években egyre magasabb induló nyugdíjakat volt kénytelen megállapítani az állam, részben a dinamikus béremelkedések miatt (amelyeket a nyugdíj kiszámításakor vesznek figyelembe), illetve amiatt is, hogy jó ideje már nincs járulékplafon, ami eddig korlátozta a nyugdíj mértékét is.

Ugyanakkor 2020-ban pont nem beszélhetünk a GDP-növekedésről, jó esetben 3 százalékkal zuhan a gazdaság, rosszabb esetben akár 7 százalékos is lehet a recesszió. A kormány szerint azonban ebben a helyzetben is alacsonyabb lehet a nyugdíjkiadások aránya, mint volt pár évvel ezelőtt, amikor még jól ment a gazdaságnak.

2050 táján robbanunk

Még szomorúbb képet fest a 2030-ra vonatkozó előrejelzés, mert akkor már csak a GDP 8,4 százalékát fogják kitenni az állami nyugdíjkiadások. Miközben a kormány vállalása szerint 2021-től négy év alatt visszaépül a 13. havi nyugdíj, ami közel 300 milliárd forintos többletkiadást fog jelenteni. Sőt, még 2040-ben sem fogjuk elérni a 2016-os mutatót, erre csak 2050 táján kerülhet sor. Akkoriban már túl leszünk egy jelentős belépési hullámon a nyugdíjrendszerbe, kritikus szintet fog elérni az egy keresőre jutó ellátottak száma. Pusztán a létszám alakulása is megmagyarázhatja a GDP-ben való részesedés emelkedését 10,6 százalékra.

Az állami nyugdíjkiadás részesedése a GDP-ből:

2016: 9,7%

2020: 9,0%

2030: 8,4%

2040: 9,4%

2050: 10,6%

2060: 11,1%

2070: 11,2%

Érdemes megemlíteni, hogy a nagy ellátórendszerek közül az oktatási kiadásoknál hasonló folyamatok játszódnak le a konvergenciaprogram szerint: a négy évvel ezelőtti 3,6 százalékos részesedés idén 3,4 százalékra csökken, majd 2030-ban 3,3 százalékra. Csak 2050-ben tér vissza a 2016-os szintre ez az arány.

Ellenben az egészségügyben a korábbi 4,9 százalékról idén 5,1 százalékra jutunk - vélhetően nem függetlenül a járványhelyzet miatt szükséges átcsoportosításoktól -, majd 2030-ra már 5,4 százalékot jelez a konvergenciaprogram.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!