Nem okozott bombameglepetést a kedden reggel ismertetett GDP-adat, hiszen az elemzők többsége azzal számolt, hogy negyedéves bázison, hasonlóan a harmadik negyedévhez ismét visszaesést mutat a magyar gazdaság. Ez végül be is következett, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2022 IV. negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. A fentiek miatt bekövetkezett a technikai recesszió, a közgazdászok ezzel a jelzővel illetik, ha két egymást követő negyedévben visszaesik a GDP. Ez összességében nem túl jó hír, amit némileg ellensúlyoz az, hogy a változásokat „lassabban követő” éves bázison még növekedést mutattak ki. A KSH által közzétettek szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2022 IV. negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A kormányzati kommentárok pedig igyekeztek szemet hunyni az utolsó két negyedév teljesítménye felett, és a 2022-es teljes évi GDP-változásról beszéltek, amely egyébként valóban jól alakult, hiszen a magyar gazdaság 4,6 százalékkal erősödött a tavalyi évben. Arra már nem tért ki az adatokat kommentálva sem Varga Mihály pénzügy-, sem Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy az éves növekedés az első félév nagyon masszív bővülésének köszönhető, amelyben közrejátszott egyrészt a bázishatás, hiszen 2021 első felében számos szektort fogott vissza a pandémia, másrészt a választások előtt két kézzel szórt támogatások, amelyek felpörgették a belső fogyasztást.
Miért gyengült tovább a gazdaság?
A most publikált előzetes adatok csak a főbb sarokszámokat ismertetik, így a részletekre még két hetet várni kell. Más adatsorokból ugyanakkor egyrészt a GDP alakulására, másrészt annak miértjére is lehetett következtetni. Így például a nyár óta jelezték az ágazat szereplői és az elemzők is, hogy a tavalyi aszályos év miatti nagyon gyenge gabonatermés nemcsak a mezőgazdaság, de a teljes nemzetgazdaság szintjén éreztetni fogja a hatását. Erre egyébként a mai KSH-közlemény is utalt.
A másik nagyon fontos tényező a belső fogyasztás látványos visszaesése. Ahogy fent jeleztük, a 2021 végétől 2022 márciusáig nyújtott és kilátásba helyezett transzferek, és a nyugdíjasoknak adott pluszpénzek „megédesítették a választások előtt a szavazópolgárok szája ízét”. Mindez pedig már 2021 utolsó negyedévében jelentős lökést adott a kiskereskedelemnek, ez a lendület pedig azt követően az első félévben is kitartott. Sajnos a berobbanó infláció, különösen az élelmiszerek már tavaly nyáron tapasztalt rendkívüli drágulása előbb óvatossá tette a fogyasztók egy részét, majd az alacsonyabb jövedelműeket gyakorlatilag térdre is kényszerítette. A szegényebbek jövedelme ugyanis nem tudott lépést tartani az inflációval, így kényszerűen visszafogták a fogyasztásukat. Mindezt tetézte az energiaárak megugrása, hiszen pont a fent említett csoportokon gyakran „duplán csattant” mindez. Például azért, mert PB-gázt használnak vezetékes helyett, mert tűzifával vagy elektromos árammal fűtenek, a rezsicsökkentett ár pedig csak adott bizonyos fogyasztási korlátig vehető igénybe áram és gáz esetén is.
A gyengébb gazdasági teljesítményhez a beruházások visszafogása is hozzájárult. Ebben az állam az élen járt, hiszen az energiaárak miatt megboruló egyensúlyi adatokat ilyen megszorításokkal tudták ellensúlyozni. De a fent említett elszabaduló infláció és az amiatt erőteljesen emelkedő kamatok a magánszektor esetében is sokszor a beruházások elhalasztását okozta.
Ami a statisztika szerint jelentős pluszt adott az utolsó éves GDP-hez, az részben az ipar növekedése volt, azon belül különösen a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása. Mindez a korábbi részadatok alapján nem meglepő, hiszen az alapanyaghiány az év második felére megoldódni látszódott, így a magyarországi járműgyártás ismét felpörgött. Emellett az egyre nagyobb volumenben termelő akkumulátorgyártó üzemek növelhették a villamosberendezések gyártásának kategóriáját. A KSH szerint a piaci szolgáltatások közül pedig főként az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős az egy évvel korábbihoz mérten, ezek szintén pozitívan hatottak a GDP-re.
Mi várható?
Az idei egész évre viszonylag szerény változást prognosztizál mind a kormány, mind az elemzők, jellemzően minimális (0,5 százalékos) visszaesés és 1,5 százalékos növekedés között szórnak a várakozások. Tekintve, hogy a magyar kormány görcsösen ragaszkodik ahhoz, ne legyen visszaesés, valószínűleg egy gyengébb évkezdet esetén inkább az infláció elleni harcot fogják beáldozni, minthogy éves szinten gyengüljön a gazdaság.
Ugyanakkor az első negyedév kapcsán sok illúziónk nem lehet. A statisztikusok által főbűnösnek mondott mezőgazdaság teljesítménye az első negyedévben még nem fog javulást mutatni. A januárban is gyorsuló infláció, és a kiskereskedelem további visszaesése viszont tovább csökkentheti a gazdaság teljesítményét. Hasonló a helyzet az év végén kifutott családtámogatási eszközökkel, amelyek az év végén az építőiparban még kisebb hajrát hoztak, az első negyedévben már nem fognak pluszt jelenteni. Ilyen például az otthonfelújítási támogatás, amely kapcsán a beruházások 50 százalékának visszatérítését intéző Államkincstár az elbírálások lelassulása miatt a közelmúltban komoly év végi rohamra hivatkozott. Ráadásul az ennél jóval nagyobb volumenű beruházások (legyen az állami vagy vállalati) esetén sem lehet pozitív változásokat várni, miközben az idei első negyedévben már a bázishatás is inkább a növekedés ellen fog dolgozni akár éves, akár negyedéves bázishoz viszonyítjuk az év első három hónapjának a teljesítményét.
Így összességében az idei első negyedévtől sem várható pozitív fordulat. Amennyiben csökken az infláció, és a tavalyi magas bázis kipörög, akkor viszont komoly fordulat jöhet, de ez nagy valósszínűséggel inkább a második félévben következhet be.
