6p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az összegszerűen egyre nagyobb adósságállomány és az erősen dráguló finanszírozás meglehetősen veszélyes elegyet képez. Mindezt tetézi, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági szabályok áthágását azonnal forrásmegvonással bünteti, ahogy arra a héten az Erasmus programok felfüggesztése is rávilágított. Nagy kérdés, hogy ha az államháztartási kiadások között minden nyolcadik forint kamatfizetésre megy, akkor a sok egyéb ígéretek közül mire jut majd valójában pénz.

A 2023-as év első gazdasági eseményei között figyelemreméltó volt az állam jelentős nemzetközi kötvénykibocsátása. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) három sorozatban bocsátott ki összesen 4,25 milliárd dollár értékben adósságpapírokat. A hivatalos sajtó azt emelte ki büszkén, hogy nagy volt a túljelentkezés; ám hogy ez mennyire jó hír, arról csak a kamatfeltételek ismeretében van értelme beszélni. A kibocsátás előtti indikáció a hasonló lejáratú amerikai állampapírok hozama felett 260, 300 és 350 bázispontra szólt: nem csoda, hogy az ilyen nagyvonalú kamatfelárra sokan felfigyeltek.

Végül az 1,5 milliárd dollár összegű, 5 éves futamidejű kötvény évi hozamszintje 6,3 százalékos, az 1,5 milliárd dollár összegű, 10 éves futamidejű papíré 6,5 százalékos, míg az 1,25 milliárd dollár összegű, 30 éves futamidejű kötvényt 7 százalékos hozam mellett helyezték el a piacon. Ezek bizony így is drága kibocsátások: 240, 280 és 325 bázisponttal haladják meg az amerikai kötvényeknek a kibocsátás napján elérhető hozamát. Az eltelt napokban a nemzetközi kötvények kamatszintje inkább mérséklődő irányt vett, ahogy a fejlett világ fogyasztói árindexéről érkező hírek kezdik megerősíteni azt a várakozást, hogy az inflációs hullám már elérte a csúcsot, sőt lefele tart.

Ebben az esetben a nagy jegybankok leállhatnak a kamatemelési ciklussal. Hasonló bejelentéseket olvasni a mi térségünkből: a cseh és a lengyel jegybank irányadó kamatai a magyar megfelelő szint felén vannak, és már nincs szó további emelésről, a román jegybanki kamat is alacsonyabb, és talán ott is elérték a csúcsot.

Úgy néz ki, hacsak a geopolitikai helyzetben nem lép fel újabb sokk, akkor a legrosszabb esetben mérsékelt recesszió, de inkább visszafogott növekedés vár a meghatározó gazdaságokra. Ekkor pedig a tavaly megindult erőteljes kamatemelési folyamat lezárul, sőt lassan visszafordulhat.

Az amerikai hosszú (10 éves, 30 éves) lejáratú papírok 3,5 és 3,6 százalékos hozamai jelzik a most fennálló viszonyokat a világ meghatározó pénzügyi piacán; ezekhez képest lehet képet kapni a magyar állam külső finanszírozásának kondícióiról. Adódik a kérdés: miért kellett most 6 és 7 százalék közötti dollár-hozamokkal ekkora hitelt felvenni?

Az egyik tényező az államháztartás adósságállományának felduzzadása a 2020 és 2022 közötti nagy eladósodási hullám nyomán. 2023-ra is komoly deficittel számol a Pénzügyminisztérium. Az ÁKK tavaly év végi kibocsátási terve szerint a költségvetésnek a 2023. évi nettó finanszírozási igénye 3200 milliárd forint lesz, tartalékfeltöltéssel is számolva a tervezett nettó finanszírozás 3409 milliárd forint. Ennek bő harmadát teszi majd ki a devizafinanszírozás. Ennek már helyet csinált az ÁKK azzal, hogy a devizaadósság arányára vonatkozó toleranciasáv 10-25 százalékos értéke helyett a felső sávot 30 százalékra emelte.

Ilyen drága külső finanszírozás mellett nem az a valódi érv, hogy a külső forrás jutányosabb lenne a hazai forintfinanszírozásnál,

hiszen amikor a magyar tízéves lejáratú állampapírok hozama 8 százalék körül van, a dollárban denominált papírok 6 vagy 7 százalékos kamata nem számít előnyösnek. Amiért szükség van devizára, az egyebek mellett a fizetési mérleg negatívba fordulása. Az utóbbi években megszokott külkereskedelmi többletből hirtelen deficit lett 2021 végére a túlfűtött belső kereslet importigényének és a világpiaci energiaárak emelkedésének együttes hatása nyomán.

Ez súlyos, választási motivációjú, gazdasági hiba volt. A mesterségesen alacsonyan tartott energiatarifák, üzemanyagárak mellett a megnövekvő volumenű hazai kereslet egybeesett a külső cserearányok előnytelen alakulásával, így 2022-ben rekordméretű deficit jött létre. A végső szám még nem ismeretes: a legutóbbi (2022. novemberi) havi adat szerint 1,3 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi hiány abban az egyetlen hónapban (KSH).

A globális energiaár-mérséklődés és a magyar gazdaság 2022 végi recesszióba lépése nyomán bizonyosan mérséklődni fog a külkereskedelmi deficit mértéke, de idő kell ahhoz, hogy az áruforgalmi többlet helyreálljon (a szolgáltatások mérlege rendszeresen javít a külkereskedelmi egyenlegen).

A további ismeretlenek közé tartozik az uniós források beáramlásnak mértéke és üteme. Amint az Erasmus-programok uniós finanszírozását érintő hírből is látható, az Európai Bizottság módszeresen végigveszi a jogállamisági ismérvek betartatásának ellenőrzési pontjait, és eltérés esetén leállítja a folyósítást. Ez itt és más esetekben is sorozatos csúszást, esetleg végleges forrásvesztést okozhat. Jelentősebb uniós transzfertételek egyébként sem várhatóak az év első felében, így a fizetési mérleg esetleges további romlása újabb devizahitelek felvételét teszik szükségessé.

Az ÁKK programjában további jelentős euróban denominált kötvénykibocsátás szerepel. A magyar állam BBB hitelbesorolása mellett és a makrogazdasági adatok (gazdasági növekedés, infláció, fizetési mérleg) romlása nyomán csak a térséginél jóval magasabb kamatszint mellett lehet a finanszírozást fenntartani. Az pedig értelemszerűen megterheli a rákövetkező évek kamatain keresztül az állami költségvetést.

Az államadósság-szolgálat drágulásának hatásaival a Pénzügyminisztérium által 2022 decemberében közzétett Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés, 2022-2026 című dokumentum is számol. Eszerint az államháztartás kamatbevételei az áttekintett időszakban 260 és 424 milliárd forint között változnak, az államadósság kamatkiadásai azonban természetszerűen sokkal nagyobb és egyre növekvő tételt tesznek ki. Az előrejelzés sok bizonytalanságot tartalmaz, és főleg a későbbi évekre vonatkozó kormányzati prognózisokat érdemes fenntartással fogadni, az viszont bizonyos, hogy a kamatteher növekedési üteme jelentős lesz, a kamatkiadásoknak a teljes kiadási oldalon belül növekvő arányt tesznek ki.

Ha az államháztartási kiadások között minden nyolcadik forint kamatfizetésre megy, roppant bizonytalanná válnak azok a hangzatos bejelentések,

amelyek a védelmi kiadások növelését, nagy állami és államközi projektek folytatását helyezik kilátásba, és közben folytatni akarják az államosítás kiterjesztését újabb ágazatokra (mint a távközlésre).

Ezen okok miatt a költségvetésen belüli elosztási konfliktusoknak az éleződésével kell számolni, különösen az idei év derekától és 2024-ben, amikor a finanszírozási feszültségek a mainál is súlyosabbá válhatnak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!