7p

A Corvin áruház csaknem száz éves története bőven szolgáltat érdekességeket. Az áruház hamarosan újra megnyit.

Sokféleképpen hívták: volt „speciális szaküzletek elmés közössége” – az első igazgató Lewin Miksa aposztrofálta így, de nevezték Budapest Nagyáruháznak, divatotthonnak, később Kádár plázájának is. Szlogenjei az idősebbek agyába ragadtak: nincs karácsony Corvin nélkül, legnagyobb áruház, legnagyobb választék.

Egykor németek szolgáltatták az alaptőkét, rá 80 évre meg kínai tulajdonú lett. Állami áruházként anno Centrumnak, majd Skálának is hívták, később többször privatizálták. Sérülések érték a háborúban, még inkább 1956-ban.

Szinte mindent lehetett itt vásárolni

A Corvint 1926. március 1-jén adták át a vásárlóknak. A létesítményt a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapította, egymillió koronányi alaptőkével. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatot kapott. Az EMKE szállóval szemben található áruház a Keleti és Nyugati pályaudvarok közelsége miatt a vidékről érkező vásárlók számára is könnyen megközelíthető volt, ez is magyarázta annak idején a több évtizeden át tartó töretlen sikerét.

Nemcsak hagyományos ruhaboltok, kalapszalon, méteráruüzlet, de étterem, kávéház, vasúti menetjegyiroda, gyorsfényképészet, szőnyegbolt, színházjegyeket árusító kioszk, és háztartási edényeket forgalmazó üzlet is működött a jókora palotában. Sőt, divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek a palotaszerű épületben, a vásárlókat délutánonként szalonzenével szórakoztatták.

Az első mozgólépcső és az első tévéadás

Itt működött az első mozgólépcső – 1931 –, itt rendezték az első mozielőadásokat, és az emberek a Corvin kirakatában nézhettek először televízióadást 1956 még viszonylag békés szeptemberében. Ez annak volt köszönhető, hogy felső pártutasításra 1953-ban létrejött a Magyar Televízió. Az első élő tévéadás története is históriába illő: Kádár János beszédét közvetítették 1957-ben a Hősök teréről.

A minden évszakban, illetve ünnepekkor teljesen átalakuló kirakatok leleplezése a Kádár-korban is komoly látványosságnak számított, hiszen a harminchárom ablakról egyszerre hullottak le a függönyök.

Revíziós plakát a Corvin főbejárata fölött 1940-ben. Fotó: Fortepan / Dobóczi Zsolt
Revíziós plakát a Corvin főbejárata fölött 1940-ben. Fotó: Fortepan / Dobóczi Zsolt

Az emberek hóban és kánikulában egyaránt ott ácsorogtak, hogy elsőként láthassák meg a legfrissebb ruhákat és kiegészítőket – adja hírül egy régi szakcikk.

A látszólag egyemeletes homlokzat valójában négy emeletet rejtett, melynek ablakai az épület teljes magasságában összefüggtek, és ezeket alig észrevehető fabetétek választották el. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat.

Művészek díszítették a palotát

A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek munkái díszítették. Nemcsak hagyományos ruhaboltok, de például háztartási edényeket forgalmazó üzlet is működött a komplexumban. Lehetett itt kapni „porcellánt”, ahogy akkor hívták, de késélesítőt is vagy éppen babakelengyét.

S hogy kik vásároltak? Főleg a jómódú középosztály. A sokmillió paraszt – lett légyen nagygazda vagy napszámos –, ha egyáltalán fel tudott utazni Budapestre, ritkán merészkedett be a csupa fény terekbe, az arisztokrácia pedig nem lehetett jelen, számukra nem illett. Nekik házhoz, illetve a kastélyhoz hozták a cipészműhelyek, a varrónők próbára a holmikat. Ha mégis kellett az áruházból valami, azt az alkalmazott szerezte be nekik. Vagy külön időpontban érkeztek, amikor csak ők vásárolhattak, ahogy ez ma is jellemző a külföldi királyi családoknál.

Amikor a divatot a Corvin diktálta

Rang volt itt dolgozni, és állítólag nem bántak rosszul az alkalmazottakkal sem. Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, színház, szállodák működtek itt. A Rákóczi út és a Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első úgynevezett villanyrendőrét 1926. december 23-án. (Vidéken még ma is sokan villanyrendőrnek hívják a közlekedési lámpát.)

1930-ban a Pesti Hírlap Képes Naptára így írt az áruházról: itt vásárolnak a külföldiek is, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött… Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel.”

Az áruház 1956-ban súlyos károkat szenvedett. Fotó: Fortepan / Gödér Hajnal
Az áruház 1956-ban súlyos károkat szenvedett. Fotó: Fortepan / Gödér Hajnal

A történelem vihara nem kímélte

Az épület a háború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt, 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött. Az 1956-os forradalomban az épületet nagyobb károk érték. 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, amely 1967-től Centrum Áruházak néven folytatta tevékenységét, az áruház pedig felvette a Centrum Corvin Áruház nevet.

A belső felújítás mellett ekkor került a tér felőli homlokzatra az azóta megkopott, egyszerű alumíniumborítás, de ennek is megvan a maga története – a pártvezetés lealkudta majd’ felére a költségvetést, mondván, ez is jó lesz. A luxalonborítás csak kozmetikázás volt, alatta szerencsére nagyjából fennmaradt a régi homlokzat, a belső terek, ha nem is maradtak életveszélyesek, de azért még rájuk fért volna némi korszerűsítés.

A hatvanas években javult az áruellátás – bár igazi kereskedelemről még nem beszélhetünk, jóllehet, fellendült a reklámtevékenység. A Film Színház Muzsika minden számában megjelentek fotók a legújabb kollekciókból. Ezeken még normális méretű, hétköznapi külsejű nők mutatták be a ruhákat.

Az alumínium homlokzatborítás a hatvanas évek végén került fel az épületre. Fotó: Fortepan / Szepesfalvy Gábor
Az alumínium homlokzatborítás a hatvanas évek végén került fel az épületre. Fotó: Fortepan / Szepesfalvy Gábor

Malévos reklámfilm, a hatvanas évekből

A kedvenc plakátom ebből a korszakból, amikor egy Malév-gép lépcsőjén érkezik – persze haza – egy kétgyermekes család, szépen felöltöztetve. Jelezve, hogy bizony hazajöttek, merthogy ilyen vidám az élet Magyarországon… Az már eleve furcsa persze, hogy egy kétgyermekes család elutazhatott – bár lehet, hogy csak Prágában víkendeztek. (Akkor nem így mondták.)

A rendszerváltást követően a Centrum Áruházakat átszervezték, és 1991-től Centrum Áruházak Kft. néven folytatták működésüket, majd később részvénytársasággá alakultak. A Corvin Áruház privatizációja 1992-ben kezdődött meg.

Agyonnyomták a plázák

A plázabumm fokozatosan háttérbe szorította a Corvinhoz hasonló régi nagyáruházak jelentőségét és versenyképességét. 1997-ben a Skála többségi tulajdont szerzett a Centrum Áruházakban, majd a két vállalat 1999-ben fuzionált. Így a Corvin Áruház a Skála áruházainak tagja lett. Már ebben az időben szóba került a Corvin felújítása, mely során eltávolították volna a homlokzatot takaró alumíniumburkolatot is, de a terv végül nem valósult meg.

Az áruház közkedvelt részévé vált a 2007 májusában a tetőteraszon megnyitott Corvintető, amely 2008-ban negyedik emeleti, zárt termekkel bővült. Korábban a 600 négyzetméteres, többnyire szociális funkciót betöltő szinten az áruház dolgozóinak gyermekei tölthették az óvodás éveiket, illetve egyes részei dohányzóhelyekként működtek. A népszerű szórakozóhelyet a kerületi önkormányzat 2018-ban bezáratta.

Palace lesz belőle

A közelmúlt örvendetes eseménye volt, amikor 2018. május 23-án Sára Botond alpolgármester jelenlétében és közreműködésével elkezdődött az alumíniumburkolat eltávolítása.

Hamarosan teljesen megújul. Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Hamarosan teljesen megújul. Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Azt már biztos minden budapesti tudja, hogy idén valamikor nyár végén nyit újra – legújabb nevén – a Corvin Palace, a 16,5 ezer négyzetméteren főleg irodák és üzletek lesznek. A kft. tulajdonosa, Balogh Olivér több helyütt azt nyilatkozta, hogy 20 millió eurósnak tűnik a végszámla. Lesz benne Spar, DM, Erste Bank, Hanami Sushi, Tejmadár, patika, kávézó és művészeti galéria is.  A tetőterasz – változatos gasztronómiai és kulturális élményekkel – szinte egész évben népszerűnek ígérkezik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!