Tavaly nyáron indult egy kutatás Kate Clancy, az Illionis Urbana-Champaign Egyetem humán reproduktív ökológusa és Katharine Lee, a St. Louis-i Washington Egyetem munkatársa részvételével, akik egy közösségi média posztot követően döntöttek úgy, hogy tudományos kutatást végeznek a nők menstruációs ciklusának oltást követő megváltozásával kapcsolatban. Az ötlet úgy merült fel az egyébként is a női menstruációval foglalkozó tudósban, Clancyben, hogy megosztotta saját tapasztalatát a vakcinát követően a menstruációjában történt változásokról, erre pedig teljesen váratlanul nők hasonló történeteinek százát kapta kommentben és üzenetben válaszul. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az oltás okozta változás jelentős lehet. Így kezdték el az eseteket dokumentálni, és a legutóbbi jelentés szerint több mint 140 ezernél tartanak. A kutatás eredménye azonban még nem került napvilágra.
Lee és Clancy előzetesen úgy látta, hogy néhány hónapos változásról van szó a női ciklusban, általában erős vérzésről és hirtelen, váratlan pillanatban érkező menstruációról.
Ezzel szemben január elején megjelentek már meglévő eredmények a témával kapcsolatban az Obstetrics&Gynecology című szaklapban. Ezt a kutatást az Egyesült Államok kormánya finanszírozta, közel 4000 18-45 év közötti nő részvételével készült, és azt bizonyítja, hogy az oltott nőknél átlagosan egy nappal növekeszik a menstruációs ciklus a vakcina beadását követően, más mellékhatás azonban nem jellemző. Vagyis, ha valakinek általában 28 napos a ciklusa, 29 napossá válik időlegesen. Ez a változás kevéssé tűnik jelentősnek a Clancyék által végzett kutatás előrejelzéseihez képest, bár az is tény, hogy utóbbinak egyelőre nem tudjuk az eredményét.
A kérdés emellett persze nem csak az, hogy mennyire jelentős az oltás kiváltotta hatás, hanem hogy az hogyan viszonyul a megfertőződést követő potenciális következményekhez akár a női ciklust, akár a női vagy férfi termékenységet tekintjük.
Ezt mondja a szülész-nőgyógyász és termékenység szakértő
Dr Vörös Anna, szülész-nőgyógyász, korábban a Reprosys Termékenységi Központ orvosa, lapunknak elmondta, hogy már a Covid-fertőzés első hullámánál, az oltás előtt tapasztaltak vérzészavart a fertőzésen átesett nőknél, így az orvosok számára hamar egyértelművé vált, hogy a vírus hatása így is megmutatkozhat. A szülész-nőgyógyász hozzátette, hogy „a vérzészavarok okát általában nagyon nehéz meghatározni, mert túl sokféle tényező befolyásolja, így például a fokozott stressz is a kiváltó oka lehet”. Ennek ellenére a Covidot követő zavarok viszonylag gyakorivá váltak, és úgy tűnt, hogy a vírus elindíthat olyan változásokat a szervezetben, amelyek hormonháztartás megváltozásához vezethetnek. A fertőzést követő menstruációs problémák elsődlegesen az erősebb, görcsölős tünetek voltak, illetve a menstruációs ciklus hosszának megváltozása. Dr Vörös Anna hozzátette, hogy az oltás után is érkeztek menstruációs panaszokkal, de ezek száma elhanyagolható a fertőzésen átesettekhez képest. Lehetséges persze, hogy a változás gyakoribb volt az orvosok által érzékeltnél, de ez azt is jelenti, hogy a nők nem gondolták annyira súlyosnak a helyzetet, hogy orvoshoz kelljen fordulni vele.
Azoknak a nőknek, akik – potenciálisan - a vakcina hatására a változó kor után kezdtek vérezni, Dr Vörös Anna azt tanácsolja, hogy mindenképpen keressék fel nőgyógyászukat, hogy biztosak lehessenek abban, valóban semmilyen kóros elváltozást nem jelent a hirtelen jött menstruáció.
A termékenységgel kapcsolatban a nőgyógyász úgy vélte, „nehéz elképzelni azt, hogy egy oltás negatívan hathat a termékenységre. Nőknél legfeljebb abban az egy-két hónapban lehet hatása, amikor beadják, de nem látjuk, ez hogyan érinthetné a termékenységet. Valószínűleg nem érinti.”
A fertőzés statisztikailag súlyosabban hat, mint bármelyik vakcina
Ezzel szemben fontos tudni, hogy a Covid-19-ről már bizonyították, hogy a termékenységre negatívan hat. „A férfiak 25 százalékánál találták azt, hogy a fertőzés utáni hónapokban lassabbak lettek a spermiumok, a számuk is megritkult, és elképzelhető, hogy a sejtek más paramétere is változott.”, mondta Dr. Vörös Anna Dr. Ács Nándor szülész-nőgyógyász professzor előadására hivatkozva, amely a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Továbbképző tanfolyamán hangzott el. Dr Vörös hozzátette, hogy a Reprosys Termékenységi Központban már a kutatási eredmények előtt tapasztalták ezt a tendenciát, és hamar észrevették, hogy a fertőzésen átesettek egy részének látszólag indokolatlanul romlik a spermiumállománya. „Azt, hogy ez a változás milyen hosszan tart, nem tudjuk”, mondta az orvos, de a kutatók remélik, hogy átmeneti. Hasonlóképpen néhány év múlva fog kiderülni, hogy a Covid-19 károsítja-e a petesejteket és hosszú távon hat-e a női termékenységre. A jelenlegi statisztikai eredmények alapján biztosnak tűnik, hogy az oltás kevesebb vagy leginkább semmilyen kárt nem tesz a termékenységgel kapcsolatban és nem jelentőset a menstruációs ciklusban, míg a fertőzés ennél nagyobb eltéréseket is hozhat magával.
