4p

A tavalyi zárszámadásból az derül ki, hogy a Magyarságkutató Intézet félmilliárd forinttal többet költött tavaly a tervezettnél.

A tavalyi zárszámadásból az derül ki, hogy a Magyarságkutató Intézet 2021-re előirányzott költségvetési kiadásai évközben 1,315 milliárd forintról 3,017 milliárdra nőttek, de végül „csak” 1,808 milliárdot költöttek, azaz félmilliárd forinttal haladták meg a tervezett összeget. Ami azért még sem annyira kevés, sőt.

A sokak szerint máig tisztázatlan célú intézmény a 2019-es megalakulása óta tíz kutatóközpontot is létesített, mint például az Eszmetörténeti, a Nyelvtervezési, vagy Archeogenetikai Kutatóközpontot – hogy csak a legérdekesebbeket említsük.

Évről-évre nő a Magyarságkutató Intézet költségvetése és dolgozói száma. Fotó: Depositphotos
Évről-évre nő a Magyarságkutató Intézet költségvetése és dolgozói száma. Fotó: Depositphotos

A dokumentum szerint tavaly hat fontos projekteket irányoztak elő, például Mátyás király azonosítását, a hun fejedelmi sírok felkutatását Mongóliában, vagy a Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálatát.

De 29 kiadványt is kiadtak az év során, melyből hét Trianonnal foglalkozik. Emellett három kiállítást, és 16 tudományos konferenciát is rendeztek 2021-ben.

A Magyarságkutató személyi juttatásai is jócskán megugrottak 2021-ben: a betervezett 523,8 millió forintból év végére 847,9 millió lett.

Ebből 780,7 millió forint a munkatársak személyi juttatásaira ment el. Nem is csoda, hogy bérekre ennyi pénz ment el, hiszen míg 2019-ben még csak 55 fős volt a személyi állomány, addig az 2020-ban már 82-re, 2021-ben pedig 93-ra duzzadt. 67,2 millió forintot pedig megbízási díjakra, szerzői munkadíjakra, illetve reprezentációs kiadásokra fizettek ki. 

De az intézet beruházásokra is többet költött a terveknél: a 2021-re tervezett 30,6 millió forint helyett 58,1 millió ment el ilyesmire.

Kásler Miklóst most nevezték ki tiszteletbeli elnökké

Pár hete, november 7-én Kásler Miklós volt EMMI-minisztert kinevezték a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökévé. Az intézetet minisztersége alatt ő maga hozta létre. Az intézet kritikusai azonban a kezdetektől úgy vélik, hogy az egykori miniszter hobbitevékenységeként űzött magyarságkutatásnak nemcsak a megítélése, a teljesítménye és a kutatói állománya mondható vegyesnek, de még mindig nem világos, hogy mi is a cél vele. 

Az utolsó hír az intézetről november 18-án látott napvilágot, amikor bejelentették, hogy magyar-horvát nemzetközi kutatásban archeogenomikai vizsgálatokkal meghatározták a Hunyadi-leszármazottak genetikai származását, amihez még a horvátországi lepoglavai sírt is felnyitották, amely Hunyadi Mátyás fiának, Corvin Jánosnak és unokájának, Corvin Kristófnak a sírhelye. A pandémia közepén végrehajtott feltáráson Kásler még az egészségügyért felelős miniszterként személyesen vett részt. A kutatásról korábban már volt szó a Telexen, miszerint az emberi erőforrások minisztere átírná a történelmet, miután nem titkolt célja egy nemzeti kegyhely létesítése Székesfehérváron, ami a konkrét kutatásban nem érintett szakemberek nagy része szerint közel van a lehetetlenhez, de legalábbis rendkívül pénz- és időigényes, évtizedekre szóló feladat lehet.

Ezt megelőzően nyáron reppent fel, hogy a Pintér Tibor lovas színháza által bemutatott, Szent Lászlóról szóló rockoperát a Magyarságkutató Intézet is hitelesítette, s hogy Kásler személyesen a lovas színház vezetőjének, egyben főszereplőjének, Pintérnek beszélt a megtestesítendő magyar királyról. A hvg.hu cikke szerint a bemutató helyszíne, Izsák önkormányzata erre a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből személyesen az egykori minisztertől kapott 54 millió forintot a produkció létrehozására.

2022 elején pedig azzal került be a sajtóba az intézet, hogy Kásler indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, márciusban nyíló kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte. A Telex írása szerint a projekt élére az a Makoldi Miklós került, aki a történelemhamisításokkal tűzdelt A pozsonyi csata című filmben szakértőként volt feltüntetve, s ennek köszönhetően komplett témák és irányvonalak kerültek ki a már kész tárlatból – feltehetően azért, hogy jobban megfeleljenek Kásler miniszter kérelmeinek, aki évek óta azon dolgozik, hogy bebizonyítsa a hun-magyar archeogenetikai kapcsolat prekoncepcióit – írta a lap.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!