„A 2022 januárjáig közölt adatok alapján a legmagasabb Covid-19-halálozást jelentő első 15 európai ország közül 11 posztszocialista ország. A Covid-19-pandémia kezdetétől regisztrált legnagyobb többlethalálozást mutató 17 európai ország pedig kivétel nélkül mind volt szocialista ország”
– erre jutott Dr. Rihmer Zoltán, a Semmelweis Egyetem pszichiátere, neurológusa tanulmányában, amely a Lege Artis Medicinae-ben jelent meg. Arra szeretett volna választ kapni, miért olyan magas hazánkban a Covid-halálozás.
Így jutott el arra a következtetésre, hogy igenis van összefüggés a magas és az alacsony Covid-19-halálozású országok között, mégpedig az, hogy a korábbi vasfüggöny szolgál választóvonalul.
Sőt, az adatokat szolgáltató 43 európai országból a legalacsonyabb vakcinációs ráták 18 országból kerülnek ki, és ezek mindegyike posztszocialista.
„A Covid-19-halálesetek meghatározásában óhatatlanul pontatlanságok, megítélésbeli különbségek fordulhatnak elő, és az adatok is manipulálhatók, de még mindig a 100 000 lakosra jutó többlethalálozás számít megbízhatóbb indikátornak” – jelenti ki a szakirodalmi adatok alapján Rihmer Zoltán.
A pszichiáter szerző úgy összegez, hogy az európai Covid-19-halálozásbeli különbségeinek egyik legfontosabb oka a volt szocialista országok lakosainak tradicionálisan rossz fizikai és a mentális állapota.
A kutató a 2021. szeptember 10-ig közölt adatokat dolgozta fel, ez alapján a 43 adatot közlő európai ország közül a legnagyobb többlethalálozást mutató 17 kivétel nélkül posztszocialista. De még az első 20 között is 19 ilyen ország áll, egyedül a 18. helyet elfoglaló Olaszország „lóg ki” a sorból. Látható tehát, hogy a magas és alacsony Covid-19-halálozást mutató országok között a „demarkációs vonal” gyakorlatilag a volt vasfüggöny helyén húzódik.
„Hazánkban jelentős a különbség a 100 000 főre jutó európai Covid-19-halálozásban mutatott harmadik, míg a többletmortalitásban elfoglalt 15. helyünk között, mert így a hazai helyzet korántsem olyan kedvezőtlen” – hívja fel a figyelmet a kutató a sokat kritizált Covid-halálozási számok láttán.
Sokat nyom a latban a magyar lakosok rossz egészségügyi állapota
Rihmer szerint fontos azt is kiszámolni, hogy az összes igazolt fertőzött személyből hányan haltak meg valóban a fertőzés miatt. A 2021. november 20-ig regisztrált adatok alapján Európában a legmagasabb értékeket mutató 10 ország közül ez Bosznia-Hercegovinában volt a legmagasabb (4,5 százalék), míg a 10. helyen álló Lengyelországban 2,4 százalék. Hazánk a maga 3,3 százalékos értékével a 4. helyet foglalja el. Ennél a mutatónál ismét az tapasztalható, hogy a 7. helyen álló Olaszország (2,7 százalék) kivételével – mind a 10 volt szocialista ország.
Tény, hogy a volt szocialista országokban a szívinfarktus, a stroke, a daganatos betegségek, a diabétesz, az alkoholizmus, az elhízás, a dohányzás, a depresszió és az öngyilkossági mutatók mindig is lényegesen rosszabbak voltak, mint a „nyugat-európai, kapitalista” országokban. Magyarország e tekintetben Európában szinte mindegyik területen a legrosszabb helyek egyikét foglalta/foglalja el ma is.
A pszichiáter szerint mindezek alapján a Covid-19 okozta többlethalálozások alakulása nem vezethető vissza egyetlenegy okra. A többlethalálozások nem feltétlenül a pandémiával kapcsolatos eredménytelen (vagy elmaradt) hatósági-járványügyi intézkedések következménye, hanem az ország egészségügyi állapotáé és egészségügyi rendszeréé, és így már érthető a járvány relatíve magasabb Covid-19-halálozási aránya, sőt az is, hogy a járvány a későbbiekben is megnövekedett halálozást okozhat.
„A pszichiátriában már jelenleg is érezhető ez a hatás. Az utóbbi 35 évben az évi 3–8 százalékkal csökkenő hazai öngyilkossági ráta 2019–2020 között 16 százalékkal növekedett, és ebben nagyon nagy valószínűséggel a Covid-19-pandémia is lényeges szerepet játszott.”
Egy mutató, ahol a posztszocialista országok sem lógnak ki
Bár egyesek szerint a koronavírus-járvány első hullámát leszámítva sok járványügyi intézkedést későn hoztak meg, Rihmer szerint az intézkedések eredményének viszonylag legjobb mutatója az, hogy a lakosok hány százalékánál mutatható ki a jelenlegi, vagy múltbéli koronavírus-pozitivitás, függetlenül attól, hogy az illetőnek vannak-e/voltak-e tünetei vagy sem - mutat rá egy másik tanulmányában a szerző, amelyet az Orvostovábbképző Szemlében publikált.
Európában a koronavírus-járványban a Covid-19-pozitívnak bizonyult lakosság tekintetében az első helyen, 25,1 százalékkal Montenegro végzett, az ötödik helyen álló Csehországban ez az érték 20,1 százalék, a 10. helyet elfoglaló Hollandiában 15,6 százalék, a 15. helyen álló Luxemburgban ez 14,1 százalék, a 20. helyen Svájc áll (11,6 százalék), míg Magyarország a lakosság 11,4 százalékos átfertőződöttségével Európában a 22. helyet foglalja el.
A hazánkat megelőző 21 ország közül 9 volt szocialista és 12 „nyugati” ország, tehát az eddig említettek közül ez az első olyan rangsor, amelyben nem válnak el élesen egymástól a volt vasfüggöny két oldalán elhelyezkedő országok.
„Mindenesetre a probléma rendkívül komplex voltát az is jelzi, hogy lakosság Covid-19 fertőzöttségi arányát ezektől az intézkedésektől függetlenül, más tényezők is befolyásolják, mint például a népsűrűség és a beoltottak száma is” – teszi hozzá Rihmer.
Egyesek szerint ez az európai rangsor nem helytálló, mert minél többet tesztelünk, annál nagyobb lesz a Covid-pozitív esetek száma, ezért a hazai relatíve ritka tesztszámok miatt ez nem megbízható információ. A szerző szerint a harmadik-negyedik hullám adatai a „több teszt-több beteg” feltételezést ugyanakkor cáfolják, mivel a 2022 januári adatok szerint az 1 millió lakosra eső eddig elvégzett összes Covid-19 teszt száma például Ausztriában 15-szöröse Magyarországénak (14,62 millió, illetve 0,942 millió).
Ennek ellenére a teljes lakosságban a valaha Covid-19-fertőzésen átesettek aránya Ausztriában 12,8 százalék, míg Magyarországon ennél csak minimálisan kevesebb, 11,4 százalék. Dániában és Görögországban, ahol szintén sokkal több tesztet végeztek el, a fertőzöttek aránya így is 8,5 és 9,5 százalék).
A tanulmány szerzője szerint, ha a valaha Covid pozitív személyek lakosságon belüli aránya a hatósági-járványügyi intézkedések mutatója, akkor e tekintetben Európában Magyarország az előkelő 22. helyen áll, mivel 21 országban magasabb a Covid fertőzésen átesettek gyakorisága.
Mindezekből az is következik, mutat rá Rihmer Zoltán, hogy a többlethalálozás megítélése rendkívül komplex kérdés, és szerinte nem lehet pusztán a Covid halálozási ráta vagy a lélegeztető gépre kerültek száma a hatósági-járványügyi intézkedések adekvát mutatója. Az, hogy ezekben a halálozásokban mekkora szerepe van az „öröklött”, eleve rosszabb fizikai és mentális állapotnak, valamint az alacsonyabb szintű egészségtudatos magatartásnak, és mennyi a közvetlen egészségügyi ellátásnak, külön vizsgálatokat igényel – teszi hozzá.
