<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A magyar egészségügy helyzetét Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász fejti ki. 

Az elmúlt 15-20 év során 150 aktív ellátó kórházból 80 maradt, ha ez a szerkezetátalakítás nem történik meg, akkor mostanra 60-70 milliárd forint adósság halmozódott volna fel a közellátásban. Az egészségügyi szakközgazdász szerint már tovább nem lehet csökkenteni a kapacitást úgy, hogy az ne járjon a betegekre nézve hátrányos következményekkel.

„A gyógyítás, a betegek ellátásának valódi minőségéről igen kevés tanulmány született, igazából a politikát, a kormányzatot nem érdeklik ilyen jellegű mélyreható elemzések” – mondta a Népszavának Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.

A nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban a Covid második hullámában. Fotó: MTI
A nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban a Covid második hullámában. Fotó: MTI

Magyarországon a 90-es évek elején még százezer kórházi ágy volt, tíz évvel később számuk 80 ezerre csökkent. Ezután a kórházak korábbi tulajdonosai, az önkormányzatok nem növelték az intézmények kapacitását, összevonásokra, profilváltásokra vagy bezárásokra került sor. 

A csepeli és a Szobi utcai Mentőkórház ekkor szűnt meg, a vidéki nagyvárosokban pedig megkezdődtek az összevonások, például Szegeden, Pécsen vagy Győrben.

„Az egészségügyi miniszterek sora kapacitáscsökkentéssel próbálta a finanszírozási problémát orvosolni, Kökény Mihály csökkentette, ezután Mikola István befagyasztotta az ellátórendszer befogadási rátáját, majd Molnár Lajos 2007-ben újabb 16 ezer aktív ágy megszűntetéséről rendelkezett, ezek közül ugyan hétezer krónikus rehabilitációs fekvőhellyé vált. Ezzel sikerült a 100 milliárd forinttal kisebb büdzséből kijönniük a kórházaknak" – idézte fel a lap.

Szócska Miklós 2200 ágyat függesztett fel és tizenhárom kisvárosi kórháznál írt elő struktúraváltást, amelyeknél járóbeteg-ellátás és egynapos sebészet működik a mai napig, így sikerült elérni, hogy adósságmentesen gazdálkodjanak” – elemezte a lapnak az egészségügyi közgazdász. A szerkezetátalakítási folyamat miatt a megyeszékhelyen koncentráltan történik a fekvőbeteg-ellátás, a kétezres években ez 4-5 kórházra tagolódott.

A szakértő egy drasztikus fogyókúrához hasonlította az elmúlt 30 évben egészségügyben végbement átalakításokat. Dózsa Csaba úgy fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy „már csak a zsigereinket” tudnánk felélni.

Szinte minden további szolgáltatóhely-csökkenés már direktben rontaná le a betegek hozzáférését

– emelte ki, majd példaként Bács-Kiskun megyét említette, amely három nagy körzetre tagolódik: Kecskemét, Baja és Kiskunhalas. Ha valakinek kúraszerű ellátásra van szüksége, egy megyei kórházzal nem lehet megoldani, ugyanis lennének, akiknek ezért rendszeresen 80-150 kilométert kellene utazniuk. 

Egy két évvel korábban, nyolc kutatótársával publikált tanulmányban kifejtették ennek egyik drasztikus  következményét: 

A kezelés helyétől távol lakó érbetegnek kisebb az esélye lába megtartására, az amputáltnak pedig a túlélésre, főleg, ha nem rendelkeznek a bejárást könnyítő autóval.  

Az egészségügyi szakközgazdász szerint már inkább modernizációra lenne szükség a szakellátásban, mert az orvos és a szakdolgozóhiány, továbbá az ellenőrizetlen betegutak jelentik ma az egyik legnagyobb problémát. 

Dózsa Csaba szerint szerkezetátalakítás tekintetében a telemedicina, a digitalizált gyógyászati lehetőségek kiterjesztése jelenthetné a hatékony segítséget a messzebb élő krónikus betegek kezelésében.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.