Minden idők harmadik legalacsonyabb értékét mértük az Mfor Nyugdíjas Árkosár-indexre 2026 februárjában: a három hazai hipermarketláncnál idős honfitársaink havi nagybevásárlása 9,6 százalékkal kerül kevesebbe, mint egy évvel ezelőtt. Ennél jelentősebb áresést csupán a 2023 eleji gigainflációt követően 12 hónappal, 2024 februárjában (10,3 százalék) és 2024 márciusában (9,9 százalék) tapasztaltunk.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A kedvező szám az oly’ sokat emlegetett bázishatásnak tudható be. Ugyanis ha megfigyeljük a fenti grafikont, akkor azt látjuk, egy évvel ezelőtt épp ellentétes tendenciát mértünk: a tavalyi év elején 10-12 százalékos, sőt 2025 márciusában 18 százalékos indexértéket vett fel az Mfor Nyugdíjas Árkosár, azaz 2024 elejéhez képest ekkora volt a drágulás. Ezt is figyelembe véve érdemes nézni az azóta eltelt egy év áresését.
A fenti számok forintban kifejezve azt jelentik, hogy a szépkorúaknak február elején 28 054 forintot kellett otthagyniuk a pénztárnál az élelmiszerekért, ami 2970 forinttal kevesebb, mint egy éve. A kifizetendő összeg 511 forinttal, 1,8 százalékkal alacsonyabb, mint idén januárban.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
Egy hónappal ezelőtti előrejelzésünk a hasonló árkosárértékkel és a mínusz 8-9 százalék körüli indexszel tehát bevált, és nagy összegben mernénk fogadni, hogy
márciusban minden idők legalacsonyabb értékét fogja mutatni az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index, ami mínusz 13-15 százalékra is eshet.
Módszertan
Az ugyancsak a Klasszis Média által megjelentetett laptársunk, a Privátbankár immár 19 éve elvégzett Árkosár-felmérésére támaszkodva állítottuk össze az Mfor Nyugdíjas Árkosarát, mely azt hivatott bemutatni, hogy mennyibe kerül egy nyugdíjas havi bevásárlása. Egy aktív, valamint egy nyugdíjaskorú fogyasztói kosara ugyanis eltér egymástól, bizonyos termékeket nagyobb, míg másokat egyáltalán nem, vagy kisebb mennyiségben vásárolnak idős honfitársaink.
A termékek meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonal statisztikáját hívtuk segítségül, mely egyik táblája mennyiségek szerint tartalmazza, hogy miből mennyit vásárol egy nyugdíjas háztartás egy évben, ezt pedig elosztottuk a hónapok számával. Ez alapján állítottuk össze a 21 termékből álló nyugdíjas kosarunkat, melyben a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapvető élelmiszerek szerepelnek. Ehhez súlyozva társítottuk a három nagy hipermarket árait laptársunk adatbázisából. Így nemcsak arra kapunk választ, hogy idős honfitársaink melyik hipermarketben mennyiért tudják beszerezni az élelmiszereket, de ennek átlagát véve az is kiderül, mennyit kell fizetniük egy havi nagybevásárlásért.
Egyben felhívjuk a figyelmet, hogy az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés csak a hipermarketláncokban megvásárolható élelmiszertermékek árát vizsgálja, azaz nem alkalmas általánosságban a nyugdíjak reálértékének megállapítására.
Nyugdíjas Árkosarunkat egészen 2020 januárjáig visszamenőlegesen is kiszámoltuk, ez lehetőséget ad arra, hogy egy, a mindennapokban érzékelhető árindexet számoljunk.
Jól mutat az árrésstop
A múlt hónaphoz hasonlóan februárban sem változtak jelentősen az árak havi szinten. Tíz százalékot meghaladó mértékben drágult a kenyér, melyért 12,5 százalékkal kell mélyebben a zsebbe nyúlni. A mérleg másik serpenyőjében a burgonya és az alma áll, ezekért rendre 19,1 százalékkal, illetve 16,6 százalékkal kell kevesebbet fizetni.
A tavalyi év márciusának közepén bevezetett árrésstop hatása megmutatkozik a nyugdíjasok árkosarában szereplő termékek árcéduláin is. Míg januárban a vizsgált huszonegy élelmiszerből még csak kilenc, februárban már tizenegy esetében láttunk éves összehasonlításban tíz százalékot meghaladó áresést:
- a burgonyáért 53 százalékkal,
- a tejfölért 49,6 százalékkal,
- a sertésmájasért 41,8 százalékkal,
- a párizsiért 37,3 százalékkal,
- a margarinért 34 százalékkal,
- a lisztért 26,4 százalékkal,
- a tejért 20,3 százalékkal,
- a narancsléért 19,1 százalékkal,
- az almáért 16,9 százalékkal,
- a banánért 14,3 százalékkal,
- a sajtért pedig 13,2 százalékkal kell kevesebbet a pénztáraknál hagyni.
Ezzel szemben a tíz százaléknál nagyobb mértékben drágult termékek között csak a kenyeret találjuk, ezért az alapvető élelmiszerért a tavaly februárinál 31,9 százalékkal többet ütnek be a pénztárgépekbe.
A nagy összecsapás: áremelés vs. nyugdíjemelés
Az egy évvel ezelőttihez képest az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke, azaz az árkosárban szereplő termékek ára 9,6 százalékkal csökkent. Ugyanígy 2025 februárjához viszonyítva az időskori juttatások összege 5,3 százalékkal emelkedett.
Kétéves időtávot tekintve az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal lett magasabb, míg a nyugdíjak 8,6 százalékkal nőttek.
Ha az elmúlt három évet vesszük górcső alá, akkor az árkosárérték 9,1 százalékkal lett kevesebb. Ezalatt a nyugdíjasoknak átutalt összeg 18,7 százalékkal lett magasabb.
Négy év alatt az idősek által jellemzően vásárolt élelmiszerekért 32,6 százalékkal kellett mélyebben a pénztárcába nyúlni. Az időskori ellátások ezzel párhuzamosan 57,4 százalékkal emelkedtek, ám ha a tizenharmadik havi juttatást nem vesszük figyelembe, akkor a növekedés csak 48,2 százalék.
Az elmúlt öt évben az árkosár termékeinek ára 51 százalékkal nőtt. A nyugdíjakat ez alatt az idő alatt 70,8 százalékkal (a tizenharmadik havi nyugdíj nélkül 57,5 százalékkal) emelték.
Hat évet vizsgálva azt látjuk, az időseknek 66,6 százalékkal került többe a havi nagybevásárlás. A nyugdíjak összege azóta 78 százalékkal nőtt, míg ez az érték a tizenharmadik nyugdíj nélkül 64,2 százalék lenne.
Számításainkban a február közepén érkező külön juttatásokat, így a frissen bevezetett 14. havi nyugdíj egynegyedét értelemszerűen még nem vettük figyelembe.
Az Mfor Nyugdíjas Árkosár korábbi cikkei ide kattintva olvashatók. >>>
