A Magyar Közgazdasági Társaság minapi kerekasztal beszélgetésének egyik központi témáját az infláció adta. Elsőre talán meglepő módon, hiszen óvatlan szemlélőként azt is mondhatnánk, hogy nincs itt semmi látnivaló. A fogyasztóiár-index tavaly 4,4 százalékos volt, de ami ennél is fontosabb, hogy novemberben visszatért a jegybanki célsávba, 4 százalék alá, míg decemberben 3,3 százalékra mérséklődött a mutató – számol be róla róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
Januárban és februárban pedig olyan számokat láthatunk, amilyenekre idestova 8 éve (!), 2018 februárja óta nem volt példa: 2 százalék alá eshetett, illetve eshet az áremelkedés üteme. „Ha a cégek év eleji átárazása tényleg visszafogott maradt, akkor az infláció alja másfél százalék lehet februárban” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Az infláció beesése pedig teret adhat a Magyar Nemzeti Bank számára a kamatcsökkentésre.
Virovácz szerint biztosra vehető, hogy februárban és márciusban is kamatot fog vágni az MNB. A közgazdász úgy véli, hogy a forint sem igazán érezné meg a kétszer 25 bázispontos kamatcsökkentést, ha azt a jegybank megfelelően kommunikálja. De még egy egyszeri, 50 bázispontos vágás is benne lehet a pakliban.
Majd hozzátette, hogy az év végén, amikor az infláció ismét emelkedésnek indul majd, sokkal nehezebb lenne elhitetni a piaccal, hogy indokolt a kamatcsökkentés.
Fidesz vagy Tisza: extrém forgatókönyvek a forint számára
Az év második felében az egyik jelentős inflációs kockázatot a forint árfolyamának alakulása jelenti, a választások végeredményétől (is) függően. Virovácz Péter elmondta, hogy a befektetőkkel beszélgetve úgy látja, kiugróan extrém eshetőségeket áraz most a piac.
Ha a Fidesz nyer, akkor sokan jelentős forintgyengülésre számítanak, ha pedig a Tisza, akkor tíz százalék körüli erősödést is elképzelhetőnek tartanak. A várakozások a 365-420 euró/forint közötti sávban szóródnak, ami jelentős kockázatot hordoz magában, hiszen mégsicsak a befektetők határozzák meg egy adott deviza értékét.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy miért emelkedhet meg az infláció Magyarországon az orosz-ukrán háború lezárásával. De az is kiderül, hogy érdemes-e Németországtól várni, hogy kirángassa a magyar gazdaság szekerét a stagnálásból, és hogy a választási osztogatások hatására mennyivel nőhet a belső fogyasztás az év első felében.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
