4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A nettó átlagfizetések Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttek legnagyobb mértékben, 49 százalékkal, ezzel szemben itt volt a legalacsonyabb lakásdrágulás 2014-hez képest. Budapesten pedig a lakásárak 123 százalékos emelkedését mindössze 37 százalékos fizetésemelkedés kísérte.

Óriási eltérések vannak évek óta az országon belül mind a lakásárakban, mind a nettó fizetésekben, de a 2014-ben elindult lakásdrágulás és béremelkedés üteme nem ugyanolyan mértékű az egyes megyékben. - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Kiderül, hol volt a legnagyobb a különbség, valamint melyek a legkiegyensúlyozottabb megyék.

Teljesen ellentétes változások és okai

A havi nettó átlagfizetések Budapesten a legmagasabbak, a múlt évben átlagosan meghaladták a 275 ezer forintot, ez 38 százalékos növekedésnek felel meg a 2014-es szinthez képest. Ugyanakkor nem a fővárosban emelkedtek a legnagyobb mértékben a fizetések, sőt, Budapest az utolsó helyen áll a saját eredményével. A legjelentősebb béremelkedést Jász-Nagykun-Szolnok megye érte el, ahol 49 százalékos növekedés után 2018-ban már 179 ezer forint volt az átlagos nettó bér.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott, hogy nem feltétlenül ott nőttek legnagyobb mértékben a lakásárak, ahol a legnagyobb mértékben emelkedtek a fizetések. “Budapesten a kínálati piacon a lakások és házak átlagos négyzetméterára 123 százalékkal 657 ezer forintra emelkedett 2014 és 2018 között, ez messze a legjelentősebb drágulás volt az országon belül. Míg a legnagyobb béremelkedést produkáló Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmérsékeltebb a lakásár-emelkedés, az átlagos négyzetméterár mindössze 8 százalékkal 118 ezer forintra nőtt.”

A szakember elmondta, hogy a fizetések és a lakásárak változása közti különbségek vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a kiinduló állapotot. Ahol ugyanis az átlagosnál magasabbak a bérek, oda szívesen költöznek a munkavállalók, akik ezáltal növelik a munkaerőpiaci kínálatot, ez viszont fékezheti a további béremelkedést. Az adott megyében vagy városban megjelenő új munkavállalók azonban növelik az eladó és kiadó ingatlanok iránti keresletet, amelyek kínálata viszonylag fix, ez pedig hosszútávon felértékelődést és áremelkedést okozhat az adott régió lakáspiacán.

Kiegyensúlyozott megyék

Az ingatlan.com elemzése szerint ebből a szempontból Zala megye az egyik legkiegyensúlyozottabb országrész. Az ottani nettó fizetések 2014 óta 41 százalékkal nőttek, a kínálati piacon a négyzetméterárak ezzel párhuzamosan 44 százalékkal emelkedtek, azaz gyakorlatilag azonos mértékű volt a többlet. Bács-Kiskun megyében is viszonylag egyenletes volt a változás, a nettó fizetések 46 százalékos emelkedését a lakóingatlanok 52 százalékos drágulása kísérte. Borsodban pedig 44 százalékkal nőttek a nettó átlagbérek, miközben a lakáspiacon közel azonos, 39 százalékos áremelkedés következett be.

Ha Budapesthez viszonyítjuk az árakat és a béreket

Az ingatlan.com elemzése az országos különbségeket bemutatja úgy is, hogy a fővárosi fizetésekhez és átlagos négyzetméterárakhoz méri a többi megyét.

A fővárosi fizetés 56-82 százalékát lehet megkeresni a különböző megyékben, Győr-Moson-Sopron áll a legjobban, Szabolcs a leggyengébben az 56 százalékos mutatójával. A lakásáraknál sokkal nagyobb a szórás: a budapesti négyzetméterár 14-53 százalékáért szerepelnek az ingatlanok a különböző megyékben. A Pest megye 53 százalékkal áll, ez a legjobb helyezés. Nógrád megye pedig a sor végén, ott a budapesti négyzetméterár 14 százalékán van a helyi árszint.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!