Gémesi György: „Ha az államkassza bajban van, akkor álljanak ki, és mondják meg!”

Jelentősen megváltozna az önkormányzatok gazdálkodása, ha az államháztartási törvény (Áht.) napokban közzétett tervezett változtatása megvalósulna. A tervezet szerint (melynek társadalmi egyeztetésre nyitva álló határideje március 6-án lezárult) október 1-jétől

„megyei jogú városi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat a belföldi hitelintézetnél vezetett fizetési számlájáról (…) a kincstár részére átutalja az előző évi költségvetési kiadása 5 százalékát meghaladó pénzeszközei vagy a következő munkanap végéig ellátandó feladataihoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeihez nem szükséges pénzeszközei közül a magasabb értékű összeget”.

A kincstárnál ilyen módon tárolt összeg tehát az úgynevezett Kincstári Egységes Számlán (KESZ) lenne, a szervezet pedig elkülönítetten tartaná nyilván, az egyes önkormányzatoknak és azok költségvetési szerveinek egyenlegét.

Egy másik rendelkezés pedig azt mondaná ki, hogy

„a kincstár adott munkanapon belül – akár az adott önkormányzat által benyújtott fizetési kérelemmel – biztosítja, hogy az (…) elkülönített nyilvántartás szerinti egyenlegig a megyei jogú városi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat és az azok költségvetési szervei által ellátandó feladatokhoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges pénzeszközök az adott önkormányzat és költségvetési szervei belföldi hitelintézetnél vezetett fizetési számláján rendelkezésre álljanak”.

Annak ellenére, hogy az előterjesztés számos más intézkedéstervet is tartalmaz, annak indokolása meglehetősen nyúlfarknyira sikerült: „A törvényjavaslat célja a helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetét ellenőrző állami intézményrendszer megerősítése, valamint további az államháztartást érintő törvények módosítása.”

Le kell szögezni, az államháztartási törvény már most is ad lehetőséget arra az önkormányzatoknak, hogy fizetési számlájukat belföldi hitelintézet helyett a kincstárnál vezessék. Hogy ez gyakorlatilag kötelező legyen, arra azonban eddig nem volt előírás. Ugyanis ha ez hatályba lép, az azt jelenti, hogy az önkormányzat banknál levő pénze nem lehet több, mint amennyi az adott napon kifizetendő kötelezettségek összege. Ha pedig valami vis maior beüt, akkor az önkormányzatnak akár fizetési kérelemmel lehetősége lesz lehívni a rendelkezésére álló keretből a szükséges összeget „adott munkanapon belül”. Hogy ha ez a vis maior helyzet hétvégén vagy ünnepnap történik, akkor az önkormányzat mit tehet, arra egyelőre nem tér ki a jogszabálytervezet.

A törvénytervezet megjelenését követően nem sokkal a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) próbálta nyugtatni a kedélyeket. Mint közleményükben fogalmaznak, „a változás nem érinti az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját, sem a napi működésükhöz szükséges forrásaikat, az mindössze a többletlikviditás kezelésére vonatkozik. Az önkormányzatok továbbra is szabadon rendelkezhetnek pénzükkel, adminisztratív vagy pénzügyi többletteher nélkül”. A kommünikében a rendelkezés célját is leírja a tárca:

„a közpénzek minél nagyobb része a Magyar Államkincstárnál legyen, optimalizálva az állam finanszírozási tevékenységét, csökkentve az állam egészének finanszírozási költségét”.

Magyarul: kerek perec leírják, hogy az elvileg független önkormányzatok kincstárnál levő pénze hozzájárul a központi költségvetés helyzetének javításához.

A tájékoztatás a fokozatos centralizációt is említi: a tervezett rendelkezés most a fővárosra, a budapesti kerületekre és a megyei jogú városokra, 2027 és 2028 elejétől pedig két lépésben a többi önkormányzatra is kiterjedne.

Burkolt elvonás?

És nem is aprópénzről van szó. A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint az intézkedés idén 15,5 milliárd, összességében (négy év alatt) 31 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét.

„Ha az államkassza bajban van, akkor álljanak ki, és mondják meg, hogy még ott van az önkormányzatok 30 milliárd forintja, ami az államháztartási egyensúlyt javítja!”

– mondta megkeresésünkre Gémesi György. Gödöllő polgármestere, aki egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke is, azt mondta, érti, hogy a tervezett jóléti intézkedések pénzbe kerülnek, de aláhúzta, nem az önkormányzatoktól kellene elvonni, mert ők ezt a pénzt a települések polgáraira költik. Mint fogalmazott, ha ez az összeg nincs náluk, akkor vagy csökkenteni kell a szolgáltatásokat, vagy úgy kell átcsoportosítani, hogy másra nem jut, vagy el kell hagyni feladatokat. „Az önkormányzati rendszer annyira ki van véreztetve, hogy ezekre a forrásokra szüksége van” – hangsúlyozta a MÖSZ elnöke. Hozzátette, nem az a baj, hogy jóléti intézkedéseket kíván bevezetni a kormányzat, az a baj, hogy nincs meg a költségvetési fedezete. Megemlítette azt is, az önkormányzatok saját bevételének (tehát nem az állami támogatásnak) elvonása alkotmányossági aggályokat is felvet.

Ugyanerre hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában Karácsony Gergely is. Budapest főpolgármestere a közösségi médiában úgy fogalmazott, a tervezet „már megint ellentétes az alaptörvényben rögzített önkormányzati pénzügyi autonómiával és sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját is”.

„Ez egy újabb lépés az önkormányzatok függetlenségének, autonómiájának felszámolására, hiszen a települések korábban hitelt sem vehettek fel, majd elvonták bevételeiket a szolidaritási hozzájárulással, és most már a megmaradt pénzüket sem kezelhetik szabadon”

– írta Budapest első embere.

Szintén a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájára hivatkozott a csepeli önkormányzat. Lapunknak küldött tájékoztatásában a Borbély Lénárd vezette kerületvezetés azt írta, ők is éltek a törvénytervezet írásbeli véleményezésének jogával, ennek keretében emlékeztették a kabinetet, hogy „a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik”, illetve, hogy „mindez feltételezi olyan helyi önkormányzatok létezését, amelyeknek részét képezik a demokratikusan létrehozott döntéshozó szervek, és amelyek feladatainak és e feladatok gyakorlása módjának és eszközeinek, valamint mindezek megvalósításához szükséges forrásoknak a tekintetében széles körű autonómiával rendelkeznek”. A főváros XXI. kerületének vezetése felhívja a figyelmet, hogy a charta 9. Cikk 1. pontja szerint

a helyi önkormányzatok a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül megfelelő saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadon rendelkeznek.

Egyértelműen korlátozza az önkormányzatok gazdálkodási szabadságát, másrészt forráskivonást eredményez – szögezte le a tervezet kapcsán Karácsony Gergelyhez hasonlóan Gémesi György. A gödöllői városvezető is úgy véli, a tervezett intézkedés burkolt elvonást jelent, ugyanis – fejtette ki – az önkormányzatok számláján levő pénzek a napi működést szolgálják, másrészt pedig például a helyi iparűzési adó két részletben történő beérkezésének idején sok pénz van a számlán, ezt az összeget ők lekötik, ennek hozamából is vannak bevételeik, melyeket most el fognak veszíteni – mondta a városvezető.

Gémesi György arra is kitért, hogy ha az önkormányzat beruházásra kiír egy közbeszerzési pályázatot, akkor ennek anyagi fedezete rendelkezésre kell, hogy álljon. Mivel ez a folyamat is hosszú időbe telik, az összeget itt is lekötik, hogy legalább az elértéktelenedését megakadályozzák.

„Tehát nem felesleges pénzek vannak az önkormányzatok számláin, hanem olyan források, amiket felhasználunk, ami saját bevétel, és ebből a jó gazda gondosságával igyekszünk több forrást csinálni. Ezt a lehetőséget is el akarják venni”

– húzta alá Gémesi György, hozzátéve, jelen állás szerint ezeket a tervezett szabályokat még nem cáfolta a kormányzat.

Gémesi György arra is rámutatott, az önkormányzatok pénzének kezeléséhez apparátus kell, annak van költsége. Reményét fejezte ki, hogy ezt a költséget nem terhelik rá az önkormányzatokra.

Megkeresésünkre Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere először a múlt hét közepén reagált. Mint írta, az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szakemberei áttekintik a tervezetet, és a teljes kép átlátásához szükséges további jogszabályokat. A népszerű városvezető közölte, élni kívánnak az írásbeli véleményezés és az esetleges egyeztetés lehetőségével. Azt azonban már akkor leszögezte, véleménye szerint

„az önkormányzatoknak a jövőben is maguknak kell kezelniük a saját bevételeiket. Az ezek után képződő kamatbevételek pedig fontos részei egy település költségvetésének”.

Jóval markánsabb kritikát fogalmazott meg lapunknak Rózsa András. Zugló októberben hivatalba lépett polgármestere úgy fogalmazott, „az önkormányzati gazdálkodás utolsó csíráját is elfojtani készül a kormány”. Véleménye szerint döntésükkel konkretizálható anyagi kárt okoznak az önkormányzatoknak, ami – tájékoztatott – Zugló esetében, mivel a kerület év közben nagyobb likvid pénzösszegekkel dolgozik, nagyságrendileg 500-600 millió forint kiesést fog eredményezni. Az eddig lekötött likvid pénzek kamatait és egyéb pénzügyi műveletek eredményeit nem lehet majd realizálni – írta. „Ez a XIV. kerület gazdálkodásában nagyon jelentős tétel, különösen annak tekintetében, hogy a szolidaritási adóval már így is több mint 5,3 milliárd forintot vesznek el Zuglótól” – írta lapunk megkeresésre a kerület első embere, aki azt is hozzátette, ez a legmagasabb összegű elvonás a budapesti kerületek között.

Rózsa szerint a rendelkezés október 1-jei tervezett bevezetése azt jelenti majd, hogy a szeptember 15-i adófordulóval beszedett bevételeket majd szinte azonnal tovább kell utalni a Magyar Államkincstárnak.

„A kormánynak pedig annyi haszna származik majd ebből, hogy az önkormányzatok helyett a pénzügyi műveletekből származó bevételeket ők tudják majd realizálni. Ezzel a lépéssel tehát, ha csak közvetve is, de ismét finanszírozást von ki az önkormányzatoktól az állam”

– írta lapunknak a zuglói polgármester.

„Minden település megérdemli, hogy önállóan gazdálkodhasson, ez a településeken élők érdeke” – válaszolta lapunknak Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere. A Fejér vármegyei nagyváros első embere hozzátette, ők minden olyan kezdeményezést üdvözölnek, amelyek az önkormányzatok önállóságát támogatják, ezért bíznak benne, hogy ezt az intézkedést nem vezeti be a kormányzat.

Ugyancsak az önkormányzat kamatbevételei miatt aggódik a csepeli kerületvezetés, mely számításaik szerint az ő esetükben az idén 600 millió forintot tenne ki. Ezzel párhuzamosan a kerületet terhelő szolidaritási hozzájárulás az előző évhez képest 585 millió forinttal emelkedik – teszik hozzá. Megjegyzik, a jogszabálytervezet nem tér ki arra, a kincstárnál elhelyezett összeg fizet-e egyáltalán kamatot.

Csepel vezetője arra is rámutat írásbeli véleményében, hogy a tervezetből nem derül ki, az önkormányzatnál bankbetétként tartható minimális összeg tartalmazza-e a kötelezően nyitott céljellegű alszámlákon elhelyezett pénzeszközöket, mely Csepel esetében átlagosan 800 millió és 1 milliárd forint között mozog. Borbély Lénárdék azt javasolják, a már említett 5 százalékos határt legalább 10 százalékra kellene emelni, bár hozzáfűzik, „nem ismert, hogy mi történik akkor, ha ezt a küszöböt nem tudjuk tartani”.

Ki fizeti a révészt?

Arra a tervezett szabályozásra, mely szerint a működéshez szükséges összeget az önkormányzat akár fizetési kérelemmel is lehívhatná, Gémesi György így reagált: „Ha nekünk pénzünk van, akkor miért kell ilyet csinálni? Eddig is gazdálkodtunk!” Gödöllő polgármestere kiemelte, ezt a pénzt az állampolgárok fizették be adóként, szolgáltatási díjként, miért kellene ezt kérni? Ráadásul

véleménye szerint az államkincstárnál nincs is meg az az informatikai rendszer sem, amivel ezt gyorsan és hatékonyan lehetne kezelni.

Hasonló félelmei vannak Zugló első emberének Rózsa András azt mondta, a múltból meglehetősen negatív tapasztalatok vannak azzal kapcsolatban, amikor a hivatal helyett egy másik szervnek kellett a kifizetéseinket intéznie. „Tartunk tőle, hogy ebből fennakadások lesznek” – közölte lapunkkal. A kerületvezető szerint a tervezett módosítás mind anyagilag, mind a működés tekintetében kifejezetten hátrányos az önkormányzatok számára, és így Zuglóra nézve is.

„Az önkormányzat annyit tehet, hogy időben elindítja majd a kifizetési kérelmeket, arra azonban, hogy a Magyar Államkincstár mikor teljesíti ezeket, már nem lesz ráhatása. A helyzet akkor válhat különösen súlyossá, amikor a tervezet szerint két év múlva már Magyarország összes önkormányzata számára bevezetik ezt a rendszert. Akkor háromezer önkormányzatnak kell majd a napi kifizetéseit központilag lebonyolítani”

– emelte ki Rózsa András.

A lehívások körüli adminisztráció problémájára hosszan kitért a csepeli önkormányzat is. Úgy fogalmaznak, „az önkormányzat fizetőképességének fenntartásához napi likviditás vizsgálata lenne szükséges, a likviditásmenedzsmentnek jelenleg nincsenek meg a személyi feltételei és fedezete sem, különösen akkor, amennyiben a tervezet az önkormányzati gazdasági társaságok forrásaira is vonatkozik”. Rámutatnak, „a következő munkanapra elegendő pénzeszközök rendelkezésre állásának figyelése, számítása, lekérése a pénzügyi munkatársakra jelentős többlet terhet és plusz felelősséget róna”, ugyanis nem tudni mi történik akkor, ha az önkormányzat akár pozitív, akár negatív irányban „elszámolja magát”.

Az önkormányzat azonnal kifizetendő kötelezettségeiről, amit a kincstártól fizetési kérelemmel is lehívhatnának, úgy vélekedik Csepel vezetése,

„a kincstári számlavezető rendszer rendkívül lassú, gyakori jelszóváltoztatással jár (ha nincs kéznél a személyi igazolvány vagy kártyaolvasó, az is probléma), az utalások bonyolult műveletekkel járnak”.

Pintér Tamás szintén attól tart, a kincstárnál nem lesz biztosítva a határidőben történő fizetés. „Ha ez az intézkedés megvalósul, akkor az a költségek kifizetési határidejének kitolódását eredményezheti, valamint felesleges működési nehézségeket okozhat” – fogalmazott a dunaújvárosi polgármester.

A felháborodást követően az NGM arról tájékoztatta a közvéleményt, Nagy Márton tárcavezető négy megyei jogú város (egyébként kormánypárti) vezetőjével tárgyalt. Mint fent említettük, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester lapunknak is jelezte, élni kívánnak az írásbeli véleményezés és az egyeztetés lehetőségével. Mellette a tárgyaláson jelen volt Papp László debreceni, Kovács Ferenc nyíregyházi és Szita Károly kaposvári polgármester, utóbbi városvezető egyben a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöki posztját is betölti. A közlemény szerint

„a tárcavezető biztosította a nagyvárosok polgármestereit arról, hogy az önkormányzatok nem járhatnak rosszabbul azzal, ha számláikat a bankok helyett a kincstárnál vezetik”.

Emellett „egyértelművé vált, hogy az önkormányzatok pénzügyi autonómiája és döntési szabadsága továbbra is megmarad, az nem sérülhet”.

A közlemény úgy fogalmaz, „az önkormányzatok továbbra is szabadon rendelkezhetnek pénzükkel, adminisztratív vagy pénzügyi többletteher nélkül. Szabadon választhatják meg kereskedelmi banki kapcsolataikat, napi pénzügyi tevékenységüket (utalások, banki hitelfelvétel) változatlanul végezhetik”.

És mi lesz a lekötött pénzek kamatával?

A nemzetgazdasági tárca mindkét, már idézett közleményében arra hívta fel a figyelmet, a települések számára „továbbra is befektetési lehetőséget jelent a csak általuk vásárolható Önkormányzati Magyar Államkötvény (ÖMAK), amely egyszerre ötvözi a rugalmasságot és a magas hozamot. Az adott önkormányzat bármikor megveheti és eladhatja a kötvényt, amelynek éves hozama megegyezik a jegybanki alapkamattal (jelenleg 6,5 százalék)”.

A Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhető közzététel szerint az ÖMAK fix kamatozású állampapír, a most kibocsátott sorozat futamideje valamivel több mint 3 év. Jelentős különbség azonban a természetes személyek által megvásárolt állampapírokhoz képest, hogy az önkormányzat jogi személy, így a kötvények hozamának kiutalása után tranzakciós illetéket kell fizetni. Emellett az ÖMAK lejárat előtti visszaváltása sem névértéken történik, hanem arra a kincstár által jegyzett napi vételi árfolyamon kerül sor.

Az ÖMAK-ról a főváros XXI. kerületének vezetése sommásan így fogalmazott: „A kötvényben elhelyezett pénzt nem lehet olyan gyorsan mozgatni, mint az olykor szükséges.”

Ezzel kapcsolatban azonban – úgy tűnik – a tárgyaló polgármesterek megpuhították Nagy Mártont. Cser-Palkovics András múlt csütörtöki, lapunknak is eljuttatott közleménye azt emeli ki, az ÖMAK magasabb hozamot biztosít, mint a banki lekötés, sőt hozzáteszi, a papír a megállapodás értelmében

„a jelenlegi kötvényhez képest a jövőben nagyobb rugalmasságot képvisel”.

A székesfehérvári polgármester által jegyzett tájékoztatás úgy fogalmaz,  „adott önkormányzat bármikor megveheti és a megállapodás szerint a jövőben bármikor el is adhatja majd a kötvényt”. Ebből arra következtetünk, a kötvény lejárat előtti visszaváltása akár névértéken (de legalábbis ahhoz rendkívül közel) is történhet, ami azt jelentené, hogy (jelentős) árfolyamveszteség nélkül biztosítaná a települések pénzeszközeinek likviditását egy vis maior helyzetben is.

Az ÖMAK-kal kapcsolatos felvetésünkre Gémesi György úgy reagált,  ha lesz ilyen bejelentés, akkor azt jogszabálytervezetként szeretné látni, és ne a sajtóból tudja meg.

Cser-Palkovics András közleményében hozzátette, szorgalmazzák azt is, hogy „a kereskedelmi bankok a jövőben is partnerei maradjanak, tudjanak maradni az önkormányzatoknak. Nélkülük nem elképzelhető ugyanis egy nagyváros napi szintű gazdálkodásának magas színvonalú biztosítása, amely feladat során eddig mindig korrekt partnereink voltak”.

A kereskedelmi bankokkal fennálló viszonyról a Facebookon Karácsony Gergely is szót ejtett. A főpolgármester azt írta, „nem arról van szó, hogy ahhoz ragaszkodnánk, hogy kereskedelmi banknál vezessék a számlánkat, hanem ahhoz ragaszkodunk, hogy az önkormányzatok maguk dönthessék el, hol érzik biztonságban a pénzüket. Dönthessék el maguk, hogy vajon annál az államnál van-e biztonságban a pénzük, amely újra és újra megpróbál arra rátenyerelni.”

Lapunk szeretett volna több kormánypárti önkormányzati vezetőt is megszólítani, így a Nagy Márton-féle egyeztetésen részt vevő Szita Károly kaposvári polgármester mellett e-mailben kérdéseket küldtünk Böröcz Lászlónak, az I., illetve Szentgyörgyvölgyi Péternek, az V. kerület polgármesterének is. Megkereséseinkre azonban nem válaszoltak.