<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Az infláció még a várható 15-18 százalékos nyugdíjnövelést is elviheti.

Rekordmértékű nyugdíjemelés várható 2023 januárban. A Bankmonitor számításai szerint az átlagnyugdíj ezt követően már meghaladja majd a 200 ezer forintot, a medián nyugdíj pedig elérheti a 192 ezer forintot.

A megélhetési költségek ugrásával összefüggésben a nyugdíjak összegének jelentős növelése sem feltétlenül segít azonban az idősek anyagi helyzetén.

Az idősek jellemzően a társadalom legalacsonyabb jövedelmű tagjai közé tartoznak: 2022 januárban a nyugdíjasoknak alig 22 százaléka kapott havi 200 ezer forintot meghaladó összegű állami ellátást. A Központi Statisztikai Hivatal közzététele szerint ugyanekkor az átlagnyugdíj 164 ezer forint volt, míg a mediánnyugdíj a Bankmonitor becslése alapján 140 ezer forintra rúgott.

A szakportál emlékeztet, az idei évi extrém infláció okán végül jelentős nyugdíjemelésekre került sor. Az év eleji 5 százalékos rendes nyugdíjemelést követően két alkalommal (júliusban és novemberben) is kaptak nyugdíjkorrekciót az idősek: ezekkel együtt összességében már 14 százalékkal emelkedtek idén a nyugdíjak.

Jövő januárban ismét érkezik majd a rendes nyugdíjemelés, azonban a mértéke egyelőre még ismeretlen – a kormány kommunikációja szerint az MNB decemberi inflációs előrejelzésére alapozva fogják meghatározni. A jegybankelnök hétfőn úgy vélekedett, 2023-ban akár 15-18 százalék is lehet az áremelkedés üteme. Ha valóban ezzel megegyező mértékű nyugdíjemelésre kerül sor, akkor az átlagnyugdíj januártól minden bizonnyal meg fogja haladni a 200 ezer forintot – írják.

Mint fogalmaznak, az átlagnyugdíj csalóka lehet, ugyanis az idősek között óriási jövedelmi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Több százezren kapnak havi 100 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat, míg a legszerencsésebbek akár 1 millió forintnál is magasabb összegű járandóságra jogosultak. Éppen ezért érdemes inkább a „mediánt” (azaz a helyzeti középértéket) alkalmazni, ha egyetlen mutatószámmal szeretnénk jellemezni a nyugdíjasok anyagi helyzetét.

Mostanra a nyugdíjkorrekciók következtében 140 ezerről körülbelül 152 ezer forintra nőhetett a középen álló nyugdíjas havi járandóságának az összege, nem számítva az egyszeri nyugdíjprémiumot, illetve a februárban kapott 13. havi nyugdíjat sem. (Utóbbiak figyelembevételével a mediánnyugdíjas idén havi 166 ezer forint körüli összeget kaphatott.)

A Bankmonitor becslést készített a jövő évi helyzetre, amelynek során

a jegybankelnök szavaira alapozva 16,5 százalékos várható inflációval kalkuláltunk. Feltételezik, hogy a nyugdíjemelések aránya megegyezik ezzel az inflációs értékkel.

Eszerint a következő évben havonta 177 ezer forint körüli összegre emelkedhet az idei mediánnyugdíjas járandósága. Figyelembe vették továbbá a februárban érkező 13. havi nyugdíjat is, míg nyugdíjprémiummal – a borús gazdasági kilátások miatt – nem számoltak.

Látható, hogy a 13. havi nyugdíjat az év 12 hónapjára elosztva további 15 ezer forint körüli havi juttatásra számíthatnak a középen álló idősek. Ezáltal az összes bevételük egy hónapra jutó része 2023-ban már meghaladhatja a 192 ezer forintot.

Némi torzítás származhat abból, hogy az idős társadalom időközben valamelyest lecserélődik. Az újonnan megállapított nyugdíjak összege általában magasabb, mint a régen megállapított nyugdíjak, így az új belépések és az ezzel párhuzamos elhalálozások okán is nőhet az átlag-, illetve a mediánnyugdíj. Erre akkor derülhet fény, amikor a KSH (feltehetően 2023 nyarán) publikálja a legfrissebb nyugdíj-megoszlásokat.

A Bankmonitor szerint a 2020 óta eltelt időszakot szemlélve egyértelmű, hogy mindegyik évben jelentősen emelkedett az idősek bevétele. 2020-ban sem nyugdíjprémium, sem 13. havi nyugdíj nem érkezett. Ezzel szemben 2021-ben a kormány kifizette a 13. havi nyugdíj egynegyedét, valamint novemberben rekordösszegű, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot fizettek, a rendkívül magas gazdasági növekedés okán.

Jól hangzik a 15-18 százalékos emelés, de ha elviszi az infláció, az fájni fog. Fotó: Depositphotos
Jól hangzik a 15-18 százalékos emelés, de ha elviszi az infláció, az fájni fog. Fotó: Depositphotos

2022-ben az eredeti tervekkel ellentétben már a teljes 13. havi nyugdíj megérkezett az idősek zsebébe, valamint néhány héttel ezelőtt 10 ezer forintos nyugdíjprémiumot is kaphattak azok, akiknek legalább 80 ezer forint a havi ellátásuk összege. (A kisebb nyugdíjak mellé arányosan kisebb nyugdíjprémium járt.)

A portál úgy látja, a jövő évben ugyan nyugdíjprémium nem várható, de a magas infláció miatt akár 15-18 százalékos összesített nyugdíjemelések igen – ők most 16,5 százalékos emeléssel számoltak. Eszerint a jövő évi nyugdíjak akár 51 százalékkal is meghaladhatják a 2020-ban kapott juttatásokat, amennyiben nem csak az alapnyugdíjat, hanem minden egyéb elemet is figyelembe veszünk.

Ugyan a nyugdíjak emelkedése látványos, az idősek jelentős része mégis anyagi gondokkal küszködik. Ennek egyik oka, hogy a KSH által mért infláció gyakran alulmúlja a nyugdíjasok által valójában érzékelt áremelkedést. A nyugdíjas fogyasztói kosár az általánosnál nagyobb súllyal tartalmazza az élelmiszerek és az ingatlanfenntartás költségét, márpedig idén mindkét kategóriában drasztikus drágulásoknak lehettünk tanúi.

Az élelmiszer-infláció mostanra elérte a 40 százalékot, míg a rezsicsökkentés szigorításának következtében nagyon sokan kapnak brutálisan megnőtt energiaszámlákat is.

Ugyanezt az élelmiszerár-emelkedést mérte laptársunk, a Privátbankár árkosár-felmérése is.

Éppen ezért az inflációkövető nyugdíjnövekedés gyakran nem képes biztosítani az életszínvonal szinten tartását. Hivatalosan a nyugdíjak megőrzik a reálértéküket, de a mostani extrém inflációs környezetben ez legfeljebb papíron igaz – véli a Bankmonitor. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a magyar idősek bevételeinek túlnyomó többsége az állami nyugdíjból származik, és csak elenyésző mértékben tudnak más jövedelemforrásokra (például saját megtakarításokra) támaszkodni.

Az infláció tetőzése 2023-ban várható, de továbbra is nagy kérdés, hogy milyen ütemben tud majd visszaállni egy normális szintre. Könnyen elképzelhető, hogy még hosszú hónapokig velünk marad a 20 százalék feletti infláció, aminek az elviselése az alacsonyabb jövedelmű csoportok (így az idősek jelentős részének) számára a legnehezebb.

Ilyen körülmények között érthető, hogy évről évre gyors ütemben növekszik a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők száma. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, nyugdíj-előtakarékossági számlával és nyugdíjbiztosítással rendelkezők együttesen már 1,6 millió főnél is többen vannak. Ez azonban azt is jelenti, hogy mintegy 3 millió foglalkoztatott még nem tette meg az első lépést ezen az úton – írja a szakportál.

Az időskori plusz jövedelemforrás alapjául szolgáló megtakarításokat az állam is támogatja: 20 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés vehető rájuk igénybe. Aki szeretné már jövő tavasszal megkapni az első támogatást, érdemes még idén év végéig elkezdenie a nyugdíjcélú-előtakarékosságot – mutatnak rá közleményükben.