A rezsistoppal indult az utolsó januári Kormányinfó, mégsem ez a téma uralta a hangulatot a Karmelita kolostorban. A nyugdíjak leszakadása a fizetésektől és a romák tömeges szegénysége fajsúlyosabb téma volt, és arra is rákérdeztünk, mikor éri utol a magyar minimálbér a montenegróit.
Elsőként Lantos Csaba energiaügyi miniszter állt az újságírók mellé, akitől azt kérdeztük, bevezet-e a kormány lépcsőzetes díjazást a gáz- és áramfogyasztóknak. Ez azt jelentené, hogy az átlagfogyasztást akár minimálisan meghaladó fogyasztók nem a csökkentett árat hét és félszeresen meghaladó piaci árat fizetnék, hanem fokozatosan emelkedne erre a szintre a rezsi.
„A januári fogyasztása miatt senki nem fizet többet, de a rezsiszisztéma a jelenlegi formában fog fennmaradni” – válaszolta Lantos az Mfor kérdésére.
Nem jön ki a matek a nyugdíjasoknak
Az Mfor januári elemzése alapján 1990 óta nem voltak olyan szegények a nyugdíjasok a dolgozókhoz képest, mint 2026-ban. Ez lehet az az év, amikor az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset fele alá esik. Az átlagos nyugdíj 2013-ban még az átlagkereset 76,4 százalékának felelt meg, a csökkenés azóta nagyságrendbeli.
A nettó minimálbérrel összevetve is hasonló leszakadás látszik: azt 2013-ban még közel 80 százalékkal haladta meg az átlagnyugdíj. Idén a 13. havi nyugdíjjal és 14. havi első részletével számolva is csak 32 százalék a különbség, ami a legalacsonyabb arány 2010 óta.
Megkérdeztük Gulyás Gergelyt, visszaállítja-e a kormány a svájci indexálást, hogy a 220 800 forintos mediánnyugdíj ne süllyedjen a mediánbér fele alá. „A statisztikák sajátosak. Amióta kormányzunk, a nyugdíjak reálértéke 48 százalékkal nőtt. A helyettesítési ráta a most nyugdíjba vonulóknál magasabb, mint az EU-átlag és az OECD-átlag” – mondta lapunk kérdésére a miniszter.
A helyettesítési ráta azt jelenti, hogy ha egy dolgozó nyugdíjba megy, akkor mekkora részét kapja meg a korábbi bérének. A férfiak esetében ez 78 százalék, a nők esetén pedig 73 százalék, ami valóban magasabb az említett átlagoknál.
Csakhogy éppen emiatt kaphatta Gulyás azt az eredményt, hogy a nyugdíjak reálértéke 48 százalékkal nőtt 2010 óta. Az összes nyugdíj esetében ez igaz lehet, de eközben az átlagosan kisebb nyugdíjú ellátottak közül sokan meghaltak, a rendszerbe pedig magasabb induló nyugdíjjal rendelkezők kerültek be. A cserélődési hatás nélkül csak 21 százalékkal emelkedett a reálértéke a teljes időszakban nyugdíjban részesülők átlagnyugdíjának.
Ez a művelet láthatóan összezavarja a kormánypártok politikusait és a kormányközeli szakértőket is. Például, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, Sebestyén Géza novemberben azt mondta a köztévében, hogy a nyugdíjak reálértéke 50 százalékkal nőtt 2010 óta. Varga Mihály egykori pénzügyminiszter 2024 októberében 20 százalékot mondott erre az időszakra. A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, Zsigó Róbert pedig 25 százalékos reálérték-növekedéssel büszkélkedett legutóbb a köztévében.
„Minden lehetőségünket és eszközünket az elmúlt tizenöt esztendőben arra használtuk, hogy megteremtsük az idősek biztonságát” – mondta Zsigó.
A KSH legfrissebb, novemberi felmérésekor 250 300 forint volt az átlagnyugdíj, és idén mindössze 3,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Szakértői becslések szerint ha megmaradt volna a svájci indexálás, 2026-ban az átlagos öregségi nyugdíj havonta 420-430 ezer forint is lehetne. Gulyás azonban kikerülte a svájci indexálás visszaállítása vonatkozó kérdésünket. Helyette arról beszélt, hogy az átlagnyugdíj ma már 280 ezer forint felett van, és a mediánnyugdíjat is a 13. havi, és a 14. havi ellátás nélkül számolja a KSH.
Egyszer utolérjük Montenegrót és Szlovákiát
Az Mfor egy másik elemzésében megvizsgálta Magyarország és a környező országok nettó minimálbéreit. A magyar nettó minimálbér jelenlegi árfolyamon 564 euróra váltható, eközben például Montenegróban már 2024 októbere óta 600 eurót kapnak kézhez a minimálbéres dolgozók. Szlovákiában a 750 eurót közelíti a nettó minimálbér, a szlovén kormány pedig nemrég emelte 1000 euróra.
„A bruttó-nettó statisztikai ügyeskedés azért nem korrekt, mert Önök mindig adókedvezmény nélkül számolják a nettó összeget, miközben Magyarországon a legszélesebb az adókedvezmény-rendszer talán egész Európában”
– mondta a miniszter. Úgy látja, adókedvezményekkel számolva a magyar minimálbér helyzete lényegesen jobb. Hozzátette: ha egy anyának két gyermeke van és 40 év alatti, vagy három-, illetve több gyereke van, akkor egyáltalán nem fizet adót.
Gulyás szerint az idei, 11 százalékos magyar minimálbér-emelés Európában a legmagasabbak közé tartozik. Szerbiában viszont éves alapon több mint 20 százalékkal emelkedett, a bolgár kormány 12,6 százalékkal emelte a legkisebb fizetést, Szlovákiában pedig 12,1 százalékkal emelkedett a bruttó minimálbér, 915 euróra. Albániában 25 százalékkal, Moldovában 14,5 százalékkal emelkedett a minimálbér, és nem sokkal, de a litván kormány is nagyobb mértékben emelte a magyarnál.
A romák több mint fele jövedelmi szegénységben él
A KSH A háztartások életszínvonala című kiadványa minden évben összefoglalja az előző év meghatározó adatait. A legfrissebb jelentésük szerint a roma népesség szegénységi mutatói romlottak: 2023-ban a romák fele élt relatív jövedelmi szegénységben, 2024-ben pedig 52,3 százalék volt az arány. Megkérdeztük a kancelláriaminisztert, mit tett a kormány azért hogy a romák többsége ne éljen szegénységben.
„Ön két év statisztikájából, ráadásul ilyen elvont mutatókkal két százaléknyi életszínvonalbeli csökkenést, romlást ki tud mutatni. A valóság az, hogy ha valahol életmód- és élet-színvonalbeli változás történt, az a magyarországi cigányság.
Korábban nélkülözésben és mélyszegénységben élt a cigányság nagyon nagy része. Most azoknak, akik dolgoznak, jövedelmük van, jobb életkörülmények között élnek. Még mindig van hova előrelépni, ezzel egyetértek” – válaszolta kérdésünkre Gulyás.
Arról is beszélt, hogy fontosnak tartja: a cigány gyerekek vegyenek részt az oktatásban, és a felsőoktatásig nyúlóan jöjjön létre egy cigány elit Magyarországon. A KSH szerint azonban a 18–24 éves roma fiatalok több mint 59 százaléka korai iskolaelhagyó, és a teljes roma népesség közel négyötöde legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. Visszakérdeztünk, nem a szegregált oktatás állhat-e emögött.
„Olyan térségekben, ahol a cigányság aránya meghaladja az 50-70 százalékot, nagyon nehéz olyan iskolát nyitni, ahol nem többségében cigányok lesznek.
Sok esetben ilyenkor az is előfordul, hogy a nem cigányok pedig nem adják be ebbe az iskolába a gyerekeiket. Ezek létező problémák”
– mondta Gulyás. Hozzátette: ahol van rá mód, ott arra van szükség, hogy cigányok és nem cigányok együtt tanuljanak.
Oktatási szakemberekre hivatkozva arról is beszélt, az az eredményes integrációs modell, ha a cigányok egyharmad-egynegyed közötti arányban vannak jelen egy osztályban, és ez a kormány célkitűzése is. „Ahol nem lehetséges, az nehézségekhez és feszültségekhez vezet” – zárta a választ.
