Jávor Benedek Budapest brüsszeli képviseletének vezetője szerint Ursula von der Leyen felszólalását az első nukleáris csúcstalálkozón bizonyos fenntartásokkal kell kezelni, hiszen gondolatához mindig hozzátették, hogy ennek fenntartható és költséghatékony módon kell megtörténnie. És a probléma innen kezdődik, miután a nukleáris energia ára Európában viszonylag egységesen 90-150 euró/Megawattóra (MWh) között van, miközben a megújuló energia ára 20-30 euró/MWh és ebben benne van némi rendszerszabályozási költség is. Az árolló tehát körülbelül ötszörösre nyílt, ami a költséghatékonyságot rendkívül nehézzé teszi. A másik oldalon pedig azt kell látni, hogy a drasztikus klímaváltozás problémája szorítja az Európai Bizottságot, ami ellen mindent szeretnének megtenni és e cél érdekében bármilyen technológiát számításba vesznek.
Fotó: Fotó: Paks2
Jávor Benedek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álláspontja, hogy a paksi bővítés sikere a magyar gazdaság versenyképességének hosszú távú garanciája tényszerűen nem igaz. Ennek ellenkezőjétől kell félni.
„Az a veszély, hogy a keleti államok, amelyek a nukleáris energiában hisznek hosszútávon versenyképtelenek lesznek a megújuló energiákra támaszkodó nyugati államokkal szemben” - mondta Jávor Benedek laptársunknak, szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Piac&Profitnak adott interjúban.
Jávor az interjúban kifejtette, jelenleg a magyar energiaárak a legmagasabbak egyike Európában, ha az ipari, gazdasági szektort nézzük. A rezsicsökkentés csak a lakossági szegmensben érvényesül. A kormányzat maga is 55-60 euró/MWh-ra becsüli az induló Paks2 árait, aminek a felébe kerülnek jelenleg a megújulók. Reálisabb számítások pedig azt mutatják, hogy inkább 100 euró/MWh körül lesznek Paks2 tarifái.
A nukleáris csúcstalálkozón Ursula von der Leyen a kis moduláris reaktorok (SMR) szerepét is kiemelte, mint "ígéretes technológiát". Erről Jávor Benedek úgy vélte, hogy rengeteg ötlettel szembesültek az elmúlt években. Eddig a fúziós energia volt a sztár. A probléma a moduláris reaktorokkal, hogy e területen semmi kereskedelmi tapasztalat nincs még.
Oroszországban tavaly helyezték üzembe az első ilyen kiserőművet, miközben Amerikában a múlt évben vetették el a teljes koncepciót. A becsült árak ugyanis olyan magasságokba emelkedtek, hogy a befektetők elveszítették érdeklődésüket. Európa pedig ebben az iparágban teljesen lemaradt, mind pénzügyileg, mind a fejlesztésekben, mind az innovációban. Ez pedig azt jelenti, hogy Amerikából, Oroszországból, vagy a Távol-Keletről kellene behozni ezt a technológiát Európának, ami a kontinens energiaautonómia törekvéseinek mond ellent.
A teljes interjút itt találja.
