<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Rekord mennyiségű munkavállaló hagyta el az állását, mert tudta, hogy rengeteg lehetőség várja máshol. Vajon megáll ez a folyamat vagy folytatódik a túlpörgés? 

"A Nagy Felmondási Hullám" arra a nagyrészt példátlan, bár előre megjósolt jelenségre utal, amelynek során a munkavállalók nagy tömege viharos gyorsasággal hagyta ott az állását 2021-ben és az idei év első hónapjaiban. Az okok között szerepelt a munkahelyi vezetőség teljesítményével és hozzáállásával kapcsolatos elégedetlenség, a kellemetlen munkakörülmények és a magánéletre fordítható idő hiánya, bár ez csak néhány azok közül az indokok közül, amelyek miatt tavaly tömegesen mondtak fel a dolgozók, tájékoztat a mashable.

Könnyebben döntenek úgy: elég volt. Fotó: PixabayKönnyebben döntenek úgy: elég volt. Fotó: Pixabay

Az Egyesült Államokban 2021-ben 47,8 millió munkavállaló hagyta el önként a munkahelyét, ami a Munkaügyi Statisztikai Hivatal által említett legmagasabb felmondási szám azóta, hogy 2001-ben elkezdték az ilyen jellegű adatok nyomon követését, és 2022 tavaszán sem csökkent az arány. Csak februárban 4,4 millió ember mondott fel az Egyesült Államokban, márciusban pedig 4,5 millióan váltottak vagy léptek ki, ez pedig megegyezett a tavalyi év legmagasabb értékével.

A trend átterjedt Szingapúrba, Ausztráliába, az Egyesült Királyságba és természetszerűleg az internetre is: A TikTok-on a #quittingmyjob hashtag 139,5 millió megtekintéssel rendelkezik. Ezekben a videókban az emberek elmagyarázzák azokat a munkakörülményeket, amelyek a váltásra késztették őket, és bemutatják munkakörülményeiket.

Világos tehát, hogy a munkavállalók bizakodóak voltak a virágzó piacon, hiszen minden új álláskeresőre legalább két új meghirdetett munka várt. Márciusban például az amerikai gazdaságban 11,5 millió állás várt betöltésre, ez pedig majdnem kétszerese a 6 millió állást kereső munkanélkülinek a hónapban, ráadásul ez számított a 11. egymást követő hónapnak, amikor a nyitott álláshelyek száma meghaladta a munkanélküliek számát - mondta Andrew Flowers, az Appcast munkaerő-közgazdásza és a Recruitonomics kutatási igazgatója a CNBC-nek.

A jelenség Magyarországon is megjelent

Korábbi cikkünkben a magyarországi helyzettel kapcsolatban Dr. Trautmann László, az OFA Nonprofit Kft. szakértője is nyilatkozott arról, hogy az új termelési kultúra térnyerése világszerte magával hozta a nagy felmondási hullám időszakát, még Magyarországon is, és a munkavállalók a harmónia és az inspiráló szakmai műhelyek felé mozdulnak el addig esetleg szigorú korlátokat állító munkahelyeikről. 
 

Félő volt: az infláció súlyosbítja a Nagy Felmondási Hullámot

Kezdetben a Nagy Felmondási Hullámot leginkább az alacsonyabb bérezésű dolgozók hajtották, akik a vendéglátásban, a turizmusban és a kiskereskedelemben dolgoztak. Ezek a munkavállalók végül a tavalyi év legnagyobb bérnövekedését is megélték, mivel a munkáltatók a tehetséghiány miatt emelték a béreket és a bónuszokat.

Flowers szerint egyes esetekben ezek a nagy emelések elégségesek voltak ahhoz, hogy legyőzzék a folyamatosan növekvő inflációt: a The Wall Street Journal arról adott hírt , hogy egyes szabadidős és vendéglátóipari dolgozók az USA-ban április hónapban közel 15 százalékkal kerestek többet, mint egy évvel azelőtt. Ennek ellenére szakértők attól tartottak, hogy a növekvő infláció további munkaelhagyásokhoz vezet majd az életkörülmények kényszerű változása és a munkavállalók csökkenő fogyasztási lehetőségei miatt.

Ráadásul a felmondási hullám felgyorsult a professzionális üzleti szolgáltatások területén is, amelybe a marketing és értékesítés, a jogi adminisztráció és a menedzsment területén dolgozók tartoznak, így május elején komoly félelem alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a munkaelhagyás további ágazatokra is kiterjedhet.

Flowers szerint a Nagy Felmondási Hullámban nem arról van szó, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem mivel egyre jobban megbarátkoznak a Covid kockázataival, és látják, hogy rengeteg álláslehetőség van, "a szűk munkaerőpiacon nyíló lehetőségek vonzzák el őket a pálya széléről. A nominális bérnövekedés erős, és ez csábító".

Meglepő májusi eredmények

Érdekes viszont, hogy a munkahelyek számának növekedése májusban kissé lelassult, írta meg a The New York Times részben a Federal Reserve infláció lenyomására irányuló kísérleteinek tulajdonítva az eredményt. A dolgozó vagy munkát kereső emberek száma nőtt, míg a bérnövekedés enyhén mérséklődött. Szakértők szerint mindkettő biztató, de a Federal Reserve magas infláció elleni küzdelme még messze nem ért véget, és ez az egész folyamatot befolyásolhatja. "Normális időkben" egyébként ez a fajta változás aggasztó lenne, és a szakértők attól tartanának, hogy a gazdaság veszít a lendületéből, vagy ami még rosszabb, recesszió felé tart, de ezek nem "normális idők". Mivel még mindig közel kétszer annyi nyitott álláshely van, mint rendelkezésre álló munkaerő, és az infláció az elmúlt négy évtized leggyorsabb ütemét éri el, sok közgazdász és döntéshozó szerint a gazdaságnak most éppen lassulásra van szüksége.

Gyorsabban váltanak a munkavállalók. Fotó: PixabayGyorsabban váltanak a munkavállalók. Fotó: Pixabay

A közgazdászok a helyzet reális értékelése érdekében a bérnövekedést is figyelik, amelynek sokak szerint lassulnia kell ahhoz, hogy az inflációt visszaszoríts. Az átlagos órabér az USA-ban májusban 0,3 százalékkal emelkedett, és az elmúlt egy évben 5,2 százalékkal nőtt. A bérnövekedés üteme az elmúlt hónapokban lassult, bár továbbra is lassabb az inflációnál és gyorsabb, mint amit sok közgazdász fenntarthatónak tart.

"Ez olyasvalami, amiről egyértelműen azt szoktuk mondani, hogy jó, de jelen esetben a bérnövekedés csak növeli annak kockázatát, hogy a gazdaság túlpörög"

- mondta Adam Ozimek, a washingtoni Economic Innovation Group nevű kutatószervezet vezető közgazdásza.

A munkavállalók számára a lassuló munkaerőpiac viszont visszalépésnek tűnhet, legalábbis rövidtávon. Értelemszerűen így a bérek növekedése lassabb, a munkalehetőség kevesebb, és a munkavállalóknak nehezebb lehet rugalmas időbeosztást vagy más juttatást követelni.

A Biden-kormányzat azonban azzal érvel, hogy a gazdaság lassulása olyan szükséges átmenet, amely hosszabb távon jobb lesz a munkavállalók számára.

"A stabilabb és rugalmasabb növekedés időszaka felé tartunk, amelynek másképp kell kinéznie, mint a túlságosan is gyors fellendülésnek" - mondta Brian Deese, Joe Biden egyik vezető gazdasági tanácsadója egy interjúban. Hozzátette, a kormány célja egy fenntarthatóbb fellendülés, "amely több gazdasági lehetőséget és nagyobb gazdasági biztonságot teremt a középosztálybeli családok számára, mint a járvány előtti gazdaság".

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.