<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Közülük jövő ilyenkor három, a Budapest Bank (BB), a Commerzbank és a Sberbank nevét már hiába is keresnénk. Az MKB és a Takarékbank pedig 2023 közepétől válik a múlt részévé, miután ők ketten a BB-vel egyesülve alkotják majd a leendő óriás, kizárólag magyar tulajdonú hitelintézetet, amely elsősorban az OTP Bankot kívánja még nagyobb versenyre kényszeríteni. Az említetteken kívül még további bankok is kikerülhetnek a vérkeringésből. Kérdés, a jó húsz éve belengetett, de csak mostanában beindult konszolidációból profitálnak-e majd az ügyfelek, például azáltal, hogy jobb minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz jutnak-e, méghozzá a mostaninál olcsóbban.

Hosszú évek óta mást sem lehet hallani, mint hogy ekkora országhoz képest, mint a magyar, túl sok a bank, elég lenne jóval kevesebb a lakossági és vállalati ügyfelek gördülékeny kiszolgálásához.

Az OTP Bank mögött nagy a mozgolódás. Fotó: MTIAz OTP Bank mögött nagy a mozgolódás. Fotó: MTI

Már két évtizede annak, hogy „biztos forrásból” megjelentek az első hírek arról, az akkori nyolc nagybankból rövid időn belül négy, maximum öt marad. Korántsem függetlenül a Postabank emlékezetes, 1997-ben kipattant botrányától. Amely következményeként a néhai Princz Gábor vezette hitelintézetet az osztrák Erste Group AG vásárolta fel 2003 végén, amely pont 1997-ben, az állami tulajdonban lévő Mezőbank megvásárlásával lépett a magyar piacra. A Mezőbank egy évvel korábban, 1996-ban az Agrobankkal egyesült, majd lett belőle a Postabank jogutódja, így az Erste magyarországi leánya tulajdonképpen egyszerre három korábbi hitelintézet helyébe lépett.

Ám, miközben a nagybankok nyolcas létszáma nem változott, a bankok mezőnye – mint az grafikonunkon is látható – nemhogy csökkent, hanem még nőtt is. A 2003-as 38-cal szemben 2013-ban már 43-an voltak – sőt, 2014-ben 45-en, azóta is ez a csúcs azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az úgynevezett Aranykönyvében lajstromozza a kis hazánkban részvénytársasági formában ügyködő hitelintézeteket.

Történetünk szempontjából azonban a 2013-as esztendő az érdekes. Annak az évnek a tavaszán nyilatkozta ugyanis Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Reutersnek, hogy a nyolc nagybank akár fele is eltűnhet Magyarországról az azt követő években. Ezt a kijelentést már nem követte akkora, azaz évtizedes szünet, mint a kétezres évek elejének jövendöléseit. Hiszen alig egy évvel később, 2014 májusában jelentette ki Nagy Márton, az MNB akkori ügyvezető igazgatója (később, 2015-2020 között alelnöke, tavaly június óta pedig Orbán Viktor fő gazdasági tanácsadója), hogy „a bankszektor átalakulása miatt több külföldi bank és hitelintézet is kivonul az országból”.

A visszatérő indoklás az volt, hogy sok banki szolgáltatás – mindenekelőtt a pénzforgalmiak – indokolatlanul drágák Magyarországon, egyes régiókban túl sok hitelintézet toporog egymás mellett, miközben a hatékonyságuk alacsony, amit növelhetne, ha közülük többet is konszolidálnának, magyarul, összevonnák egymással őket.

Akkoriban alapvetően a CIB és a Raiffeisen, kisebb részben az UniCredit és az Erste tulajdonosairól suttogták „füstös szobák mélyéről biztos értesüléseket szerzettek”, hogy potenciálisan elhagyhatják az országot. 

Végül 2014-ben valóban sor is került külföldi bankok kivonulására, csakhogy pont nem azok részéről, akiktől azt várták. Előbb, 2014 szeptemberében a német Bayerische Landesbank szállt ki az MKB Bankból, 2015 júniusában pedig az amerikai General Electric a Budapest Bankból (BB). Ám nem egy másik, már itt lévő bankkal olvadtak össze, hanem mindkettőben a magyar állam szerzett részesedést. Mely tényből persze esetleg már akkor lehetett volna következtetni arra, ami majd csak 2019 elején került terítékre, nevezetesen a BB, az MKB, valamint a Takarékbank egyesülését. 

Ám ez 2015-ben még egyáltalán nem volt a levegőben. Már csak azért sem, mert míg a BB egy jól működő bank volt, addig az MKB szénáját előbb még súlyos százmilliárdokkal kellett rendbe tenni, a több mint 120 takaréknak a Takarékbank való feloldásával 2019 végén befejeződött takarékszövetkezeti integrációnak pedig akkor még csak az elején jártunk.

De ne szaladjunk ennyire előre. Már csak azért sem, mert 2015-ben végre sor került a banki létszám viszonylag jelentősebb csökkenésére. Annak az évnek a végén öttel kevesebb hitelintézetnek volt banki jogosítványa, mint egy évvel korábban. Alapvetően az annak az évnek a tavaszán kipattant brókerbotrány hatására, amely a befektetési vállalkozásokkal egy csoportban lévő hitelintézetek közül négyet is – a BRB Buda Regionális Bankot, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bankot, az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bankot, valamint a Dél-Dunántúli Takarék Bankot – elsodort. Mellettük a Credigen szállt ki a ringből, miután francia tulajdonosa kivonult. Jogutódja pont a Quaestor lett, amely új bankként 2015. február 1-jén állt csatasorba, de alighanem minden idők legkárászabb életű hitelintézeteként, hiszen a brókerbotrány miatt alig egy hónap múlva máris kénytelen volt lehúzni a rolót. (A hazai áruhitelezésben 2010 tavaszáig meghatározó szereplő Credigen állományát végül a BB vette meg.) Ugyancsak 2015-ben távozott az addig bankként tevékenykedő MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., mivel beolvadt a szintén kizárólagos állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bankba. 

S ha már említettük a takarékszövetkezeti integrációt, alapvetően az kellett ahhoz, hogy 2015-höz hasonlóan 2019-ben is öttel csökkenjen a hazai bankok száma. Hiszen hárman is a magyar bankrendszer 1987 óta íródó történetének legnagyobb vállalkozása nyomán kerültek le a palettáról: a Kinizsi Bank, a Mohácsi Takarék Bank és a Pannon Takarék Bank. Hozzájuk csatlakozott a becsődölt, s ma már felszámolás alatt lévő NHB Növekedési Hitel Bank (mely fő tulajdonosa Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás volt), valamint a Porsche Bank Hungária, amely 2019 végén visszaadta a banki jogosítványát, s azóta pénzügyi vállalkozásként működik.

2020-ban már csak eggyel csökkent a hazai bankok száma, a 2018. október 15. után megkötendő új lakástakarékpénztári szerződések állami támogatásának megvonása miatt az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár dobta be a törülközőt – állományát az Erste vette meg.

A múlt év végi 34-es banki létszám ugyan az idén nem szűkült tovább, ám már most biztosra vehető, hogy 2022-ben és 2023-ban ismét legalább 5 bank neve tűnik el. Ez lesz az első alkalom, hogy ezúttal nagybanktól is el kell búcsúznunk – dacára annak, hogy ez, mint már említettük, jó húsz éve felvetődött, s azóta többször is napirendre került. Ráadásul a következő másfél évben mindjárt három nagybank is kikerül a vérkeringésből. Legalábbis a nevük, miután a BB, az MKB és a Takarékbank egyesül, méghozzá új néven (hogy milyenen, azt még nem tudni, egyelőre még folyik az ötletelés).

Először, 2022. április 1-jén a Budapest Bank név válik a múlt részévé, miután azzal a nappal beolvad az MKB-ba. 

Majd 2023. május 1-jén a Takarékbank is követi. Attól kezdve gyürkőzik neki az immár Magyarország második számú hitelintézetévé előrelépő új óriásbank a mostani – és vélhetően még egy ideig – hazai első OTP Bankkal szembeni közvetlen versenyre.

Azt még nem tudni, hogy lesz-e újabb szerzeménye az óriásbankot előkészítő Magyar Bankholding Zrt.-nek. Őt is esélyesnek tartják a piacon arra, hogy a kivonulását már bejelentett orosz Sberbank itteni érdekeltségét megvegye. A másik potenciális befutó a Raiffeisen Bank lehet. 

Lapunk értesülései szerint a Duna Takarék Bank is az óriásbankban oldódhat fel, erről azonban még nincs hivatalos bejelentés. 

Korábban tartotta magát a hír, hogy ugyanez vár majd a Polgári Bankra, de ez azóta tudomásunk szerint lekerült a napirendről. Mint ahogy egyelőre arról is csak spekulációk folynak, hogy a MagNet Magyar Közösségi Bank is a kizárólag magyar – köztük is legnagyobb részben Mészáros Lőrinc – tulajdonú új hitelintézethez csatlakozik. 

Cikkünk megjelenését követően a MagNet Bank az alábbiak közlésére kérte lapunkat:

 

A magyar magántulajdonban levő idén 25 éves MagNet Bank határozottan cáfolja, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonú új hitelintézethez csatlakozik, a 2021. október 14-én kiadott sajtóközleményben közzétett szándéka pont az említett spekulációkkal ellentétes. Ezek értelmében 2021. október 13-án a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. szerződést írt alá a Hypo-Bank Burgenland AG magyarországi leányvállalata, a Sopron Bank Zrt. felvásárlására. Ezzel nem csak töretlen növekedési pályája újabb szakaszához ért, hanem eltökélt szándéka, hogy a közösségi szemléletű és értékalapon nyugvó bankolást a nyugat-magyarországi régióban is  tovább népszerűsítse, valamint nyugat-magyarországi fiókhálózattal bővüljön.   

Az viszont már tény, mivel néhány nappal karácsony előtt bejelentették, hogy az Erste felvásárolja német tulajdonosától a Commerzbankot.

Hosszú időnek kellett tehát eltelnie az első említéstől addig, hogy valóban elkezdődjön az a bizonyos banki konszolidáció. Amely eredményeként 2023 közepére már csak hét nagybank maradhat, miközben az összlétszám is harminc alá kerülhet, esetleg a két tucatot is megközelítheti. Hogy aztán ez hozzájárul-e a hatékonyság növeléséhez, valamint ahhoz, hogy a most kétségtelenül drága banki szolgáltatások kevesebbe kerülnek majd nekünk, ügyfeleknek, nem tudni. Már csak azért sem, mert ehhez az is kell, hogy a bankokra nehezedő teher mérséklődjön. Egyebek mellett a kormány törölje el a tranzakciós illetéket, valamint az ingyenes készpénzfelvételt. Egyelőre ezekről azonban még nincs szó, sőt, ma még az ellenkező irányba mennek a dolgok – lásd a karácsony előtt két nappal bejelentett kamatstopot.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.