2019. november 13. 13:57

A főváros egyelőre nem tudja eldönteni, hogy az iparűzési adó felpántlikázásáról szóló bejelentés egyszerű blöff vagy első puskalövés egy kezdődő háborúban. Semjén Zsolt mindenesetre benyújtotta a törvényjavaslatot.

Az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk az önkormányzatoknak, és ezt a jövőben törvénybe is foglalják - jelentette be Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A kormány ugyanis a helyhatóságok legfontosabb feladatának tekinti a helyi közösségi közlekedés finanszírozását, de az államtitkár szerint a meglévő jogszabályok is az önkormányzatok feladataként jelölik meg a tömegközlekedés biztosítását.

"Szeretnénk egyértelműsíteni" ezt a feladatot, ezért "törvénybe fogjuk foglalni, hogy az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítani", és csak ha ez biztosítva van, azután lehet az adóból fennmaradó összeget másra költeni - nyomatékosította Tuzson Bence, aki nem hagyta ki a lehetőséget, hogy odaszúrjon az ellenzéki városvezetésnek, ezért azt is hozzátette:  "Ha Tarlós István tudta finanszírozni a főváros tömegközlekedését, akkor Karácsony Gergelynek is kell tudni".

Az Mfor információi szerint a városvezetés egyelőre várakozó állásponton van, hiszen Gulyás Gergely választások előtti kijelentéséről, miszerint Orbán Viktor és Tarlós István megállapodása érvényét veszti ellenzéki győzelem esetén, a kormányfő a választások után kijelentette:  „ha valamit mondani akarok, majd én mondom, tehát amit Gulyás Gergő mond, azt nem én mondtam, azt semmiképpen ne tekintsék itt ezen az oldalon úgy, mintha azt a Fidesz elnöke mondta volna". Abban bíznak, hogy Tuzson Bence fenyegetőzéséről is kiderülhet, hogy ez csupán az ő magánvéleménye, bár a Fideszben elvétve se akad előre nem egyeztetett nyilatkozat.

A városvezetés kíváncsian várja, hogy az iparűzési adó Tarlós István főpolgármestersége idején megtörtént felpántlikázása után Orbán Viktor valóban húz-e még egyet a Budapest gazdálkodását satuba fogó jogszabályokon. A törvénytervezetet Karácsony Gergely kabinetje nem látta, arról egyeztetés sem volt, holott a kormány korábban szent esküvéssel ígérte, hogy „minden fővárost érintő ügyben előzetesen egyeztetnek” a városvezetéssel. 

Mint emlékezhetünk: Varga Mihály gazdasági miniszter és Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök 2015 karácsonya előtt  szuper sürgősséggel nyújtott be egy „gazdaságélénkítő” salátatörvényt, amelynek részeként a Parlament módosította a helyi adókról szóló jogszabályt. A változtatás egyrészt felülírta a főváros és a kerületek közötti korábbi forrásmegosztási rendet, másrészt újraszabályozta a felhasználást. 

A helyi iparűzési adóból származó bevétel a módosítás előtt 49-51 százalékban oszlott meg a kerületek és a főváros között, az utóbbi javára. Ez az arány 2016-tól 1,5 százalékkal, majd 2017-ben újabb 1,5 százalékkal tolódott el a főváros javára. Így jelenleg 46-54 százalék a főváros javára. A forrásmegosztási törvény végrehajtását minden évben ellenőrzi az Állami Számvevőszék. 

Az extra milliárdokért (tavaly 7,74 milliárd volt a többlet) cserébe a kormány lépcsőzetesen csökkentette az állami normatívát, amely a korábbi 24 milliárdról 2018-ra 12 milliárdra esett vissza. Ezt pedig nem fedezi a forrásmegosztási arány eltolásából adódó többlet.

A törvénymódosításban szerepelt az a kitétel, miszerint az iparűzési adóból származó bevételt a ” különösen a közösségi közlekedésre kell fordítani”. Ez alatt már akkor is többen azt értették, hogy akár az egészet a BKV-ra kell költeni.

Nem kellett sokáig találgatni. Az Orbán-kormány ezúttal is szupergyorsasággal dobta össze a törvényjavaslatot. A benyújtó ezúttal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki tegnap éjfél előtt adta be az indítványát. Az "Egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról" szóló törvényjavaslat 7. paragrafusa foglalkozik az iparűzési adó kérdésével. A helyi adókról szóló 1990. évi törvény módosításaként a korábbiak helyére a következő rendelkezés lép:

A helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására, a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásához szükséges összegen felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. 

A változtatás első olvasatra apróságnak tűnik, hiszen csupán annyi történt, hogy felcserélődött a szociális ellátások és közösségi közlekedési feladatok sorrendje és a "különösen" szó helyére az "elsőként" került. A közösségi közlekedés pedig már most is első helyen szerepel. Csakhogy a törvénymódosítás másik paragrafusában a forrásmegosztás szabályain is módosítanának, mégpedig akként, hogy 

A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § alapján osztottan megillető bevételekből a fővárosi önkormányzatot 54%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 46% részesedés illeti meg. A fővárosi önkormányzat az őt megillető 54%-ból a helyi iparűzési adó részesedésének összegét elsőként a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles fordítani.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi törvény módosításával pedig még egyértelműbbé teszi a dolgot. Az új bekezdés szerint

"a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásának forrása helyi önkormányzatnál a helyi iparűzési adóból származó bevétel, a fővárosi önkormányzat esetében elsőként a külön törvény alapján a fővárosi önkormányzatot osztottan megillető adóbevétel.”

A fővárosnak tehát, ha a javaslatot elfogadják, az iparűzési adóból rá eső rész szinte teljes egészét a közösségi közlekedésre kell fordítania. S csak akkor költhet belőle másra, ha marad. A kormánytól ilyen címen nem kérhet támogatást, hiszen az ezzel a törvénymódosítással biztosította a szükséges forrást. Igaz, minden mástól elvette.

A fővárosi önkormányzatnak tavaly 155 milliárd forint jutott az iparűzési bevételből. Ebből 96 milliárdot vitt el a közösségi közlekedés finanszírozása, amit Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes az Mfornak adott interjúban már így is túlzónak talált, amelyen változtatni kell. Ha a kormány szerint még többet kellene ebből az iparűzési adóbevételből a közösségi közlekedés finanszírozására költeni, akkor nem marad másra. Így például a közvilágításra, a köztisztaságra, a parkokra és minden más városüzemeltetési feladatra. A budapesti önkormányzat ugyanis ezen az adóbevételen túl nem igen rendelkezik szabadon felhasználható forrásokkal. Az állami támogatások meghatározott feladatok ellátására érkeznek, ami másra nem költhető, a cégektől származó osztalékbevétel pedig alig van. Ki határozza majd meg, hogy a szükséges mérték felett megmaradt pénzből például mely utcákat kell megvilágítani? Vajon a kormány mit szólna, ha nem maradna forrás a Kossuth tér vagy a Budai Vár díszkivilágítására?

S mennyiben beszélhetünk valódi önkormányzatiságról, ha Budapestnek semmiféle döntési szabadsága nem marad a szinte egyedüli szabad forrásának felhasználására? A főváros természetesen el tudja fogadni az iparűzési adó felhasználásának további szigorítását, ha a kormány eltekint például a fővárosi közműcégeket sújtó közműadó, illetve a 10 milliárdos szolidaritási adó befizetésétől és visszaállítja a Demszky-korszak elején létező szabályozást a személyi jövedelemadó helyben maradó részéről.

A kérés már korábban is felvetődött, hiszen az összes állami adóbevétel 35-44 százaléka Budapestről származik, ám ebből a fővárosi és a kerületi önkormányzatok alig 10 százalék körüli összeget kapnak vissza. 

A múlt heti kormányülésen egyébként Karácsony Gergely főpolgármester felvetette, hogy változtatni kellene a fővárosi közösségi közlekedés jelenlegi finanszírozási gyakorlatán. Jó irány lenne a külföldön bevett gyakorlat átvétele, miszerint a költségeket a három szereplő: kormány-önkormányzat-utasok egyharmad arányban fedeznék. A felvetés akkor nem aratott osztatlan sikert. Majd Tuzson Bence előállt a fenti ötlettel, Semjén Zsolt pedig benyújtotta a szükséges törvénymódosítást.

A főváros él a gyanúperrel, hogy a törvényjavaslat csupán azt a célt szolgálja, hogy nyomást gyakoroljanak Karácsony Gergelyre és az önkormányzat vezetésére a kormány és az új városvezetés között jelenleg zajló beruházási alkuban. 

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.