2020. január 22. 05:30

Hiába került Ausztria után a régió élvonalába a magyar NBI-es bajnokság az összbevétel tekintetében, a befolyó pénzek forrását tekintve a magyar élvonal a balkáni és törpeállamok szintjén van.

Nagy pénz, nagy foci - valami ilyesmi gondolat motiválhatta Orbán Viktor kormányfőt, amikor a sportot stratégiai ágazattá emelte, melynek hatására megnyíltak az addig elzárt közpénz-csapok - különös tekintettel a labdarúgásra. A valóság azonban nem hozta meg a várt eredményeket, helyette mesterségesen felduzzasztotta a klubok költségvetését, melynek veszélye, hogy ha egyszer elapadnak ezek az irányított források, az egész finanszírozás - a piaci alapok hiánya miatt - légvárként fog összecsuklani.

Több cikkünkben is tárgyaltuk már, hogy a NER-lovagokkal a hátuk mögött a fociklubok az elmúlt években számtalan módon jutottak állami forráshoz. A 2011-ben bevezetett TAO-rendszerből is csurran-cseppen valami, közvetlenül a költségvetésből is érkezhetnek milliárdok működési támogatás címén, de a legnagyobbnak vélt biztonságot mégis a közbeszerzéseken, állami megbízásokon gyarapodó, alapvetően jó kormányzati kapcsolatokat ápoló tulajdonosi kör támogatása jelenti.

Fotó: MTI Fotó: MTI

A magyar foci ma már sokkal inkább szól a gazdasági érdekekről, mint a sport szeretetéről. Egy-egy kormányközeli vállalkozó, netán a kormányfő számára kedvenc klub támogatása összekapcsolódott az ilyen módon elnyerhető piaci megbízásokba vetett reménnyel. Sokan gondolhatják úgy, hogy TAO-támogatással, vagy szimpla szponzorként beállni a Fehérvár, a Felcsút vagy a Mezőkövesd mögé, számíthat valamit egy-egy munka megszerzésénél. Kicsit más felállásban, de a felcsúti foci remek példája lett az érdekből érkező szponzorációnak. A Fejér megyei alapítványt még maga Orbán Viktor alapította, azóta is a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozik és lényegében nincs az a pénz, amit ne tudna összegyűjteni. Milliárdokat költenek el a TAO-rendszer keretén belül, ami mellé még minimum ugyanennyi folyik be gazdasági cégektől pusztán azok "adakozó hajlandóságának" köszönhetően. TAO-támogatásként 2011 óta már 26 milliárd forint áramlott az alapítványhoz, amit a cégek még 22 milliárdnyi adománnyal egészítettek ki. Ha pedig megnézzük az NBI-ben játszó Puskás Akadémia támogatói körét, jól látható, hogy a csapat mögé Mészáros Lőrinc érdekeltségei mellett olyan cégek sorakoztak fel, amelyek üzleti kapcsolatban állnak az egykori gázszerelővel.

A magyar első osztályú foci mára így a NER-lovagok játszóterévé avanzsált, ami roppant veszélyes jövőképet vetít előre. A TAO-támogatási rendszerből érkező plusz forrásokat a klubok felhasználhatták volna arra, hogy felkészülve a jövőre, rizikó és kockázat nélkül próbálják erősíteni a bevételeik piaci lábát, ám a kényelem és a pénzbőség teljesen elvitte erről a feladatról a fókuszt. Így pedig a széljárás megfordulása esetén a klubok gazdálkodása lufiként fog kipukkanni. Ezt a veszélyt, a bizonytalan finanszírozást erősítik meg az UEFA legfrissebb üzleti jelentésének magyar bajnokságra vonatkozó számai is.

Bizonytalan és átláthatatlan, honnan jönnek a bevételek

Az UEFA 2018-as üzleti évet taglaló jelentése szerint a magyar bajnokság bevételei mintegy 50 százalékkal 134 millió euróra emelkedtek egy év alatt (akkori átfolyamon számolva 43 milliárd forintra), ami európai viszonylatban a 18. helyre volt elég. Régiós összevetésben azonban sokkal előkelőbb helyen állunk - bár nagy panasz nem lehet a top20-as helyezésre sem. Az elmúlt néhány évben a magyar bajnokság a bevételei alapján Ausztria mögött már a második helyet foglalja el, miközben 2015-ben még csak az 5. helyen szerepelt az NBI.

 

Az Európai Labdarúgó Szövetség kimutatása szerint a bevételek majdnem fele, 47 százaléka egyéb forrásból érkezett - ez számításaink szerint mintegy 20 milliárd forintra taksálható. Ebből kiindulva kijelenthető az is, hogy az NBI-es klubok félig beazonosíthatatlan forrásból jutnak bevételhez. Azt ugyan lehet tudni, hogy ide sorolják a különféle támogatásokat, egyéb bevételeket, sőt Magyarország esetében már a tévés közvetítési díjak sem képeznek külön bevételi lábat, mivel azok már az MLSZ-en keresztül jutnak el a klubokhoz. Ezzel is magyarázható, hogy a jelentés hazánk esetében gyakorlatilag 0 százalékra teszi a helyi tévés közvetítési díjakból származó bevételeket, miközben a top20-as csapatok közül minden más bajnokság esetében szerepel a tétel. Akár egészen jelentős, 50 százalékot is meghaladó részesedéssel az angol bajnokság esetében, de a szomszédos Ausztriában is 9 százaléka a bevételeknek ebből a forrásból származik.

A top20-ból azonban egy más szempont miatt is kilóg Magyarország, nevezetesen az egyéb bevételek kimagasló aránya miatt. Az első 20 között ennél nagyobb mértékben csak a kazah bajnokság csapatainak származik bevétele ilyen forrásból (72 százalék), de az egész európai rangsort tekintve is kevés példa van ilyenre. A magyar kluboknál nagyobb arányban jutnak bevételhez egyéb címszó alatt

  • a san marinói csapatok (71 százalék),
  • a grúz csapatok (65 százalék),
  • a montenegrói (53 százalék),
  • a bolgár (50 százalék),
  • valamint az izlandi klubok (49 százalék).

Vagyis rettentően csalóka Magyarország 18. helye európai szinten, a bevételek összetételét tekintve ugyanis nagyon távol áll a hazai bajnokság Európától.

Financiális oldalról nézve az sokkal inkább a balkáni országok és a törpeállamok csapatainak szintjén helyezkedik el.

Az egyéb bevételek kimagasló aránya egyáltalán nem nevezhető előnyösnek, sőt sokkal inkább a kiszámíthatatlanságra utal. Mint azt az UEFA is megjegyzi,

az egyéb bevételeken belül a támogatások és az adományok a leggyakoribb tételek, az ilyen forrásból érkező bevételek magas aránya a klubfinanszírozás bizonytalan jellegére utal a közép- és alacsony jövedelmű ligákban.

Ráadásul úgy tűnik, hogy az elmúlt néhány évben némiképp romlott is a helyzet Magyarországon. Bár 2015 óta minden évben jelentős mértékben származott egyéb forrásból az NBI-es klubok bevétele, olyanra még nem volt példa, hogy nagyobb részt képviseljen az egyéb forrás a bevételeken belül, mint a szponzori és hirdetési bevételek. Utóbbiak aránya 2018-ban 41 százalék volt, s erre a forrásra nagyon részletesen most nem is térnénk ki, egy korábbi anyagunkban részletesen körbejártuk, hogy kik támogatják az elsőosztályban szereplő klubokat. A kép egyértelműen kirajzolódott:

közbeszerzéseken jól szereplő vállalkozások, vagy épp a tulajdonos céghálójába tartozó társaságok tűnnek fel szponzorként a csapatok mögött. Piaci és NER-től teljesen független támogatóra alig találni példát.

 

Jegy- és bérletbevételek tekintetében ugyanakkor kiemelkedő volt a 2018-as év. Arányaiban nézve a korábbi években stagnáló 2 százalék után 3 százalékát köszönhették ennek a forrásnak a klubok, mivel nominálisan jelentős növekedés volt. Átszámítva a korábbi 1,78 millió euró után kicsivel több mint 4 millió érkezett a klubok kasszájába a jegy- és bérleteladásoknak köszönhetően. Ez közel 1,3 milliárd forintot tesz ki NBI-es szinten, ami egyben azt is jelenti, hogy a stadionokba kilátogató érdeklődők 2018-ban ki tudták termelni a focisták amúgy hatalmas bérköltségét. Mint korábbi cikkünkben levezettük: a klubok 2018-ban 1,3 milliárd forintot költöttek el a játékosok fizetésére, ami 3,3 millió forintos átlagos fizetést jelentett.

A jegybevételek növekedésének hátterére ugyan az UEFA jelentése nem tér ki, valójában két fő kiváltója lehet ennek:

  • egyrészt a hazai kimutatások alapján mintegy 15 százalékkal, 3300 fő fölé emelkedhetett az átlagos nézőszám az NBI-es meccseken.
  • Másrészt 2018 őszén a Fehérvár FC bejutott az Európa Liga csoportkörébe, ami 6 plusz, ezen belül 3 hazai, a megszokottnál nagyobb nézőszámot hozó mérkőzést jelentett.

A régiót tekintve azonban nem lehetünk túlságosan büszkék erre a 3 százalékos részarányra, hiszen ez, a költségvetés legfőbb piaci alapjának tekinthető bevételi forrás más ligákban sokkal nagyobb arányt képvisel. Az NBI-nél kisebb mértékben egyedül az ukrán bajnokságban szereplő csapatok jutnak pénzhez a jegyeknek és bérleteknek köszönhetően - bevételeik csupán 2 százaléka ered innen. Ellenben az osztrák bajnokságban a költségvetés 17, a lengyelben 14, a szerb ligában 11, a szomszédos szlovák bajnokságban pedig 9 százaléka származik innen.

 

1700 forint hozamot jelent egy néző a bajnokságnak

Az UEFA jelentése alapján az elmúlt évek viszonylatában most először került fel a top30-as listára Magyarország a nézőkre jutó eredményt tekintve. Ez alapján 2018-ban már értelmezhető nagyságrendű hozamot jelentett egy-egy néző a magyar kluboknak, akik mintegy 5,4 euró, vagyis 1700 forintot hoztak a csapatok kasszájába.

A korábbi években ez még a 2-3 eurót sem érte el, mivel nominálisan az alacsony nézőszámokhoz alacsony összegű jegy- és bérletbevétel társult. Ezen bevételi forrás 2018-as 125 százalékos megugrása azonban ezt a fajlagos mutatót is európai szintre emelte. Igaz, a 30-as listában "csak" a 26. helyre volt ez elég, a régiónkból előttünk csak Ausztria kapott helyett, az ottani csapatoknak 20,4 eurót hozott a vizsgált évben egy néző.

Mögöttünk felfért még a listára

  • a lengyel bajnokság 4,6 euróval,
  • a horvát 4,3-mal,
  • illetve Szlovákia a 30. helyet csípte meg 3,7 euróval.

Az élen egyáltalán nem nagy meglepetésre az angol bajnokság szerepel 38,6 euróval, mögéjük a német bajnokság került 35,8 euróval és a spanyol 34,2 euróval.

Az UEFA adatai tehát rávilágítanak arra a tényre, hogy bár nem áll rosszul összbevétel tekintetében a magyar bajnokság európai viszonylatban, a források összetétele egyáltalán nem jelez biztonságot és kiszámíthatóságot. A bevételek nagyrészt ugyanis szponzorként feltűnő NER-vállalkozóktól, illetve beazonosíthatatlan forrásokból származnak. Ugyan a cégek a közbeszerzéseken tetemes nyereségre tesznek szert, nem kockáztatunk nagyot azzal a feltételezéssel, hogy a pikszisből való kikerülésük esetén tőlük kevesebb jutna a miniszterelnök kedvenc sportágára. Ugyanúgy, ahogy az egyéb forrásként megjelenő egyszeri támogatások, önkormányzati hozzájárulások is megcsappanhatnak. Éppen ezért lett volna fontos, hogy ezt az támogatás szempontjából hálás időszakot, amikor bőséges pénzeső hullik a kiválasztott klubokra, a piaci források megalapozására szenteljék a klubok. Enélkül a széljárás fordulása esetén az összeomlás fenyegeti a csapatokat.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.