7p

Azután, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter november 9-én bejelentette, ársapka kerül a tojásra és a burgonyára, sokan fellélegeztek, hiszen a boltokban észrevehetővé vált a termékek drágulása. De mi a helyzet európai összehasonlításban, mennyire egyedi a magyar tojás- és krumplihorror?

Ha az árstopok bevezetéséről van szó, minden újabb termékkör hozzáadásakor felmerül a kérdés: mennyire volt indokolt mindez? Nos, a legutóbb bekerült burgonya és tojás esetében az nem kérdés, hogy itthon brutálisan megdrágult mindkét termék, de hogy áll Magyarország a nemzetközi összehasonlításban?

Tényleg megdrágult a tojás

Az egyértelműen kirajzolódik az Eurostat adatain is, hogy a kormány időben lépett közbe, hiszen októberre gyakorlatilag két hónap alatt a duplájára emelkedett az áremelkedés üteme Magyarországon – ez az év végéig pedig valószínűleg még kellemetlenebb drágulást ígért volna.

A hazai áremelkedés az idei évben végig az uniós átlag felett volt, sokkal nagyobb ütemben gyorsult, mint az EU átlaga. Hiszen míg januárban a magyar tojásárak emelkedése az uniós átlagnak még "csak" kevesebb mint duplája volt, addig októberre ez a különbség már közel négyszeresre duzzadt. Az előző év azonos időszakához mért, októberi 87,9 százalékos drágulás egyébként olyannyira kiugró, hogy semmilyen más országban nem mértek hasonlót, a legközelebb Észtország járt, a maga 60,1 százalékos áremelkedésével.

Az összehasonlítás szempontjából Magyarország számára mindig különösen fontos V4-ek és régiós országok fogyasztói közül a cseh vásárlók szembesülhettek a legnagyobb áremelkedéssel, hiszen itt 52,9 százalékkal volt drágább a tojás októberben, mint egy évvel korábban, míg aránylag legkevésbé Lengyelországban emelkedett a tojás ára, 21,7 százalékkal.

Így alakult ki a kis magyar tojáshorror

Arra a kérdésre, hogy mi történt a tojás árával, Németh Zoltán, a tojástermelő Capriovus Kft. ügyvezető igazgatója október végén a Forbes-nak a háborút, az energiaválságot, az aszályt, és a forintgyengülést nevezte meg a megdöbbentő drágulás fő okaként. A szakember szerint még az is közrejátszott, hogy Magyarország csak 50-60 százalékban tudja saját forrásból fedezni a tojásfogyasztását, a maradékot pedig főleg Lengyelországból importálta, amely azonban hirtelen nehéz helyzetbe került, hiszen részben az ukrán tojásszállításokra támaszkodik. Ez a csatorna viszont a háborúval elapadt, így Lengyelországból beszerző lett szállító helyett – írta cikkében a portál.

Ennek fényében egyébként különösen érdekes, hogy Lengyelországban a tojás ára nem ugrott meg kiugróan az elmúlt hónapokban, azaz valószínűleg ahhoz maradt elég tojása a lengyeleknek, hogy a saját igényeiket többé-kevésbé sikeresen kielégítsék.

A tojásra is megérkezett az árstop. Fotó: Depositphotos
A tojásra is megérkezett az árstop. Fotó: Depositphotos

A termelőket aggasztja az árstop

A Magyar Tojásszövetség árstopra reagáló korábbi közleményéből ugyanakkor kiderült, hogy ez az intézkedés jelentős nehézségeket és termékhiányt hozhat.

Mint írták, több mint 2 milliárd tojást eszünk évente Magyarországon, aminek nagy részét nem húsvétkor, hanem a karácsonyi csúcsidőszakban fogyasztjuk. Felhívták a figyelmet, hogy ekkor tud a termelő arra a haszonra szert tenni, amit egyébként a szűkös nyári szezonban nem tudnak érvényesíteni, illetve elveszítenek.

Ha a termelő nem tudja az önköltséget és a megélhetéshez szükséges árbevételt realizálni, számítani kell termékhiányra, már középtávon is - figyelmeztettek.

A szövetség ekkor ismertette azt is, hogyan alakul ki Magyarországon a tojás ára. Ezen tényezők alapján pedig igazán jól látszik az, hogy pontosan mi miatt ugorhatott meg annyira a tojás ára, hogy a kormányzat indokoltnak látta bevenni az árstopos termékek körébe a tojást:

  • Termelői költségek: a termelői költségek 70 százaléka a takarmányköltség, ami egyrészt az orosz-ukrán háború miatt (mindkét ország jelentős búza, kukorica és napraforgó termelő ország) akár négyszeresre drágultak. A takarmánynál világpiaci árakkal számolnak, sok esetben euróban kell fizetni, így a forintgyengülés sem tett jót. A jelentős kiadások közt említették még például a tojótyúkok beszerzését és felnevelését, valamint az energetikai (fűtés, hűtés, légcsere) költségeket is, ezen tétel esetében a szövetség tízszeres, húszsoros drágulásokkal találkozott.
  • Csomagolóhelyi ár: a tojások nagy része csomagolóközpontokba kerül, ahonnan csomagolóhelyi áron továbbítják az árut az üzleteknek. Itt a legnagyobb költség a csomagolóanyag, ami egy újabb „hozzávaló”, mely a ​papír drágulása miatt szintén ​jelentősen emelkedett.
  • Fogyasztói ár: a nagy áruházláncok általában versenyeztetik a tojásbeszállítókat, kiválasztják a legalacsonyabb áron szállító termelőt. Így a tojás végső, fogyasztói árát – a saját költségeik ráterhelése után – a kereskedők határozzák meg.

A burgonya helyzete nem olyan extrém

Mi a helyzet a másik friss árstopos termékkel? Az rögtön látszik, hogy az áremelkedés mértéke egyáltalán nem annyira kiugró európai szinten sem, mint a tojás esetében, hiszen az előző év azonos időszakához képest az októberben mért 45,6 százalékos adat az uniós toplista második helyét jelentette, a hazai drágulást a ciprusiak 60,8 százalékos indexe megelőzte.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy korábbi cikkünkben a magyarok krumplija még azon termékek közt szerepelt, amelyek áremelkedése elmaradt az uniós átlagtól.

Ez a tendencia mostanra teljesen megfordult, és a hazai áremelkedés októberben az uniós szint több mint kétszeresére emelkedett, azaz itthon lényegesen gyorsabban emelkedik a burgonya ára, mint az EU-s államok átlaga.

Ha a régiós összehasonlítást nézzük, a tojás árának emelkedéséhez hasonlóan alakult a toplista ezen termék esetében is, hiszen a legjobban Magyarországon drágult a burgonya, ezt szorosan Románia követi, 38,8 százalékos áremelkedéssel. A legkevésbé a krumpli esetében is Lengyelországban emelkedtek az árak, az uniós átlagtól éppen elmaradó 16,2 százalékkal.

A burgonyatermelők sem nyugodtak

Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, az Infostartnak nyilatkozva Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense azt mondta, a termelők számára a bejelentett ársapka a legrosszabb forgatókönyv megvalósulását jelentette:

számunkra az a legrosszabb szcenárió, hogy az ársapka az új- és az édesburgonya kivételével minden kiszerelésű és minden fajtájú burgonyát érint.

A szakmai szervezet szerint idén nagyjából 14 ezer burgonya termett hazánkban, és mivel az éves burgonyafogyasztás fejenként 28 kilogrammra rúg, az idei számok azt jelentik, hogy december végéig, január elejéig elfogy a hazai krumpli.

Az alapvető probléma az, hogy idén nagyjából 11 százalékkal kevesebb burgonya termett Magyarországon, mint egy évvel korábban - fejtette ki Kulich Éva, aki arról is beszélt, hogy a kistermelők szinte már mind el is adták az idén termett krumplit, így az ársapka elsősorban a nagyobb területeken gazdálkodókat érintheti hátrányosan, akiknek ráadásul a jócskán megemelkedett tárolási költségeket is fizetniük kell.

Mindezek alapján tehát úgy tűnik, hogy a burgonya esetében a rossz termés, valamint a megemelkedett tárolási és működési költségek okozhatták az áremelkedést.

Akkor most irigykedjünk a lengyelekre?

Az újonnan bevezetett ársapkák hatása elsőként majd a novemberre vonatkozó részletes inflációs adatokban fog megjelenni, amelyekre december 8-áig kell várni, akkor teszi azt közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az azonban biztos, hogy túlságosan jelentős inflációcsökkentést a kormány sem vár a krumpli és tojás árának korlátozásáról, hiszen a döntést a Kormányinfón bejelentett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter maga is úgy fogalmazott, hogy ettől a kabinet nem vár 0,1 százalékpontnál nagyobb inflációcsökkentő hatást.

Mindezek fényében pedig könnyen felmerül az a gondolat, hogy lehetséges, hogy a lengyelek végső soron jobban jártak a maguk uniós átlag alatti áremelkedésével, hiszen abban az országban attól sem kell majd tartani, hogy a kormányzati belepiszkálás miatt egyszerűen eltűnnek egyes termékek a polcokról.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!