Csak nagyon óvatos bizakodás figyelhető meg a magyarországi vállalkozások jövő évi toborzási kedvét illetően. A cégek mintegy harmada, 29 százalékuk tervez munkavállalókat felvenni 2026 első negyedévében, egyötödük viszont létszámcsökkentésben gondolkodik. A két mutató eredményeként a Nettó Foglalkoztatási Mutató +11 százalékon áll, ami a felmérésben vizsgált 41 ország közül a mezőny második feléhez, ott is a középső részéhez elegendő – mondta el lapunknak Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója.
Fotó: Manpower Magyarország
A magyar adat alacsonyabb az európai (19 százalék) és a globális átlagnál is (24 százalék). Európában a Nettó Foglalkoztatási Mutatót a hollandok (36 százalék), az írek (31 százalék) és a svédek (30 százalék) húzzák fel. A nemzetközi színtéren Brazília (54 százalék), India (52 százalék) és az Egyesült Arab Emírségek (46 százalék) emelkednek ki.
Először a kékgallérosokat bocsátják el
„Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi cégek foglalkoztatási kedve leköveti a hazai makrogazdasági trendeket. Legelőször a termelő, gyártó szektorok, az autóipar, a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem reagálnak elbocsátásokkal. A kékgalléros dolgozók körében láthatók a legnagyobb hullámzások a munkaerő létszámában” – tette hozzá Varga Péter.
A megrendelések visszaesése, a gyengülő kereslet először az iparban csapódnak le. Az orosz-ukrán háború kitörésekor, 2022 februárjában még 3,7 százalék volt az állástalanok aránya Magyarországon, ami aztán lassú emelkedésnek indult, elsősorban a kékgalléros foglalkoztatottak körében.
Ugyanakkor az elmúlt bő egy évben már stabilan 4,2-4,5 százalék között mozgott a mutató (októberben 4,4 százalékot mért a Központi Statisztikai Hivatal, a KSH), amiben a Magyarországra települő külföldi, leginkább kínai nagyberuházók hatása is meglátszik. Az akkumulátorcégek munkaerőigényére is kitérünk majd, de most térjünk vissza a Manpower felméréséhez!
Fotó: Depositphotos.com
A magyar munkaerőpiac a stagnáló gazdaság ellenére is jól tartja magát. Ugyanakkor a kiszolgáltatottságát növeli, hogy jelentős mértékben támaszkodik az autóiparra, ami Európában az elmúlt években a globális folyamatok egyik vesztesévé vált. „Magyarországon nagyon sok kis- és középvállalkozás (kkv) a Tier 1-es és a Tier 2-es beszállítói kör tagjaként szolgálja ki alkatrészekkel, elektronikai berendezésekkel, különböző szolgáltatásokkal a német és a globális autóipart, ami jelenleg komoly nehézségekkel szembesül minden irányból, a kínai gyártók előretörésétől kezdve az amerikai védővámokig” – magyarázta Varga Péter.
A bizonytalanságra jellemző, hogy a Manpower kutatása szerint az autóipar összességében nem tervez létszámbővítést 2026 első negyedévében sem. Bár az elemzők jövőre már 2-3 százalékos GDP-növekedést várnak Magyarországon, a bővülést továbbra is a belső fogyasztás, a szolgáltatások húzhatják, és az ipar még mindig takaréklángon éghet.
Erre utal az is, hogy a gyártás területén mindössze 10, az építőiparban és az ingatlanszektorban 9, míg a kereskedelemben és a logisztikai ágazatban 8 százalékon áll a cégek nettó toborzási kedve. Ezzel szemben a vendéglátás (34 százalék), a közmű és természeti erőforrások (31 százalék), valamint a pénzügy és biztosítás (19 százalék) területén jóval optimistábbak a vállalkozások.
Debrecenbe kéne menni
Régiós viszonylatban is jelentősen az eltérések. Közép-Magyarországon kiemelkedő, 30 százalékos a nettó foglalkoztatási érték. Érdekesség, hogy a mutatóhoz nem a főváros járul hozzá a legjobban, hiszen Budapesten mindössze 4 százalékon áll az index. A kelet-magyarországi nagyberuházások (CATL, Semcorp) húzhatják fel az Észak-Alföldet és az észak-magyarországi régiót (24, illetve 22 százalék), míg a lista másik végén a Dél- és a Nyugat-Dunántúl állnak, ahol összességében 1, illetve 6 százalékos létszámcsökkentés várható a vállalkozások részéről a jövő év elején.
Varga Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a cégek mérete is meghatározó. „A kkv-szektor a legaktívabb, a 10 és 250 fő közötti vállalkozásoknál látjuk a legnagyobb toborzási kedvet. A mikrocégek és a nagyvállalatok visszafogottabbak, és az átlag alatt terveznek létszámbővülést” – mondta el a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója.
A legkisebb, 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató társaságoknál a bérköltség jelenti a legnagyobb akadályt. Az ő esetükben már egyetlen ember felvétele is jelentős létszámbővítést és így költségnövekedést jelent. Nem beszélve arról, hogy számukra lehet a legnehezebb kigazdálkodni a kötelező fizetésemeléseket is, ami jövőre a minimálbérnél 11, a garantált bérminimumnál pedig 7 százalék lesz.
A nagyvállalatoknál pedig erőteljesen meglátszik a hatékonyságnövelés, a belső folyamatok automatizálása, akár a mesterséges intelligencia segítségével. Varga Péter szerint egyébként is jellemző a magyarországi cégekre, hogy nem töltik túl a munkaerőkeretüket, inkább kevesebb emberrel, de hatékonyabb belső folyamatokkal igyekeznek működni. „Ez a tendencia leginkább a 2023-as, 2024-es években gyorsult fel” – tette hozzá a szakértő.
Bár egyre több szakértő elmondja, sőt, a novemberi kamatdöntő ülést követően Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is megjegyezte, hogy egyre kevésbé feszes a magyarországi munkaerőpiac, valójában még mindig magas szinten áll a munkaerőhiány.
„A megkérdezett cégek 74 százaléka panaszkodott erre, bár én már inkább a megfelelő képzettségű munkaerő hiányáról beszélnék. Egyre fontosabb ugyanis a technológiai jártasság, nemcsak a fehérgalléros munkaköröknél, hanem a kékgallérosoknál is, a gyártás területén, a mérnöki pozíciókban” – fogalmazott Varga Péter.
Ezt támasztják alá a Kelet-Magyarországon beruházó nagy kínai akkumulátorcégek tapasztalatai is. Oláh Tamás, a Semcorp Hungary Kft. HR-vezetője szerint Debrecenben már nem az a fő kérdés, hogy van-e munkaerő, hanem az, hogy megfelelő kompetenciákkal rendelkezik-e. Itt pedig a cél szentesíti az eszközt.
„Nagyon sok olyan erős szaktudással érkező kollégát vettünk fel, akik nem rendelkeznek debreceni kötődéssel, hanem adott esetben több száz kilométerről érkeznek” – fogalmazott Oláh Tamás a Debreceni Regionális Gazdasági Fórum eseményén.
Fotó: Depositphotos.com
„Annyira automatizált és magas szintű a technológia, hogy újfajta kompetenciákra, magasabb tudásszintre van szükség. Olyan technológiákkal kell dolgozniuk a munkavállalóknak, amelyekre Magyarországon korábban nem volt példa” – ezt már Kitta Alexandra, a CATL Debrecen toborzási vezetője tette hozzá. A szakértő arról is beszélt, hogy a gyárakban egyre inkább tűnnek el a „betanított” feladatok, a helyüket pedig a magasabb szintű kompetenciát igénylő munkakörök teszik ki, amelyekhez új tudás kell.
„A cégeknek aktívan részt kell venniük a képzésben, mert a jelentkezők nagy része nem rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyekre a modern gyárakban szükség van” – jegyezte meg Oláh Tamás a Semcorptól.
Abban pedig mindketten egyetértettek, hogy a CATL és a Semcorp számára is kulcsfontosságú a Debreceni Egyetemmel és az önkormányzattal való együttműködés. Hosszú távú megoldást ugyanis csak a munkavállalók képzése jelenthet.
Már csak azért is, mert Magyarországon az idei évtől még tovább szigorodtak a harmadik országbeli munkavállalók behozatalának a lehetőségei. A kormány a jövő évre is 35 ezerben határozta meg a vendégmunkás-kvótát, amit egyébként tavaly sem használtak ki a vállalatok. Erről, és a hazai toborzási piac nehézségeiről ebben a cikkben írtunk részletesen:
De a környező országokból is egyre nehezebb munkavállalókat behozni Magyarországra. „Ma már elmondhatjuk, hogy a romániai bérek szinte paritásban vannak Magyarországgal. A határmenti régió pedig, vagyis a Temes, Arad, Bihar és Szatmár megyék alkotta tengely Románia legfejlettebb ipari övezete, ahol a gyártás és logisztika épp olyan versenyképes bérszintet kínál, mint a magyar oldalon” – beszélt a romániai munkaerő potenciális magyarországi behozataláról Razvan Zglobiu, a Prohuman HR-szolgáltató cégcsoport romániai szakértője.
Már óvatosabban fogadják a cégek a „repülőrajt-előrejelzést”
A Profession.hu felmérése eközben arra mutat rá, hogy minőségi javulást látnak a pályázók tekintetében. „Kevesebb munkaadó számolt be a jelöltek szaktudásával vagy nyelvtudásával kapcsolatos hiányosságról. A megnövekedett jelentkezőszám miatt azonban nehezebbé vált a megfelelő jelöltek kiválasztása a cégek számára” – mondta el Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Az állásközvetítő portál is arra a megállapításra jutott, hogy csak óvatosan bizakodnak a cégek 2026-tal kapcsolatban: tízből négy tervezi jövőre a foglalkoztatotti létszám emelését. Ez a tavalyi tervekhez képest 6 százalékpontos visszaesést mutat. Szerencsére elbocsátásokra sem sokan, mindössze a vállalatok 12 százaléka számít. Ez nagyjából megegyezik az elmúlt két év átlagával.
Fotó: Manpower Magyarország
Érdekesség, hogy egy éve még a Manpowernél is magasabb volt a Nettó Foglalkoztatási Mutató a mostaninál. 2024 végén 18 százalékot mértek, amiben – a mostanihoz hasonlóan – a gazdaság felpörgésével kapcsolatos várakozásokat érhettünk tetten. Még 2025 első negyedévében is 16 százalékon állt az index. A cégek optimizmusát akár Orbán Viktor miniszterelnök szavai is fokozhatták, amikor repülőrajtról és élénkülő gazdaságról beszélt. Utána pedig ismerjük, hogy mi történt.
„A jövő évben is inkább egy stagnálást érzek a munkaerőpiacon. Úgy látom, hogy a legtöbb munkáltató kivárásra játszik az áprilisi választások miatt” – fogalmazott Varga Péter.
A magyar munkaerőpiac számára a demográfiai válság is kihívást jelent. „Évente 60-70 ezer fővel csökken Magyarországon a népesség száma, ami a munkaképes korú lakosságot is érzékenyen érinti” – ezt Balog-Béki Márta, az MBH szenior makrogazdasági elemzője tette hozzá.
A szakértő arról is beszélt, hogy 2025-ben összességében 4,4 százalékos átlagos munkanélküliségi rátával számolnak, ami jövőre 4,2 százalékra mérséklődhet. Az MBH szerint 2026-ban 2,8 százalékos gazdasági növekedés várható, azonban a kedvezőbb konjunktúra csak némi csúszással javíthatja érdemben a munkaerőpiac legfontosabb mutatóit. „A beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben” – fogalmazott a szakértő.
Az egyéni vállalkozók országa lettünk
Egy másik fontos kérdés, ami szintén alapjaiban befolyásolhatja a magyarországi munkavállalók helyzetét, hogy megfordulhat-e a társas vállalkozásoknál látható tendencia. A KSH adatai szerint ugyanis már 37 hónapja, vagyis több mint 3 éve mérséklődik a társas vállalkozások száma.
2022 szeptemberében 529 303 ilyen céget regisztrált a hivatal, azóta pedig folyamatos a lejtmenet. Idén januárban még enyhén 503 ezer fölött állt a társas vállalkozások száma, októberre viszont már 495 ezer alá zuhant.
Eközben az összes, Magyarországon regisztrált vállalkozás számában már nem látni ilyen drasztikus esést. Sőt idén októberben még enyhén emelkedni is tudott a cégszám, 1 millió 811 ezer fölé. Trendszerűen azonban itt is zsugorodik a piac, hiszen 2021 januárjában még 1 millió 815 ezer vállalkozás működött Magyarországon.
A teljes cégszámot az egyéni vállalkozók tartják lélegeztetőgépen. Az Opten adatai szerint októberben mindenkori csúcsára, 646 ezer fölé emelkedett a számuk, közülük pedig 557 ezren voltak aktívak – ez is rekord.
A céginformációs vállalat szerint jól látszik, hogy a társas vállalkozások fáradnak, ezért is jött jókor számukra akár a kedvezményes kamatozású likviditási hitelt nyújtó Széchenyi Kártya fix 3-as konstrukciója, akár a múlt hónapban bejelentett, 11 pontos adó- és adminisztrációcsökkentő csomag.
„A vállalkozói kör tehát átrendeződik: a magasabb költségszintű társas forma helyett egyre többen választják a rugalmasabb, olcsóbb EV-modellt” – fogalmazott Alföldi Csaba Tamás, az Opten céginformációs szakértője. 2026-ban ezt a folyamatot is érdemes lesz nyomon követni.
