<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

Több szempont miatt is merész vállalásnak tűnik Karácsony Gergely, miniszterelnök-jelölt minimálbérre vonatkozó programpontja. Az emelés még jobb esetben is megfeszített tempót jelentene a vállalkozások számára, feltétele pedig a gazdasági folyamatok töretlen lendülete. 

A 2022-es választások előtti időszakban a pártok gazdasági programjának részletes bemutatását tervezzük. A cikk ennek a tervezett sorozatnak a jegyében készült.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere május 15-én jelentette be, hogy elindul az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelölti előválasztásán. Pár hónappal később, most július 3-án pedig a gazdasági programját is ismertette. Az egyik pont szerint bérfelzárkózási programot vezetne be, melynek részeként

200 ezer forintra emelné a nettó minimálbért, ehhez kapcsolódóan pedig támogatni fogják azokat a vállalatokat, amelyek az éves eredménynövekedés jelentős részét béremelésre fordítják. 

Bár első hallásra és olvasatra ismerősnek tűnhet a minimálbér 200 ezer forintra történő emelése, hiszen a kormányfő nemrég jelentette be ezt a tervét. Ám Orbán Viktor és Karácsony Gergely javaslata mégis merőben különbözik egymástól, egy valamiben azonban megegyeznek: nagy feladat mindkettő kivitelezése. 

A fő különbség a két ötlet között, hogy míg Orbán Viktor bruttó 200 ezres minimálbérről és jövő évi, vagy utáni, tehát 2022-es, 2023-as vállalásról beszélt, a miniszterelnök-jelölt Karácsony viszont a ciklus végéig emelné nettó 200 ezerre a kötelezően adandó legkisebb bért. Vagyis ő nem papíron szeretné a 200 ezret látni, hanem az érintettek kezében. 

A mostani állapotokhoz képest majdnem duplázna Karácsony

Tehát először is tételezzük fel, hogy a bruttó 167 400 forintos minimálbér Orbán Viktor tervének megfelelően egy lépésben emelkedik bruttó 200 ezerre. Ez szinte példátlan mértékű, 19,5 százalékos növekedést jelent majd. A "szinte" szó használata indokolt: az Orbán-kormánynak nem ez lenne az első jelentős mértékű minimálbér-emelése. Még 2012-ben az akkor életbelépő adóváltozások miatt szükség volt arra, hogy a minimálbér 19,2 százalékkal emelkedjen. A bruttó ilyen mértékű növelése biztosította azt, hogy az adójóváírás kivezetése miatt a legkisebb kötelező bérért dolgozók nettó fizetése ne csökkenjen. 

Most azonban ilyenről nincs szó: adóváltozások nélkül a nettó is 19,47 százalékkal növekedne, ha jövő év január elsejétől 200 ezres minimálbér szerepelne a bérlapon. A nettó fizetés 133 ezer forintra nőne. 

Nettó 200 ezres minimálbér a cél (Fotó: Bánkuti András)Nettó 200 ezres minimálbér a cél (Fotó: Bánkuti András)

Innen indulna tehát Karácsony Gergely nettó 200 ezres minimálbérre vonatkozó programpontja. Az egyszerűség kedvéért kiszámoltuk, ahhoz, hogy valaki 200 ezer forintot vihessen haza, bruttó 300 751 forintos bérre van szükség a jelenlegi adózási szabályok mellett. Ebből pedig könnyen kiszámolható, évente fixen 25 187 forinttal kellene emelni a minimálbért ahhoz, hogya ciklus végére, tehát 2026-ra meglegyen a kívánt bérszint. Az időszakot nézve évi 9 és 12 százalék közötti minimálbér-emelkedéseket jelentene ez, ami jócskán meghaladja az elmúlt időszakban jellemző 7-8 százalék körüli növekedési ütemet. Tény, a felzárkózáshoz az kevés volt, vagyis a forint gyengesége miatt volt az leginkább. 

Máltai és szlovén szintre, a középmezőnybe kerülne a magyar minimálbér, de...

Bár azt nem lehet előre megmondani, hogy 2026-ig hogyan változnak a tagállamok minimálbérei, iránymutatásként mégis érdemes kitekinteni a nemzetközi rangsorra. Ezzel az évenkénti 9-12 százalék közötti emeléssel mindenesetre jó esély mutatkozik a bérfelzárkózásra. Ennek pedig egy oka van: ez a növekedési ütem igazán kimagasló a többi tagállaméhoz képest. 

Aktuális 353 forintos euróárfolyamon számolva a bruttó 300 751 forint 852 eurót jelentene, a legfrissebb, idei adatsor alapján rengeteget tudna előrelépni Magyarország. Egészen pontosan egy ilyen minimálbér Málta és Szlovénia közé sorolná hazánkat. Máltán 785, Szlovéniában pedig 1024 euró a havi bruttó minimálbér. 

A forint erőssége, illetve gyengesége azonban bezavarhatna a képbe, mint ahogy azt teszi az elmúlt években is. Többször is írtunk már arról, hogy a forintban regisztrált kiemelkedő bérnövekedési ütem átváltás után teljesen erodálódik. Így nemzetközi statisztikákban változatlanul olcsónak tűnik a magyar munkaerő az alacsony euróban számolt fizetések miatt. 

Első körben a cikkünk írásakor érvényes árfolyammal számoltunk, de akkor sem lenne nagy probléma, ha a mostaninál sokkal gyengébb lenne a hazai fizetőeszköz. 380 forintos eurójegyzés esetén is 791 euró lenne a megemelt minimálbér, ami még mindig magasabb a máltai értéknél. 

Kemény fába vágná a fejszéjét Karácsony Gergely

Bár a kötelezően adandó legkisebb bérért már egyre kevesebben dolgoznak Magyarországon, mégis komoly következményei vannak az emelések mértékének. Egyrészt a versenyszféra bérkiigazítását hozná magával, mivel a minimálbér feletti fizetéseket is rendezni szkséges. Másrészt több szociális juttatás  meghatározásánál is szerepe van a minimálbérnek, mint például az álláskeresési járadék. Így a központi költségvetésre is hatással lenne, a kiadások növekedésén keresztül. Igaz, ezzel párhuzamosan a fogyasztáson és a járulékokon keresztül többletbevétel is keletkezik. 

A négy évre elosztott egyenlő mértékű emelési ütem pozitívuma a kiszámíthatóság a munkaadók számára. Hátránya viszont, hogy ha ez nem jár együtt a termelékenység, a hatékonyság növekedésével, akkor az végeredményben akár a vállalkozás megszűnésével is járhat. És van még egy szigorú feltétele annak, hogy Karácsony Gergely minimálbérre vonatkozó javaslatát végig lehessen vinni: lendületes gazdasági növekedés és bővülés szükséges.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.