Paks, Tiszaújváros, Cegléd, Gyula, Bezenye, Litér és Komárom is különleges gazdasági övezet lehet, legalábbis valamennyi településen található olyan beruházás, amely megfelel vagy megfelelhet a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvényjavaslat kritériumainak. Különleges gazdasági övezetnek nyilváníthat a kormány egy olyan új beruházást vagy bővítést, amely
- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
- legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű
- a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű
- munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.
Azt pedig már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől tudjuk, hogy a javaslat nem vonatkozik a fővárosra, valamint a megyei jogú városokra, csak a kisebb településekre. A gödi eset volt az első a sorban, de az arra vonatkozó szabályozás még jóval nagyobb volument, 100 milliárd forint teljes költségigényt határozott meg.
Megnehezíti a potenciális többi különleges gazdasági övezetek beazonosítását, hogy természetesen nincsen lista arról, hogy a kormány eddig hány beruházást minősített nemzetgazdasági jelentőségűnek. Ugyanakkor az eddigi gyakorlat szerint szinte bármi, bármikor felkerülhet a listára, attól függ, hogy ki és milyen kitartóan lobbizik érte. Például a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújítása is valamiért nemzetgazdasági jelentőségű ügy lett februárban.
A legtöbb nagyberuházás pedig jellemzően valamelyik megyeszékhelyhez köthető. Így a már korábban bejelentett debreceni, miskolci, kecskeméti, kaposvári, zalaegerszegi, dunaújvárosi és szombathelyi projektek sem felelnek meg a kormány kritériumainak. A külföldi befektetők elsősorban a nagyvárosok ipari parkjait nézik ki maguknak. Ugyanakkor a törvényjavaslatban az is szerepel, hogy ha a különleges gazdasági övezet több megye közigazgatási területét érinti, akkor a kormány jelöli ki azt a megyei önkormányzatot, amely a feladat- és hatásköröket gyakorolja.
Tehát olyan beruházásról is szó lehet, amely több megye területét érinti. Ezt a paragrafust nyílván nem véletlenül írták bele a törvényjavaslatba. Ugyanakkor nincs olyan gyár, amelyik átnyúlna egyik megye területéről egy másik megye területére. Így csak olyan infrastrukturális beruházásokra lehet gondolni, mint például a Budapest-Belgrád vasútvonal építése. Szinte minden feltételnek megfelel: a kormány már rég kiemelt beruházássá nyilvánította, többe kerül, mint 5 milliárd forint, és elég sok munkahelyet érint. Viszont nehéz elképzelni egy olyan különleges gazdasági övezetet, ami a magyar-szerb határtól Budapestig tartana.
Egy másik gigantikus beruházásra viszont tökéletesen ráillenek a kritériumok: ez pedig a paksi bővítés. A kormány már 2015-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, legalább 4 ezer milliárd forintba fog kerülni és gyakorlatilag nincs olyan család egész Tolna megyében, akinek ne dolgozna rokona vagy ismerőse a Paksi Atomerűműben. Ugyanakkor Paksnak kormánypárti polgármestere van, ellenben a Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat egyik fő eleme, hogy a legalább ötmilliárd forint költségigényű beruházások adóbevételeit a településektől a megyei önkormányzathoz irányítják az arányos elosztás jegyében.
Választási ígéretek
Ellenben Tiszaújvárosnak szocialista kötődésű polgármestere van, és itt épül a MOL történetének talán legnagyobb beruházása. Varga Mihály pénzügyminiszter és Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató tavaly szeptemberben tették le a poliol üzem alapkövét, a költség legalább 400 milliárd forint, a beruházást a kormány is kiemelten támogatja, valamint több ezer munkás dolgozik az építkezésen.
Cegléden is független polgármester nyerte az őszi önkormányzati választásokat, pedig néhány nappal előtte tette le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a német hátterű Infineon Technologies új gyáregységének alapkövét. A 32 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 6,4 milliárd forinttal járult hozzá, 76 magyar kis- és közepes vállalkozás található az Infineon beszállítói láncában, és mintegy 300 új munkahely jön létre. Annak nem találtuk nyomát, hogy már nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásról van-e szó, de ez csak döntés kérdése.
Szijjártó Péter eleve fontos szerepet játszhat abban, hogy hol lesznek a különleges gazdasági övezetek. Eleve a külgazdasági és külügyminiszter tárgyalja le többnyire a külföldi beruházásokat Dél-Koreától Németországig, így a jövőben ez is adu lehet a miniszter kezében, amivel érvelhet Magyarország mellett. Hiszen a benyújtott törvényjavaslat szerint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat helyi, például környezetvédelmi szabályai csak akkor alkalmazhatók majd a kijelölt területen, ha a kormány vagy a megyei önkormányzat nem állapított meg eltérő szabályokat. Tehát az ázsiai befektetőknek nem nagyon kell tartaniuk attól, hogy a települési jegyző esetleg belekötne valamibe.
Német és dél-koreai partnerek
Gyulán is tudták, hogy kinek kell levelet írni annak érdekében, hogy az Airbus Helicopters gyárának felépítése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű legyen. Szijjártó Péternek írtak kérelmet tavaly nyáron, novemberre pedig meg is lett erről a kormányzati papír. Az új létesítmény az Airbus és a magyar állam közös vállalkozásában fog működni. Az Airbus birtokolja majd a részvények többségét, és a cég lesz felelős az üzem operatív irányításáért is. Nem lenne meglepő, ha ez a tervek szerint 2021-ben beinduló gyár is felkerülne a listára.
További két esélyest találtunk még. Talán a mindössze kétezer lakosú Veszprém megyei Litér község felel meg legjobban annak a feltételnek, hogy a különleges gazdasági övezeteket kisebb településeken fogják kijelölni. Szintén Szijjártó Péter tette le az alapkövét a tavalyi önkormányzati választások előtt néhány nappal az acélszerkezeteit gyártó üzemnek, amely tízmilliárdos beruházást jelent, a kiemelt státusz is kipipálható, a német hátterű beruházó pedig közel száz új munkahelyet ígért.
VIP-státusz többet ér?
A legkisebb település, amelyik szóba jöhet, az a Győr-Moson-Sopron megyei Bezenye 1400 lakossal. A német ingatlanberuházó cég, a FAKT AG azon a területen dolgozna, ahol sok évvel ezelőtt az Eurovegas kaszinóvárost álmodták meg csúfos bukással más vállalkozó kedvű üzletemberek. Most valamiféle óriáskertészetet terveznek ide kismillió üvegházzal. Ugyanakkor a kormánytól tavaly októberben VIP-státuszt kaptak a Mercedeshez vagy az Audihoz hasonlóan, ezt pedig még a különleges gazdasági övezet státusz sem tudná überelni.
Komárom egy kicsivel nagyobb település, de nem megyei jogú város, így nem lehet kizárni, hogy ott is kijelölnek egy különleges övezetet. Főleg azért, mert dél-koreai beruházóknak tetszett meg a környék: az SK Innovation mintegy 200 milliárd forintból épít akkumulátor-gyárat, a kivitelező ráadásul a Market, ellenben a polgármester kormánypárti, így aligha örülne, ha az adóbevételeket részben átírányítanák a szintén kormánypárti többségű megyei önkormányzathoz.
