Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosító javaslatot, mely egyebek mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjének szerződéseit 10 évre titkosítaná. A beruházás pikantériája, hogy a kínai hitelből finanszírozott projekt kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban. A javaslatról szerdán vitáztak a parlamentben, a legfontosabb kérdéseket és válaszokat a 444 szedte egy csokorba.
Ezekből kiderült, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság pont nem a beruházás ellen szóló érv, hanem mellette, sőt most még fontosabbá vált ez a projekt, ezért minél előbb neki kell állni.
A Budapest-Belgrád vasútvonal meggyorsítása mintegy 700 milliárd forintot tesz ki, közölte az Schanda Tamás, az ITM államtitkára.
Az összeg 660 kilométer felújítását, 200 kilométer építését, és 400 kilométer vasúti pálya villamosítását tartalmazza. Korábban ennek az összegnek mintegy feléről volt szó. Az áremelkedésre a választ a fideszes Bányai Gábor szolgáltatta saját példáján keresztül. Mint mondta: a mezőgazdasági beruházása is a 2016-os költségvetéshez képest mára 40 százalékkal drágább lett. Hozzáfűzte: pedig itt nem volt közbeszerzés, se Mészáros Lőrinc, se Tiborcz István. Szóval "elmentek az árak".
A beruházás Bányai szerint hosszú távon meg fog térülni, de egyébként anno a Lánchíd vagy az Erzsébet-híd megtérülését se firtatta senki. Ha ezt nézték volna, ezek meg se épülnek.
Mészáros Lőrinc részvételéről Schanda Tamás, államtitkár egy későbbi felvetésre csak annyit mondott: legyünk arra büszkék, hogy magyar emberek vesznek részt magyarországi beruházásokban.
A cikk első változata még 1700 milliárdos összeget említett (amely egy időszak teljes vasúti fejlesztéseire vonatkozott) a címben is, de a helyes összeg 700 milliárd, így ezeket a számokat javítottuk (a szerk.)
(via 444)
