<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Az országgyűlési választásokon született elsöprő győzelem után a következő hónapok arról fognak szólni, hogy feláll az ötödik Orbán-kabinet. A leendő miniszterek kilétét egyelőre még nem lehet biztosan tudni, ám van, amit már most is viszonylagos bizonyossággal meg lehet jósolni. 

Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy csak május 3-án kell felállnia a parlamentnek, így a kormányalakítást sem fogják elsietni, előreláthatólag május végén kezdheti meg a munkát az ötödik Orbán-kormány. A miniszterelnök kijelentése szerint „a magyarok előtt álló nagy kérdésekre kell választ adni”, ez pedig időbe fog telni.

Mennyi időbe telt a „nagy kérdések” megválaszolása korábban?

A kormányalakítás sebességének szempontjából a hárompárti koalíciós (Fidesz-FKGP-MDF), az 1998-as választásokon (május 10., május 24.) megválasztott első Orbán-kormány rendhagyó volt, hiszen ott az egyeztetések miatt végül csak július 8-án tették le a miniszterek a hivatali esküjüket.

A Fidesz-KDNP-kormányok esetében ekkora késésről sosem volt szó. 2010-ben az április 11-én és április 25-én tartott választási körök után május 29-én alakult meg a kabinet. A harmadik Orbán-kabinet felállása már valamivel lassabban ment, a 2014. április 6-án tartott választás után Orbán Viktort május 10-én szavazta meg a parlament miniszterelnöknek, miniszterei azonban csak június 6-án tették le a hivatali esküjüket. 2018-ban az április 8-án tartott választások után az Országgyűlés május 10-én választotta Orbán Viktort miniszterelnökké – a miniszterek kinevezése és eskütétele május 18-án volt. A korábbi időszakok alapján úgy tűnik, hogy Orbán Viktor május végi becslése reális, ez még bőven belefér abba az 1,5-2 hónapba, amely alatt a Fidesz-KDNP jellemzően kormányt alakít.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2022. április 6-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer ZoltánA Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2022. április 6-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ami biztos, az az, hogy a következő időszakban a negyedik Orbán-kormány még ügyvezetőként látja el a feladatait. Az ügyvezető kormány, így az ügyvezető miniszterelnök nem menthet fel és nem nevezhet ki új minisztert, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, és rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat az Alaptörvényben foglaltak alapján.

Hogyan változott az egyes Orbán-kormányokban a miniszteri székek száma?

Arra a kérdésre, hogy változások lesznek-e a miniszteri tárcák összetételét illetően, Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 16 évben minden választás után jelentős átalakítások voltak a kormány szerkezetében és a személyekben.

Az említett „jelentős átalakítások” a miniszteri székek számában is megjelentek az elmúlt négy Orbán-kormányban, ahogy ez a grafikonunkon is látszik:

Az évek során egyértelműen csökkent a miniszteri posztok száma, ez részben az olyan összevonásokkal magyarázható, mint az egészségügy és az oktatás betagolása az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá – az EMMI egyébként első formájában még 2010-ben jött létre Nemzeti Erőforrás Minisztérium néven.

Bár a minisztériumok „létszámcsökkentése” akár a bürokrácia legyűrésének is tűnhet, ezzel párhuzamosan folyamatosan épült az államtitkári rendszer: elég csak arra gondolni, hogy 1998-2002 közt a Miniszterelnöki Hivatal 11 államtitkárral dolgozott, míg 2018-2022 a hivatal mostani megfelelője, a Miniszterelnökség 12 államtitkárral és 17 helyettes államtitkárral.

Ez azonban még nem minden: a Blikk korábbi gyűjtésében összeszedte, hogy a 2010 óta tartó Fidesz-KDNP-„egyeduralomban” mennyire meredeken nőtt az államapparátusban szerepet kapó vezetők száma. 2010-ben a második Orbán-kormány megalakulásakor még elég volt 42 államtitkár és 54 helyettes államtitkár, 2020-ra viszont már lényegében megduplázódott a számuk: ekkor 78 államtitkárt és 122 helyettes államtitkárt alkalmazott a kormány.  

Akikre Orbán Viktor szinte biztosan számít

Orbán Viktor egyelőre egyetlen nevet említett konkrétan az új kormány megalakítása kapcsán, ez Szijjártó Péteré volt. A külgazdasági és külügyminiszter maradása gyakorlatilag biztosnak látszik ez alapján, ráadásul Szijjártó a választások óta ismételten belevetette magát a munkába. Csak az elmúlt néhány napban:

  • bekérette a külügyminisztériumba Ljubov Nepop ukrán nagykövetet „Magyarország sértegetése miatt”,
  • tárgyalt a NATO-tagállamok külügyminisztereivel,
  • Nikola Selakovic szerb külügyminiszterrel találkozott,
  • valamint fogadta a választási győzelem miatti nemzetközi gratulációkat.

Szijjártó Péter mellett nagyon valószínűnek tűnik az is, hogy Varga Judit folytathatja a munkát, erre utal az, hogy az igazságügyi miniszter továbbra is a tűzvonalban maradt, és elsőként reagált a hírhedt hetes cikkely élesítésére.

A miniszter az eljárás megindításának bejelentése után néhány órával úgy fogalmazott, „ne Magyarországot büntessék azért, mert április 3-án a többség nem Brüsszel kívánalmai szerint szavazott.”

Az Európai Parlament április 5-én tartott ülésén jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy megindítják a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen. Ahogy arról laptársunk, a Privátbankár.hu írt, a jogállamisági mechanizmus lényege, hogy amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállami normákat, akkor a Bizottság visszatarthatja az uniós pénzek kifizetését.

A Bizottság lépésére egyébként azóta már Orbán Viktor is reagált, kijelentve, hogy „fontos döntések előtt áll az Unió, azok nem hozhatók meg Magyarország nélkül. És mi nem leszünk jámbor lúzerek” – a Privátbankár.hu elemzése szerint ez arra utalhat, hogy a szankciók esetén Magyarország vétókkal lassítaná a döntéshozatalt.

A harcos nyelvezet, valamint Varga Judit gyors reakciójának fényében mindenképpen úgy tűnik, hogy Orbán Viktor a jövőben is számol az igazságügyi miniszterrel, hiszen nem valószínű, hogy pont a Brüsszelnek legszívesebben visszaszólogató miniszterét engedné el.

Gyakorlatilag tényként kezelhető Varga Mihály pénzügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter maradása is, akik a legelső Orbán-kormány óta folyamatosan élvezik a miniszterelnök bizalmát, és kirobbanthatatlannak tűnnek a kötelékből. Érdekesség, hogy az I. Orbán-kormányból mára már tényleg csak Pintér Sándor és Varga Mihály számára tűnik elérhetőnek a miniszteri szék, bár arról sem szabad elfeledkezni, hogy a jelenleg EP-képviselő Deutsch Tamás 1999-től 2002 májusáig ifjúsági és sportminiszter volt.  

Ahol megjelenhet egy új ember

Ahol változás történhet, az az Emberi Erőforrások Minisztériuma, itt a 2018 óta miniszterként tevékenykedő Kásler Miklós helyére érkezhet egy új jelölt: a Semmelweis Egyetem jelenlegi rektora, Merkely Béla. Orbán Viktor egyébként nem elégedetlen Kásler munkájával, az esetleges minisztercsere sokkal inkább Merkely Béla koronavírus-járvány alatti helytállásával és életkorával indokolható.

A nagy kérdés: mi lesz Lázár Jánossal?

Amikor február végén Klasszis Klubunk vendége volt, arra a kérdésre, hogy vállalna-e szerepet egy új Orbán-kormányban, a volt miniszter azt válaszolta, nincsenek ilyen ambíciói.

„Foglalkoztat persze az országos politika, de az elmúlt négy évben sok időm volt tanulni és új tapasztalatokra szert tenni. Úgy gondolom, rengeteg olyan terület van, ahol hozzá tudok járulni az ország ügyeihez.”

Azóta azonban sok minden történt, köztük egy hatalmas győzelem Hódmezővásárhelyen: Lázár János a szavazatok 52,37 százalékát begyűjtve nagyon megverte Márki-Zay Pétert (39,58 százalék), az ellenzéki miniszterelnök-jelölt legyőzése pedig komoly skalpnak bizonyulhat a volt miniszter övén. Nem véletlen, hogy a nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nem zárja ki, hogy Lázár János visszatérjen a kormányba.

Így persze felmerül a nagy kérdés: a negyedik Orbán-kormány mely harcostársától vehet el egy miniszteri széket a nagy visszatérő?

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.