Közel két hete számoltunk be arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rekordmértékű, 1763 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2023-as évet. Ez a négyszerese az előző évi negatív eredménynek.
A hatalmas mínusz apropóján Simor András, a jegybank korábbi elnöke a Pénzcentrumnak kifejtette, egyértelműen a kamatszintek közötti nagy különbség az egyik oka ennek a történelmi nagyságú hiánynak, Bod Péter Ákos korábbi MNB-elnök (lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője) pedig azt mondta: valószínűleg a költségvetésben kell majd helyet szorítani a visszatőkésítésnek.
Ezeken a kritikákon kibukott az MNB jelenlegi vezetői. Most kiadott közleményükben az írják, hogy az MNB két korábbi vezetője - így, nem nevesítve őket - "a napokban súlyosan félrevezető állításokat fogalmaztak meg a jegybank veszteségével és annak finanszírozásával kapcsolatban. A korábbi sikeres válságkezelés és az infláció elleni küzdelem miatt a világ számos jegybankjához hasonlóan az MNB is átmenetileg veszteségekkel szembesül, ezt viszont a jegybanktörvény értelmében nem az adóbevételekből kell pótolni, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből".
Majd felidézi a közlemény, hogy a jegybankok 2020 óta világszerte rendkívüli közegben működnek, hiszen először a világjárvány kezeléséhez biztosítaniuk kellett a likviditást és a pénzügyi stabilitás fenntartását a gazdaságban, utána pedig egy az 1970-es évtized óta nem tapasztalt inflációs hullám indult el, aminek a letörése érdekében gyors kamatemeléssel kellett válaszolniuk.
Fotó: MTI
Arra is emlékeztetnek, hogy az MNB a koronavírus-válság kezelésekor több, mint 11 ezer milliárd forint hosszú futamidejű és fix kamatozású forrást juttatott a magyar gazdaságba, ezzel jelentős mértékben átvállalva a gazdasági szereplők kamatkockázatát, lehetővé téve a magyar gazdaság - európai viszonylatban is kivételesen - gyors helyreállását.
A világjárvány időszakában kedvező feltételekkel folyósított hosszabb futamidejű források a globális inflációs sokk miatt megemelkedett kamatkörnyezet ellenére is folyamatosan stabil és olcsó finanszírozást nyújtanak a gazdasági szereplőknek, ugyanakkor ennek átmeneti jegybanki veszteség az ára - írják. Hozzátéve: a jegybanki eredmény helyes értékelésekor figyelembe kell venni, hogy azok a források, amelyekhez a jegybank vesztesége kapcsolódik, most is ott vannak a hazai gazdaság vérkeringésében, és ezáltal jelenleg is támaszt nyújtanak a kormányzat, a vállalatok és a családok számára.
"Az MNB az Európai Központi Bank által is elfogadott új jegybanktörvény által engedélyezett módon, középtávon sikeresen tudja majd helyreállítani eredményességét. Minden ezzel ellentétes állítás félrevezető, bulvárhajhász nyilatkozatnak tekinthető" - szól a 2025 márciusáig még Matolcsy György által vezetett jegybank közleménye.
Amely úgy fejeződik be, hogy a "két korábbi jegybankelnök elfelejti megemlíteni, hogy jelenleg nemcsak az MNB, de sok más jegybank is veszteséges, és negatív tőkével is sikeresen működik, illetve, hogy nemzetközi példák sora mutatja a jegybankok átmenetileg negatív tőke mellett is hitelesen tudnak elsődleges céljukra, az infláció elleni küzdelemre fókuszálni. Az MNB a jogszabályok alapján működik, döntéseit pedig nem profitalapon hozza meg, hanem a mandátumára, az árstabilitás elérésére és fenntartására, valamint a pénzügyi stabilitás megőrzésére fókuszál. Ehhez illeszkednek a jegybank korábbi és jelenlegi döntései is".
