2019. június 25. 15:57

A kamatdöntés indoklásában megjelölték azt a 4 tényezőt, amit kiemelten figyelemmel követ a Monetáris Tanács. Az infláció és a GDP-növekedés pályáját is feljebb tolták. Úgy számolnak, hogy az új lakossági állampapír még a jövőbeni fizetésemelésünket is magához vonzza.

Négy dolog, amire nagyon odafigyelnek

Ahogy arról beszámoltunk: keddi kamatdöntő ülésén nem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A jegybank honlapján szokás szerint közzétették a döntés indoklását, amelynek hagyományosan az utolsó bekezdése a legfontosabb, ebből próbál következtetések levonni a piac a későbbiekben várható intézkedésekről, a jegybank alapállásának esetleges változásairól.

Ebben most meghatározták azt a négy tényezőt, amelyeknek alakulását az inflációs kilátások szempontjából a jegybank jelenleg kiemelten figyeli (kiemelések tőlünk):

"A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Az inflációs kilátások tekintetében a második félévben beérkező adatok meghatározóak. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei. Ezeknek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a Tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni."

Miből veszi a lakosság a rengeteg új állampapírt?

Az MNB a rendkívül sikeres új lakossági állampapír-programról azt írja: az új eszköz bevezetésének következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg. Korábban azt írta az MNB, hogy főleg a meglévő állampapír-befektetések visszaváltásával teremtett fedezetet a lakosság a MÁP+ állampapírok vásárlására, most azonban máshova (is) helyez hangsúlyt a Monetáris Tanács, amikor azt mondja, a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása (azaz más befetetési eszközök, állampapírok, esetleg a készpénzben tartás helyett a Magyar Állampapír Plusz vásárlása) mellett a béremelkedés teremt majd fedezetet az új állampapír vásárlásához. Kérdés, hogy ez meddig lesz lehetséges - a papír nagyon pörög, annyira veszi a lakosság, hogy kérdésessé vált, hogy a tervezett 5 évnél nem fut-e ki hamarabb a jegyzési lehetőség - a témát az mfor.hu alaposan körüljárta friss cikkében.

Változott a pálya: magasabb infláció és növekedés jöhet

Az MNB eközben 3,1 százalékról 3,2 százalékra emelte idei inflációs várakozását, a növekedési prognózisát pedig 3,8 százalékról 4,3 százalékra javította.

Az infláció várható alakulását mutató friss legyezőábra:

 

A GDP-előrejelzés legyezőábráján pedig az látszik, hogy a kormány éveken keresztül 4 százalékosra várt GDP-növekedési pályáját az MNB egyelőre továbbra sem várja alapforgatókönyvként:

Az alapkamat változatlanságáról szóló bejelentés után napi mélypontjára gyengült a forint, az indoklás valamint az inflációs- és GDP-várakozások kiadása után viszont napi csúcsára erősödött az euróval szemben:

Friss árfolyamok >>

„A döntés összhangban van a piaci várakozásokkal. A jegybankárok már régóta nem az alapkamat esetleges módosításával befolyásolják a monetáris feltételeket” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A jegybank az egynapos betét kamatát sem növelte kedden.

A szakember hozzátette, azt, hogy szükségesek lesznek-e további lépések, az inflációs kilátások jövőbeni alakulása határozza majd meg. Az inflációs jelentésből az is kiderült, hogy a korábban vártnál magasabb inflációval és GDP-növekedéssel számol a jegybank. A friss előrejelzés szerint 2019-ben 4,3 százalékos lehet a GDP-növekedés, míg 2020-ban 3,3 százalékot vár a jegybank.

A jegybank a kommunikációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy lassulhat az inflációs ütem. Kérdés, hogy az év második felében a lassuló nemzetközi környezet hatása mennyire gyűrűzik be Magyarországra.

Szeptemberig szinte biztos nem lép a magyar jegybank, az esetleges szeptemberi lépés pedig attól függ, hogy milyenek lesznek a következő hónapok adatai. A nemzetközi környezet egyelőre laza monetáris politikával kalkulál a nagy központi jegybankok részéről, ez pedig azt valószínűsíti, hogy a magyar jegybank is apró lépésekkel haladhat. A jelenlegi kilátások alapján 3,5 százalékos éves átlagos infláció várható az idén.