10p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A várakozásoknak megfelelően a KSH nem változtatott a III. negyedéves GDP-adaton. Éves alapon 0,4 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai termék volumene, miközben negyedéves bázison már javult a gazdaság teljesítménye, méghozzá 0,9 százalékkal. Szokás szerint a hazai elemzők véleményéből szemezgettünk

Virovácz Péter (ING):

Az előző negyedévhez képest mutatott növekedés egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság kilépett a technikai recesszióból. Mindazonáltal korai lenne még azt állítani, hogy minden rendben van. A kilábalás megkezdődött, de több területen még jó néhány negyedév kell a teljes gyógyuláshoz.

A részletes adatokban hatalmas és új meglepetést nem láthatunk, a gazdaság egyes szegmensei nagyjából a várakozásoknak megfelelően teljesítettek. Elsőként az általunk legfontosabbnak tartott negyedéves bázisú növekedési helyzetet elemezzük, mivel az mutat pontosabb látleletet a gazdaság jelenlegi állapotáról.

Termelési oldalon nézve ahogyan azt várni lehetett, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság egyaránt hozzájárultak a gazdaság megkezdődő kilábalásához. Ezen szektorok közül is – a várakozásokkal összhangban – a mezőgazdaság bizonyult a húzóágazatnak. Teljesítménye 3,4 százalékkal növekedett negyedéves alapon. Emellett a termelési adatokkal összhangban az ipar és az építőipar növekedési hozzájárulása is pozitív volt a negyedéves bázisú gazdasági teljesítményhez. Míg előbbi szektorban elsősorban az exportra termelő vállalatok segítették a növekedést, addig az építőiparban vélhetően az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó építési tevékenységek záró fázisa hozott emelkedést. Az egyedüli kiemelt terület, amely visszahúzta a gazdaságot az előző negyedévhez képest, az a szolgáltatásoké. Nem meglepő módon a lakosság vásárlóerejének csökkenésével párhuzamosan a szolgáltatószektor közel 1 százalékos visszaesést mutatott a harmadik negyedévben az április-júniusi időszakhoz képest.

Virovácz Péter óvatosságra int. Fotó: Mfor/Izsó Márton Artúr
Virovácz Péter óvatosságra int. Fotó: Mfor/Izsó Márton Artúr

Felhasználási oldalon továbbra is meglehetősen nehéz hová tenni a háztartások fogyasztási kiadásának jelentős, 1,5 százalékos negyedéves bázisú növekedését. Az ezen statisztika alapján dinamizálódó fogyasztás ugyanis szemben áll minden más, a fogyasztás alakulására utaló mutatóval. Egyrészt a kiskereskedelmi forgalom negyedéves bázison 0,3 százalékkal zsugorodott. Másrészt az áfabevételek sem tükrözik a fogyasztás ilyen mértékű növekedését, sőt. A harmadik negyedévben kimutatott áfa befizetés a részletes államháztartási jelentések alapján 1,0 százalékkal csökkent a második negyedévhez képest. Összességében tehát az idei év rejtélye még mindig nem tűnik megoldottnak.

Ahogyan az is némiképp meglepetés, hogy a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás volumene is 1,0-1,2 százalékkal emelkedett. Az egyik kézenfekvő magyarázat a fogyasztás ilyen mértékű növekedésére az lehet, hogy mindez elsősorban import termékek fogyasztásában ölthetett testet, hiszen egyrészt a szolgáltatószektor visszaesést mutatott az előző negyedévhez képest, másrészt viszont az import volumene stagnált negyedéves bázison. A fogyasztáshoz kapcsolt import növekedését azonban vélhetően ellensúlyozta a beszakadó beruházások importot visszafogó hatása. A beruházások ugyanis továbbra is rendkívüli mértékű visszaesést jeleznek az elhalasztott kormányzati beruházások, a magas kamatkörnyezet és a lakosság gyengébb anyagi helyzetének következtében.

Ami a klasszikus, éves bázisú növekedési mutatókat illeti, a mezőgazdaság az idei jó teljesítmény és a tavalyi extrém alacsony bázis hatására közel 90 százalékos növekedést produkált. Minden más fő termelési területen jelentős a visszaesés. A kereskedelemben például továbbra is kétszámjegyű a zsugorodás. Felhasználási oldalon az éves bázisú indexek alapján elmondható, hogy a belső kereslet csökkent, méghozzá 5,2 százalékkal a harmadik negyedévben. E mögött az előző évhez képest 15 százalékkal visszaeső beruházások állnak, miközben alig kalkulált a KSH visszaesést a végső fogyasztásban. Ennek legfőbb oka a közösségi fogyasztás meghatározó növekedése volt, ami összhangban lehet a költségvetés gyenge állapotával. A nettó export 5,0 százalékpontos növekedési hozzájárulása pedig azt jelzi, hogy a belső kereslet drasztikus visszaesése mellett az exportszektorok jó teljesítménye húzza felfelé a szinte minden más területen még mindig szenvedő magyar gazdaságot.

Az idei év legnehezebb kirakós játékát továbbra is a fogyasztási statisztikák jelentik. Mindazonáltal azon képünk nem változott, hogy a belső kereslet drasztikusan zsugorodik és a teljes javulásig még hosszú az út. Önmagában a GDP növekedése még nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaságban minden rendben lenne, különösen azért, mivel összességében egy szektor, a mezőgazdaság ennek a letéteményese. Hiába a reálbérek növekedése az utolsó negyedévben, a fogyasztói bizalom tízéves mélyponton tartózkodik és a lakosság jelentős része felélte a tartalékjait és személyi hiteleket halmozott fel. Így az előttünk álló utolsó negyedévben sem várjuk azt, hogy komoly szerkezeti változás következzen be a magyar gazdaságban. A költségvetés feszített helyzete és az uniós források hiánya aligha kecsegtet a beruházási dinamika gyors helyreállásával. A lakossági és vállalati beruházásokat pedig a pozitív reálkamat-környezet is hűti. Az export esetében is gyűlnek a felhők, figyelembe véve a globális ipari folyamatokat. Az ING Bank friss előrejelzése az idei évben 0,6 százalékos GDP-csökkenéssel számol, ugyanakkor az utolsó negyedévben várt negyedév/negyedév növekedés miatt a pozitív áthúzódó hatás meglehetősen erőteljes lehet. Ennek hatására 2024-ben 3 százalék körüli gazdasági növekedéssel kalkulálunk.

Regős Gábor (Makronóm Intézet):

A KSH mai második becslésében megerősítette, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben kikerült a recesszióból: bár éves alapon még kismértékben, 0,4 százalékkal csökkent a teljesítménye, negyedéves alapon már 0,9 százalékkal bővült. Ez az adat a várakozásoknak megfelelő teljesítményt jelentett. Az éves alapú változásokban sem a termelési, sem a felhasználási oldalon nincs olyan fontosabb tétel, amelynél az elmozdulás iránya ne a várakozások szerint alakult volna. Ugyanakkor a vártnál nagyobbat nőtt a mezőgazdaság hozzáadott értéke – a jelentős növekedés a gyenge bázis miatt várható volt, de a 88,2 százalékos bővülés meghaladja a várakozásokat. Az ipar teljesítménye 5,4 százalékkal csökkent – ez elsősorban az alacsony belső kereslet eredménye (ezt mutatja, hogy leginkább az élelmiszeripar hozzáadott értéke mérséklődött), az exportra termelő iparágak (leginkább a járműgyártás) tudták mérsékelni a visszaesést. Az építőipar adata a körülményekhez képest kedvező, bár ez a havi adatok alapján várható volt: hozzáadott értéke mindössze 1,6 százalékkal csökkent, ami az alacsony kereslet fényében nem tekinthető rossznak. A vártnál talán némileg kedvezőtlenebb a szolgáltatások eredménye, itt éves alapon 3,1 százalék volt a mérséklődés. Ezen belül vegyes a kép: jelentős visszaesés látszik a kereskedelemnél (11,6 százalék – szintén az alacsony belső kereslet miatt), a szállítás, raktározás ágazatban (8,0 százalék) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységekben (6,4 százalék). Ez utóbbi vélhetően az építőipari beruházások alacsonyabb termelési volumenéhez kötődik. Ugyanakkor bővülni tudott például az egészségügy (8,8 százalék) és a magas hozzáadott értékű információ, kommunikáció ágazat hozzáadott értéke (2,1 százalék).

Felhasználási oldalról a várakozásoknak megfelelően mérséklődött a fogyasztás: a háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal csökkent – ez kisebb visszaesés, mint amire a kiskereskedelmi adatok alapján számíthattunk. A zsugorodásban elsősorban a háztartások romló jövedelmi helyzete játszott szerepet: a harmadik negyedévben éves alapon még csökkent a keresetek vásárlóereje. Tekintettel arra, hogy ez a negyedik negyedévben várakozásaink szerint már nem így lesz, ezért a fogyasztás is kedvezőbb irányba indulhat el. Továbbra is erőteljes, 15,1 százalékos a beruházások visszaesése. Ez az uniós források visszatartásának, a magas kamatkörnyezetnek, a bizonytalanabb gazdasági helyzetnek, továbbá az állami és önkormányzati forráshiánynak köszönhető. Az export esetében felemás kép adódik – itt az áruknál kedvezőbb értékeket vártunk. Az áruk kivitele 4,9 százalékkal mérséklődött, míg a szolgáltatásoké 1,8 százalékkal bővült – leginkább a nemzetközi turizmus élénkülésének eredményeként. Import oldalon az áruk esetében a visszaesés jelentősebb, 9,9 százalék, míg a szolgáltatásoknál minimális, 0,6 százalék volt. Az import csökkenése az alacsony belső kereslet eredménye. Ezzel együtt is a nettó export volt az egyetlen a főbb tételek közül, ami pozitívan, 5,0 százalékponttal tudott hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez.

A mostani adatközlésben a negyedéves volumenindexek a technikai recesszió kérdése miatt a szokásosnál is érdekesebbek voltak, így ezek alakulását érdemes külön is megvizsgálni. Termelési oldalon bővülni tudott a mezőgazdaság (3,4 százalék), az ipar (0,6 százalék) és az építőipar (2,7 százalék) teljesítménye, ugyanakkor a szolgáltatásoknál 0,9 százalékos csökkenést mért a KSH. Ezen belül több alágazat teljesítménye is mérséklődött, sőt, inkább a csökkenés volt az általános. A legnagyobb, 1,8 százalékos visszaesést a kereskedelem és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás érte el, ezt követte a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek 1,4 százalékos mérséklődése. Felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási kiadásának volumene minimálisan, 0,3 százalékkal emelkedett – remélhetőleg ez már a fogyasztás növekedési pályájára történő visszatérésének előjele. A beruházások volumene tovább csökkent, 2,8 százalékkal – ebben szerepet játszhatott a korábban megkezdett beruházások kifutása. A kivitel volumene az áruknál 1,1 százalékkal mérséklődött, míg a szolgáltatásoknál 5,3 százalékkal bővült – ebben vélhetően ismét a turizmus hatása fedezhető fel. Import oldalon az áruknál 1,2 százalékos visszaesést mért a KSH, míg a szolgáltatásoknál jelentős, 10,0 százalékos növekedést.

A negyedik negyedévben várakozásunk szerint a harmadik negyedéveshez hasonló, annál talán kicsit erőteljesebb negyedéves alapú bővülés várható. Ez egyben azt is jelenti, hogy már az éves alapú volumenváltozás is a pozitív tartományba kerülhet át. Az év egészét tekintve a magyar gazdaság a teljesítmény csökkenését vélhetően így sem tudja elkerülni, kismértékű, 0,4 százalék körüli mérséklődést várunk. 2024-ben a gazdaság ismét növekedési pályára állhat 3,5 százalék körüli bővüléssel. Ebben szerepe lesz a reálkeresetek emelkedésének, ami bővíti a fogyasztást. A kamatkondíciók javulása és az uniós források remélhetőleg megkezdődő folyósítása felfelé húzhatja a beruházásokat – ez utóbbi jelenti a legnagyobb kockázatot: pozitív és negatív irányban egyaránt. Az export a beruházások nyomán tovább nőhet (ne feledjük, például a feldolgozóipar beruházásai továbbra is kedvezően alakulnak), itt a külső kereslet alakulása lehet a fő kérdés. Így várakozásaink szerint a nettó export is pozitívan járulhat hozzá a emelkedéséhez – még a belső kereslet növekedése ellenére is.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!