Az MNB-elnök felidézte: Magyarország az EU-27 csoportban gazdasági fejlettség tekintetében a 2019. évi 20. helyről 2021 végére visszaesett a 21. helyre. Emellett Lengyelország újra megelőzte az országot; a 2020-as magyar hátrány egy része a turizmus magasabb GDP-részarányának következménye, de az előzés a lengyel modell versenyképességi előnyeinek köszönhető, jelezte.
Matolcsy kiemelte, Magyarország a válságkezelésben főként az EU déli tagállamaihoz, valamint Csehországhoz, Szlovákiához és Romániához képest teljesített jól.
Az MNB-elnök számításai alapján az EU átlagos fejlettségi szintjéhez két év alatt mintegy 2 százalékponttal közelebb került az ország: a 2019-es 72,8 százalékról 2021-re 75 százalék körüli értékre nőtt (végleges adatok az év közepére várhatóak). Ez messze jobb teljesítmény, mint az 1990 utáni 30 év átlagos felzárkózási üteme (0,5 százalékpont), sőt a 2010-19 közötti időszaknál is jobb (átlagos évi 0,7 százalékpont közeledés), fűzte hozzá.
"Egy kicsivel jobb magyar teljesítménnyel a 2020-21-es válság idején Magyarország leelőzhette volna Portugáliát, ezzel nem csupán korábbi önmagunkat előztük volna a kanyarban, hanem egy előttünk lévő EU gazdaságot is", vonta le a következtetést a központi bank első embere. Ez azonban nem történt meg.
A válság két éve az eredményes védekezés és válságkezelés ellenére valójában elvett 6-8 százalék körüli GDP-többletet, tehát 1-2 évi jövedelem-többletet - húzta alá Matolcsy György a magyarnemzet.hu oldalon megjelent cikkében. (MTI)
