Az április 12-i választásokhoz közeledve sem mutat életjeleket a GKI konjunktúraindexe, ami márciusban 0,4 százalékponttal, -14 pontra csökkent februárhoz képest. Ez elsősorban a vállalatok borúsabbá váló hangulatával magyarázható, hiszen a lakossági bizalom kismértékben – hibahatáron belül ugyan, de – erősödni tudott – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
A 2026-os választások előtti utolsó GKI konjunktúrakutatás szerint a lakossági bizalmi index -19 pontra emelkedett, de az elmúlt 1-2 évben végig egy szűk sávban oldalazott, az utóbbi 7-8 hónapban kezdett magához térni.
„A választások előtti hónapokban jellemző a kormányzat fiskális élénkítése, a lakosságnak járó egyszeri, vagy állandó pénzügyi transzferek bejelentése. Valamint a politikai kommunikáció miatt is egyfajta csodavárás alakul ki az emberekben. Ez a trend 1994 és 2018 között mindig megfigyelhető volt”
– magyarázta Udvardi Attila.
A 2022-es választás azonban már speciálisnak számított. Bár a kormányzati osztogatások hangsúlyosan, minden korábbinál nagyobb mértékben jelentek meg a kampányban (1500-2000 milliárd forint közötti tételben – a szerk.), valójában az orosz-ukrán háború kirobbanása és a későbbi inflációs sokk első jelei miatt ezeknek a kifizetéseknek a hatása nem látszott meg markánsan a lakossági bizalmi index emelkedésében.
Miként ezúttal sem, bár a kormányzati transzferek a 2026-os választások előtt sem maradtak el (családi adókedvezmény bővítése, két- és háromgyerekes anyák szja-mentessége, fegyverpénz, 14. havi nyugdíj stb.). Az MNB tavaly decemberi inflációs jelentésében írt arról, hogy „az elmúlt időszakban bejelentett jövedelemnövelő kormányzati intézkedések a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő költségvetési hatással járhatnak 2026-ban.” A 2025-ös hatás ennél kisebb, 0,4 százalékos volt.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy történelmi léptékekben mennyire pesszimisták a magyar fogyasztók Európában. De az is kiderül, hogy mely iparág cégeinek a várakozásai romlottak a leginkább, és hogy a magyar vagy a nyugat-európai vállalatok számítanak borúlátóbbnak.
